Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Jósika Júlia
Konrád
Keletkezés ideje
1872
Fejezet
17
Bekezdés
437
Mondat
576
Szó
12574
Szerző neme
nő
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
I.
A nap utósó sugarai rózsafénynyel boritották el a vidéket; az esti harang ezüst nyelve bús-komolyan szólt a távolban; a madarak csevegve keresték fészkeiket; s az emberek, a teremtésnek e törpe királyai, kifáradva tértek haza a nap teendői után, - ki a mezőről, ki a boltból, ki az irószobából vagy műhelyből - hol homlokuk verejtékében keresték kenyerüket, mig a jó isten ingyen tartja s ruházza szárnyasait.
Lépteink ez esti órában, szegény ház felé vezetnek, Késmárk városának egyik mellékutcájába, hol kis, de tiszta és csinosan butorzott szobában nyitott ablak mellett, két alak ült; egy tizenkilenc-husz éves ifju, s egy alig tizenöt éves leányka - mindketten mély gyászban s komolyan beszélgetve.
- Tehát valóban - már holnap utnak kell indulnod Konrád? - kérdezte a leány könyes szemeit az ifjura emelvén.
- Valóban kedves Bertám! - felelt az ifju halk, kissé reszketeg hangon.
- Tudod, hogy szegények vagyunk, s erszényem nem engedi, hogy nagyurilag gyorskocsin, vagy épen posta-lovakon utazzam.
A legolcsóbb nemét az utazásnak kell választanom, azaz részint gyalog, részint szekeresekkel mennem; az ily utazás pedig sok időbe kerül, - s ha nem indulok tüstént, alig leszek Heidelbergben az egyetem megnyitásakor.
- Igazad van Konrád - meg kell lenni! oh! de oly nehezen válok el tőled! oly magánosan fogom magamat érezni itt egyedül a háznál.
Bár szegény, jó anyánk élne még! vagy bár veled mehetnék Heidelbergbe.
Az ifju fölsóhajtott, aztán nyugtatólag felelt: - Én is azt kivánnám, jó Bertám; de a kit az Isten magához hivott, azt vissza nem hozhatjuk e földre, bár mennyire is sovárgunk utána; s egy tanulónak lakása az egyetemen, nem neked való hely kedvesem.
Tudom, hogy az első időben keservesen fogod bátyádat nélkülözni; de később megszokod távollétemet, aztán a jó öreg Elsbeth, ki férjhez menetele óta anyánk mellett s később dajkánk volt, veled marad; jó kezekben hagylak tehát, s te is, nemsokára visszanyered szokott vidámságodat.
- Meglehet! - viszonzá Berta levertséggel - de szomoru, szomoru dolog, hogy ily hirtelen, kedves anyánk halála után, téged is el kell vesztenem!
- Csak kilenc holnapra; a szünidőre haza jövök, s ha gyalog is kellene a hosszu utat mind végig megtennem! - jegyzé meg az ifju.
- Kedves, kedves Konrád! minő jó vagy hozzám! - kiáltott föl a lányka s testvéréhez simult, fejecskéjét vállán nyugtatva.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE