Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Aszlányi Károly
Brentford rendet csinál
Keletkezés ideje
1937
Fejezet
5
Bekezdés
1285
Mondat
3880
Szó
48299
Szerző neme
férfi
Terjedelem
közepes
Kanonikusság
alacsony
Források és tudnivalók.
Az itt következő különös, de teljes egészében való történetet természetesen nem Charles X. Brentfordtól tudjuk, hanem a Palembangi Levéltárban található feljegyzésekből, amelyek C. B. B. 1936. szám alatt iktattattak s amelyeket részint kihallgatott bennszülöttek vallomásai, részint Brentford sajátkezű jegyzetei , harmadsorban pedig, Van Whool kisasszony emlékiratai alapján állított össze Voorhoff lelkész.
Brentford kézírását családja, - a Smither F. Low iroda tanusága szerint - hitelesnek ismerte el.
Természetesen akkor, amikor a történetet feldolgoztuk , sokszor voltunk a saját eszünkre utalva; de ez egyrészt nem is olyan megvetendő fórum; másrészt pedig kérjük a tudományos kritikát, ne essen abba a hibába, hogy a következtetést a képzelődéssel tévessze össze.
Maga Brentford többször is használta feljegyzéseiben a "sziamangizmus" kifejezést , amely formailag a "humanizmus " -ra emlékeztet, de egyben kitűnő példa arra, miként veszti el az efajta fogalom közönséges és általános érvényét, mihelyt az embereknek ( vagy majmoknak) csak egy bizonyos részére vonatkoztatjuk.
Abból, hogy Brentford nem - például - antropomorfizmust, hanem kifejezetten és ismételten sziamangizmust mondott - számunkra teljesen érthető mindaz, ami történt.
( C. J. Brentford politikai felfogására vonatkozóan adatokat találtunk még feleségéhez, Mrs. Brentfordhoz írt 1934-35-beli három levelében is, amelyek a Hátsó-Indiai Társaság birtokában vannak.)
Meg kell még jegyeznünk - végül, - hogy a sziamangok, a közfelfogás szerint tunya , közönyös és cseppet sem vállalkozó szellemű népség.
Ez egyrészt megmagyarázza Brentford igyekezetét, másrészt bámulatraméltóvá teszi a köztük elért sikereit.
A sziamangok, (Hylobates syndactilus F. Cuv. ) tudvalevően a nagy és hosszúkarú gibbon-családhoz tartoznak.
Az antropomorf-majmoknak ez a negyedik s legkisebb alkatú csoportja a gorillák méltósága, a csimpánzok humora és derűs életfelfogása s az orangután mélyreható pesszimizmusa mellett a szürkeséget , kispolgári opportunizmust, gyakran alattomos gyűlöletet képviseli.
Ennél a fajtánál találjuk először a hipokrizis és megalkuvás első jeleit, amit az is bizonyít, hogy az emberszabású majmok között egyedül a gibbon képes társaséletre.
Ha még azt a néhány közkeletű igazságot elmondjuk a sziamangokról, hogy: 18 dorsolumbál csigolyájuk, 13 pár bordájuk s - ellentétben a többi gibbonnal - gégezacskójuk van, viszont farkuk és pofazacskójuk nincsen: akkor az olvasó már szinte többet tud róluk, mint Brentford tudott, amikor közéjük került.
1937.
A szerző.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE