Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A magyar sasfiók
Keletkezés ideje
1944
Fejezet
17
Bekezdés
763
Mondat
2081
Szó
34292
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
A győzelem felé.
Hónapok telnek el, míg Kossuth Ferenc felgyógyul.
Közben a király gróf Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnökké.
Tisza egyáltalában nem csinál titkot abból, hogy minden eszközzel le akarja törni az ellenzéket.
Ma, az idők távolából, persze sokkal higgadtabban lehet megitélni Tisza Istvánnak ezt az elhatározását és azt a fanatizmusig menő keménységet, amelyet az ellenzékkel szemben tanusított, ma már kétségtelen, hogy ebben a magatartásban is a hazája érdekeit féltő államférfiú gondoskodása vezette - akkor lázbahozta az ország közvéleményének legnagyobb részét.
Kossuth is újra megszólalt, de ő még mindig a mérsékletet hirdette.
1904 szeptemberében beszédet tart Orosházán, amelyben hangsúlyozza, hogy a jövőben is békességes úton, alkotmányos fegyverekkel akar haladni.
Valóságos békeprogrammot ad.
Beszéde bizony sokaknak nem tetszik a függetlenségi oldalon, de K. F. néhány nappal később Hajdúnánáson még jobban rádupláz békehajlandóságára .
- Ha egyedül maradok is, ragaszkodom az alkotmányos küzdelem formáihoz! - mondja .
Nos - Tisza nem ragaszkodik ezekhez a formákhoz.
Október 8-án közzéteszi híres ugrai levelét, amelyben garázdálkodásnak nevezi az ellenzék magatartását és félreérthetetlenül bejelenti a házszabályok megszigorítását.
Ezzel a fegyverrel akarja letörni az ellenzéket.
Az ugrai levél természetesen végkép kiélezi a helyzetet és mikor a Ház október 10-én összeül, a hangulat már felette puskaporos.
Csak egyetlen szikra kell, hogy lángralobbanjon a puskaporos hordó és ez a szikra nem sokáig várat magára.
Elkövetkezik 1904 november 18-ika és december 13-ika, a magyar parlamenti élet két nevezetes, de szomorú dátuma .
Tisza már november elején a Ház elé vitte a házszabályrevizió kérdését és bizottságot választatott a revizió keresztülvitelére.
November 15-én Dániel Gábor a szabadelvű párt elnökségének nevében beterjeszti indítványát, amely egy szakaszban foglalta össze az ad hoc házszabályreviziót, más egyéb, az obstrukció letörésére irányuló intézkedésekkel.
Az ellenzéken "klotűr " -nek nevezték ezt a javaslatot, amelynek valóban nem volt más célja, minthogy szájkosárral lássa el az ellenzéki képviselőt.
November 18-ára volt kitűzve a szavazás a javaslat fölött - előbb azonban Tisza megszavaztatott egy másik indítványt -, hogy a Ház párhuzamos üléseket tartson, délelőtt és délután.
A többség délelőtt megszavazta az indítványt és délután négy órakor kezdetét vette az első párhuzamos ülés, amelyen a szavazásnak kellett sorra kerülni.
A Ház zsúfolt volt, majdnem minden képviselő megjelent az ülésen, valóban csak a betegek hiányoztak, a karzatokat Budapest legelőkelőbb közönsége töltötte meg, az elnöki emelvény felett lévő IV. számú páholyban ott ült gróf Tisza István felesége, mint minden ülésen, amelyen férje valamilyen fontosabb szerepet játszott.
A karzatokat azonban csakhamar ki kellett üríteni, mert az ellenzék zárt ülést kért.
Ezen a zárt ülésen Apponyi Albert gróf tett utolsó kísérletet arra, hogy visszatartsa Tiszát.
Akik hallották ezt a beszédet, azt mondják, Apponyi életének legnagyobb szónoki teljesítménye volt.
Minden előkészület nélkül, néhány jegyzetekkel teleírt papírlapot tartva kezében, két teljes óra hosszat beszélt.
Az egész ellenzék visszafojtott lélekzettel hallgatta - a szabadelvű párt tagjainak azonban csak kis része volt a teremben, mig Apponyi baritonja zengett.
A kormánypárti honatyák nagyobb része jobbnak látta, hogy a büffében tartózkodjék.
Apponyi beszédének mégis nagy hatása volt.
Jellemző, hogy a beszéd után Kubinyi Géza felkereste Tiszát és azt mondta neki, hogy Apponyi beszéde után tanácsos lenne elhalasztani a döntő lépést.
Tisza kinevette .
Örök kár, hogy ez a beszéd zárt ülésen hangzott el és így nem maradhatott fenn az utókor számára .
A zárt ülés után Tisza állott szóra és erre természetesen betódultak a szabadelvű párt tagjai is.
Az ellenzék egyre ingerültebb lett, Tisza szavait alig lehetett hallani .
- Szavazzunk! - harsant fel egyszerre a jobboldalon .
- A tárgyalások lehetősége megszűnt - kiáltja beszéde végén Tisza -, véget kell vetni a komédiának !
A jobboldal éljenez, az ellenzék a szitkozódások áradatával felel - ebben a pillanatban hirtelen feláll Perczel Dezső elnök és a zsebéből kivett zsebkendőt a jobboldal felé lobogtatja.
A kormánypárti képviselők felugranak , mintegy adott jelre .
- Elfogadjuk! - kiáltják .
Perczel Dezső még mindig állva mond valamit, de a fülsiketítő zajban egy szavát sem lehet érteni .
Az indítvány azonban el van fogadva .
Szörnyű tumultus támad, öklök emelkednek az elnök felé.
Egy pár ellenzéki képviselő felrohan az elnöki emelvényre, majdnem inzultálják P. D-t , alig lehet őket visszatartani.
Közben P. D. egy iratot von ki a zsebéből és felolvastatja Szőts Pál jegyzővel.
Senki sem hallja, mit olvas fel a szikár férfiú, csak az ülés után lesz köztudomású, hogy királyi kézirat volt, amellyel az uralkodó berekesztette az országgyűlés harmadik ülésszakát ...
A jobboldal gyorsan kiürül, az ellenzék a teremben maradt.
A karzatokról lekiabálnak: "Éljen a magyar nemzeti függetlenség !"
Valaki a Kossuth-nótát énekli.
A teremben zúg a tumultus.
A vérmesebb ellenzékiek szétdobálják a Ház asztalán fekvő irományokat.
Egyszerre azonban csend lesz .
Kossuth Ferenc az elnöki emelvény baloldali lépcsőjén állva beszélni kezd.
Ő talán az egyetlen, akit nem ragadott teljesen magával az indulatok vihara.
Legalább is nem mutatja.
Törvénytelennek jelenti ki a szavazást ...
Másnap megalakul az ellenzék vezérlő bizottsága Kossuth Ferenc elnöklete alatt.
Tíz esztendővel azután, hogy atyja koporsója mögött visszatért hazájába, ő lett a harcos ellenzék vezére .
Tisza győzelmet aratott, de ha valaha politikai diadalt pyrrhusi győzelemnek lehetett nevezni, úgy ez az volt.
A szabadelvű pártban is sokan voltak, akik Tisza magatartását egyenesen törvénytelennek minősítették.
A fejcsóválók még többen voltak, de azok még ebben a viharos helyzetben is hűséges mamelukoknak bizonyultak és hallgattak.
Huszonketten ellenben kiléptek a pártból , közöttük elsőnek Wlassics Gyula, három nappal később pedig Andrássy Gyula gróf is .
Mindamellett Tisza nem ijedt meg.
- December 13-ára újból összehívatta a Házat .
Mikor ezen a nevezetes napon az ellenzéki képviselők, akik előzőleg az Angol királynő szállóban értekezletet tartottak, háromnegyed tíz óra tájt a parlament főbejárójához értek, nagy meghökkenésükre parlamenti rendőrök állottak ott, akik igazoltatták őket.
Roppant izgalom keletkezett.
Rakovszky István és Justh Gyula félrelökték az ajtóban álló rendőrfelügyelőt - Rogulya Gyula volt a neve - és így mentek be igazolás nélkül.
Az ülésteremben még nagyobb meglepetés érte az ellenzéket.
Ott is parlamenti rendőrök állottak.
A képviselők szidalmazni kezdték a "darabontokat ", akik némán tűrték a szidalmakat, hiszen csak parancsot teljesítettek.
Az izgalom percről-percre nőtt.
Egyszerre Lengyel Zoltán arculütötte az egyik darabontot.
Az mellbelökte.
A következő pillanatban kitört az általános dulakodás.
A képviselők nekirohantak a darabontoknak, kiverték őket, de máris újabb huszonöt darabont érkezett rohamlépésben.
Ujabb dulakodás kezdődött , de most még keményebb.
Kaas Ivor báró, ez a különben igazán szelídlelkű férfiú , egy miniszteri bársonyszéket kapott fel és vágta a darabontok felé.
Egy másik képviselő egy miniszteri asztalkát hajított feléjük.
Hock János, a mézesszájú kőbányai pap mindkét kezével megragadta az elnöki emelvény faragott korlátját , letört egy lécet és azzal rohant a darabontokra, mint egykor Kapisztrán barát a törökökre .
Ütötték-verték a darabontokat, akik közül többen megsebesültek.
Holló Lajos az elnöki széket kapta fel és hajította le a terembe.
Eitner Zsigmond derékon kapott egy darabontot és ledobta a lépcsőről.
Tíz perccel tíz óra után már nem volt több darabont a teremben, amely romhalmazzá változott.
Ekkor lépett be Tisza.
Gúnyos mosollyal nézett a terem közepén levő romokra, míg az ellenzéki képviselők a szitkok özönével árasztották el.
Andrássy Gyula odament hozzá és izgalomtól remegve mondta neki :
- Látod, ez a következménye az erőszaknak !
Tisza egy szót sem felelt neki.
Kiment a teremből .
Fotografusok jöttek és csoportfelvételeket csináltak az ellenzéki képviselőkről, akik ott állottak a romok között és mindenféle összetört bútordarabokat, leszakított léceket gyüjtöttek, amelyekre autogrammot irattak nevezetesebb kollegáikkal.
Ugron Gábor meg Justh Gyula szorgalmasan adták az autogrammokat .
Nem volt szép dolog ez a december 13-ika.
Csúnya dolog volt bizony .
De november 18-ika sem volt valami épületes - és november 18-ika szülte december 13-át .
Tisza még aznap délután bejelentette a pártértekezleten, hogy ami a képviselőházban történt, közönséges bűntény, amelyért az azt elkövetők a törvény előtt fognak meglakolni.
Bandának nevezte az ellenzéket.
Az igazságügyminiszter telefonon szólította fel az ügyészséget, hogy indítson vizsgálatot.
Az ellenzéken csak nevettek ezen a dolgon ...
Kossuth Ferencnek nem tetszett a dolog.
Néma szemlélője volt a rombolásnak és bizalmas híveivel szemben a legmélyebb rosszallását fejezte ki a dolog felett .
Hogy milyen izgalmas volt a hangulat, arra jellemző, hogy a nevezetes nap utáni éjjel egyszerre az a hír járta be a várost, hogy Tisza katonaságot vezényel a Házba és puccsra készül.
Az öreg intrikus Polónyi Géza kapta meg elsőnek ezt a hírt és fellármázta az egész ellenzéket.
A hajnali órákban robogtak a fiákkerek az ellenzéki képviselőkkel a havas utcákon, az Angol királynő szálló felé, ahol hevenyészett konferenciára gyűlt össze az ellenzék.
Természetesen ott volt Kossuth Ferenc is.
Azt határozták, hogy még az éjjel bevonulnak a képviselőházba és ott vigyáznak, hogy a magyar parlamentárizmusnak baja ne essék .
A puccsról azonban hamar kisűlt, hogy kacsa volt.
És az egész dolog csak azt eredményezte, hogy a képviselő urak a parlament épületében töltötték az éjszakát , amit legjobban a fiatalok sajnáltak, akik sokkal szívesebben ültek volna Ősbudában, hogy ott a nap izgalmairól referáljanak .
Tiszának esze ágában sem volt, hogy puccsra gondoljon.
Nem is nagyon tehette volna, mert még a szabadelvű párton is megijedtek egy kicsit.
Pontban tíz órakor a romok között kezdetét vette az ülés.
A terem még nem volt teljesen kitakarítva, darabontnak azonban nyoma sem volt sehol.
Az ellenzék tagjai halotti csendben ültek helyeiken és várták, vajjon Perczel Dezső jelenik -e meg az elnöki emelvényen.
Nem ő elnökölt.
Jakabffy Imre vezette helyette az ülést, bejelentvén , hogy Perczel beteg.
Az elnöki bejelentés után nyomban Tisza állott szólásra.
Senki sem zavarta meg.
Halotti csendben jelentette be, hogy a király december 13-ra összehívta az országgyűlés ülésszakát.
Az egész ülés pont nyolc percig tartott .
Mikor Jakabffy berekesztette, Justh Gyula a kormánypárt felé lépett és így szólt :
- Megmutattuk, hogy Ausztria és Magyarország között mégis van egy kis különbség.
Ha erőszakkal jönnek, a poklok kapuit is ledöntjük, ha a törvényes határokat betartják, békességgel hajtjuk meg mi is zászlónkat a törvény előtt !
Az ellenzék higgadt magatartását nemcsak az okozta, hogy az előző napi rombolás után lehültek a szenvedélyek, nemcsak az, hogy Kossuth Ferenc mérsékletre intette a képviselőket, hanem főképpen az, hogy az ellenzék győztesnek hitte magát.
Nem vette tudomásul, hogy Perczel beteg, hanem saját sikerének könyvelte el, hogy nem elnököl.
K. F. is meg volt elégedve, hogy december 14-én nem folytatódott a botrány .
A széjjelrombolt üléstermet szépen helyreállították, a főrendi házból áthozták a miniszteri bársonyszékeket, a Ház azonban nem sokáig ülésezett.
Január elején Budapestre érkezett a király és január 3-án feloszlatta a Házat.
Ugyanaznap este Apponyi és hívei beléptek a függetlenségi pártba.
Nagy dolog volt ez a fuzió !
A függetlenségi párt mégjobban megerősödött, Kossuth vezérlő szerepe mégjobban kidomborodott .
Másnap, január 4-én a király a budai Várban trónbeszéddel bezárta az országgyűlést.
A meghívóban benne foglaltatott, hogy a képviselők díszmagyarban , vagy feketében tartoznak megjelenni, a tartalékos tisztek egyenruhában, de tölténytáska nélkül.
Az ellenzékieknek azonban hiába írták elő, hogy milyen öltözetben jelenjenek meg - el se mentek a királyi Várba.
Százötven ellenzéki képviselő tüntetett távolmaradásával, de nem jelent meg Vaszary Kolos hercegprímás sem, ami általános feltűnést keltett.
A Szent György-téren, a csikorgó hidegben óriási tömeg sorakozott fel és abcúgolta harsányan a királyi palotába igyekvő képviselőket és főrendeket.
A nagy trónterem félig sem volt tele.
A király elmondta a trónbeszédet - akkor még senki sem sejtette, hogy ez a beszéd a harminc esztendeje kormányzó szabadelvű párt halotti beszéde lesz.
Pedig az lett.
A híres téli választáson, amely január 26-tól február 4-ig tartott, a nép akarata megbuktatta a szabadelvű pártot.
Az ellenzéki pártok hatalmas győzelmet arattak .
Hiába tettek meg minden előkészületet a kormány részéről, hiába árasztották már el hetekkel a választás előtt az egész országot horvát és osztrák katonasággal - száznegyvenöt kormánypárti képviselővel szemben kettőszázhuszonkét ellenzékit választottak meg, közöttük százötvenhárom függetlenségi pártit .
Kossuth Lajos fia legyőzte Ferenc Józsefet .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE