Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Gárdonyi Géza
Kátsa
Keletkezés ideje
1899
Fejezet
18
Bekezdés
786
Mondat
1085
Szó
11812
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
magas
Kutyazsirral van megkönve a tzigány
Kátsa körösztül nyargalt a rétön mög a patakon, oszt a malomba bútt a korpás kádba, de azér mögtanálták, mert a két lába kiállott az korpábul.
Hozza a két zsandár mögvasalva, oszt mögállanak vele mögen a tzigányháznál .
Hozzákötik a zepörfáhon, oszt keresnek a házba.
- Mit keresnek? - mondok, - tán a körösztlevelit.
- Nem aszondi a zsandár, tsak mán ezt igy szoktuk, mert a zijen gazemböröknél mindig akad valami.
Tanáltak is a katzatba egy szoptató üvegöt mög egy olló forma vasat, oszt kérdik Kátsát, hogy hol vötte?
- Hát aszondi még a döbröcönyi vásáron vötte mind a kettőt.
- De aszondi a zsandár minek vót neköd a hajsütő vas, mikor neköd ugyis göndör a hajad.
Aszondi Kátsa, hogy ű nem tutta, hogy az hajsütő vas.
- Hát akkor minek vötted?
- Hogy legyen mivel enni a turós tsuszát.
- Hát a szoptató üvegöt minek vötted, mikor a te feleségöd ugyis tud szoptatni.
- Magamnak vettem, - feleli Kátsa, - bort lopogattam belile.
De nem mondott igazat, mert a kotsmáros házánál lopta ű asztat.
Akkor oszt előveszi a zsandár, hogy aszondi mőre van a lopott ló? esküdözik Kátsa, hogy ű soha életibe nem lopott lovat, de még tsak nem is vött.
- Hát akkor mér bujtál az korpába?
- Egeret kerestem ottan, - felelte Kátsa.
Akkor a főd alul fölhallatszik ám az nyerités.
Tsak fülelünk.
Mi az?
Itt ló nyerit, - mongya a zsandár is.
- Dehogy lú, - bizonykodik Kátsa, a zsén gyamram sokott ojan formán korogni.
Előszedik a zásót, kibontik a zudvar sarkát, hát tsakugyan ott a deres egy nagy güdör estállóba.
Esküdözik Kátsa, hogy ű nem tuggya hogyan került oda a ló, de tsak elvütték ütet a lóval együtt.
A zipát is keresték a Kököránó tzigányt, de az nem mutatkozott, hát tsak ütet vütték be az tömlötzbe.
No röstelte is a kösség, hogy ijen szégyönt vallott a tzigánnyal, de hogy Kátsa mindögyre azt hajtotta, hogy möglássák, hogyan kivilágosodik a zű ártatlansága, hát tsak annyit mondtam neki, hogy mondok ne is gyere haza ha fölakasztanak.
Mit tsináltak Kátsával azt mink nem tuggyuk, tsak annyit hogy mikor a hamarbiróság elitélte, hát azt kérdözte Kátsa, hogy három kivánsága vóna , teljesitik -e?
- Mi az, aszondi a biróság?
- Első az, hogy a zakasztófa alatt hagy szójjak.
- Azt mögengeggyük.
- A másik az, hogy a siralomházba hagy ijjek két napig és mindennap silt malatsot agyanak meg két liter bort.
- Hát a harmadik?
- Egy öltözet uj ruhát seretnék, hogy ne rongyosan kerüjjek a másvilágra.
Ezt mán nem atták mög, de kapott önni inni a siralomházba ölöget.
Két napig ült ottan.
Mink is mögnéztük.
Hát ugy tzibarozott mint az török tsászár üfelsége, oszt ugy ivott mint Balogh Mártony, mink is attunk neki tzibart mög egy pint bort, mög husz krajtzárt.
Mögköszönte szépen, de nem ritt.
- Mondok ennek hát fene erős szüve van, de majd möglássuk a zakasztófa alatt.
Ott vót mind a falu, ott is háltunk a zakasztófa körül, hát mikor kihozták Kátsát, még ott a zakasztófa alatt is tzibart kért mög bort, de hogy ott mán nem attak neki, hát tsak aszonta hogy neki a biróság mögigérte, hogy szólhat a zakasztófa alatt, hát ű kettőt akar szólni.
- Jó aszondi a szolgabiró, hát tsak hamar.
- Hát aszondi a Kátsa azs azs egyik savam, hogy hadd járjak kerül a kalapommal , egy kis aprópénzst akarok sedni azs ezsvegyem meg a kilents rajkóm javára.
A szolgabirónak mögesik rajta a szüve, szól egy katonának hogy horgya körül Kátsa kalapját, hát körül is horta, magam is vetöttem belé egy négy krajtzárost.
Mikor oszt már senki se adott, oda tötték a kalapot a zakasztó fa mellé.
- No aszondi a szolgabiró, hát mi még a mondani valód.
- Azs, - aszondi a Kátsa, - hogy a mellényem bélésibe bele van varrva egy tzédula, abbul kibizonyosodik, hogy nem én loptam a lovat, hanem a zsipam Kököránó.
Kifejtik a mellénye bélésit, hát tsakugyan ott a Kököránó levele, hogy aszondi a levél: Én loptam a lovat innen mög innen, tsak röjtsétek el a zudvar sarkába.
Igy aztán mögszabadult a hóhér kezitül, tsak éppen órgazdaság miatt kapott egy esztendőt, Kököránó mög máig is búdosik ha él.
Hát ijen hiába bolonditott ki bennünket Kátsa a zakasztófa alá, máig is bánnya a kösség a sok aprópénzt amit nagyhijába a kalapjába szórtunk.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE