Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Eötvös Károly
A nazarénusok
Keletkezés ideje
1904
Fejezet
11
Bekezdés
1757
Mondat
4934
Szó
62788
Szerző neme
férfi
Terjedelem
közepes
Kanonikusság
alacsony
HENCSEY KÖNYVE.
I .
( Elősz ó .
- Az Els ő K ö nyvnek 1-5 r é sze. )
Három könyvre van osztva, mint már korábban megjegyeztem .
Az első könyv Elősz ó val kezdődik.
Ebben homályos elmélkedés van röviden arról, hogy a miként az első keresztyéneket üldözték, ugy az uj hivőknek is készen kell lenni az üldözésekre s azoktól megrettenni nem szabad .
Az Előszó után Az Életnek vallásáról szóló fejezet következik .
Ez több részre van osztva .
Az 1.
Rész szól arról, miként teremtette Isten a világot s abban az élő állatokat és az embert.
Az embert urrá tette a földön, de kötelességei is nagyobbak, mint az oktalan állatokéi.
Az ember főkötelessége Istennek imádása s parancsainak kételkedés nélkül, versengés és panasz nélkül szivbéli szeretetből hiven teljesitése.
De az ember Ádám és Éva tilalomszegése által bűnbe esett.
A zsidók az eredendő bűntől nem tudtak szabadulni, mert nekik törvényük volt, ők a törvény alatt álltak s ők csak a törvényt teljesitették.
Volt azonban Istennek egy öröktől fogva való titka , mely ha megnyilvánul: általa az ember tökéletes lehet s üdvösségre juthat.
E titok a Megváltónak eljövetele, Jézusnak születése.
A ki benne hisz s őt igazán követi: az megszabadul az eredendő bűntől s eljut az örökkévaló boldogságra .
A 2.
Rész szól a Megtérésről és a Keresztségről.
Az embernek meg kell térni a bűnből s testi életében is szent életet kell folytatni .
Erre elvezet a hit után fölvett keresztség.
A hit egyes tételeinek összessége benne van az ősi keresztyének által elfogadott ugynevezett apostoli hitvallásban.
Ennek egyes tételeit a szentirásra való sokszoros hivatkozással igazolja .
A 3.
Rész szól a Gyermekek Keresztségéről.
A néma csecsemő szólni se tud, hinni se képes, hitét megvallani épen nem tudja.
Rá nézve tehát a keresztelő viz csak viz és nem szentség.
Se a szülők, se a keresztszülők vallása nem a csecsemő vallása.
Nem is kell a csecsemőt az elkárhozástól félteni.
Az elkárhozás csak bűnös élet következése, bűnt pedig a csecsemő el nem követhet.
A haláltól se kell őt keresztség nélkül félteni .
A kisded gyermek csak azért szenved halált, hogy üdvözülhessen .
A 4.
Rész szól a Kis Gyermekek felől való Kételkedésekről és a sok Szentségről.
Ne kételkedjenek a házasfelek a kis gyermekek üdvözülésében, ha azok idő előtt el találnának halni.
Isten az ő szent fia által a szent keresztséget nem az ártatlanoknak, hanem a bűnösöknek rendelte.
Vitatja a bérmálás, a gyónás, a mise, a bucsujárás s az utolsó kenet elégtelenségét.
Ezekkel szerinte a bűnből megtérni s az üdvösséget elnyerni nem lehet .
Az 5.
Rész szól a Tiszta Életről és a Gyónásról.
A gyónás és vezeklés nem üdvözit, csak a tiszta élet üdvözit.
Jézus nem azt parancsolta a bűnös asszonynak, hogy gyónjon és vezekeljen, hanem azt parancsolta, hogy többé ne vétkezzék.
A gyónást kenyér és bor szinében kell teljesiteni .
II .
( Az Első k ö nyv t ö A polg á ri házasság .
- A fegyverfog á s.
- Az egyház szervez é s.
- Az utols ó sz ó . )
A 6-ik Rész szól a Külső-belső Templomról és a Czeremóniákról .
A ki a keresztséget hitének megvallása után veszi föl, más szóval a hivő, az a mostani templomokba nem járhat.
Bűnt ugyan nem követne el vele, de a templomba járás nem fér össze hitével.
A szentirás tanitja, hogy az isten kézzel csinált templomokban nem lakik.
A hivőnek kell az ő hite által imádságnak házává átváltozni.
Idővel a hivők is, ha majd megsokasodnak , épitenek nagy középületet, de nem istennek számára, hanem önmaguk számára , hogy ott kényelmesen tanithassanak .
A 7-ik Rész szól a Szent Miséről.
A mise szerinte nem egyéb , mint áldozás, de a zsidóktól eredett és külsőséges.
Csengettyüvel , gyertyával és zenével csinálják.
És csinálják pénzért, gabonáért, borért , zsirért, vajért, borjukért, bárányokért.
Az egyetlen igaz üdvözitő áldozat Jézusé volt, a mikor magát a bűnös emberiségért föláldozta.
Több áldozatra nincs szükség, csak az igaz hitre.
Az apostolok se miset, se ahhoz hasonlót nem gyakoroltak .
A 8-ik Rész szól a Bucsujárásról és a Képekről.
Kárhoztatja a bucsujárást, a mely gyökeresen nem tisztitja meg a lelket a bűntől.
Ellenzi mind a festett, mind a kőből faragott képeket.
Ezek tisztelete, habár ezek csak jelképek is, ellenkezik a tiz parancsolattal s bálványimádásra vezet .
A 9-ik Rész szól a Szenteknek Közbenjárásukról.
Az üdvösség egyedüli forrása az isteni kegyelem s egyedüli közbenjáró a Jézus Krisztus .
Szentekre nincs szükség.
A szentek is emberek voltak.
Az első keresztyéneknek nem is voltak szentjeik.
Csak azt szabad hinni és követni, a mit Jézus és az apostolok hirdettek, a szentek beszéde csak emberi beszéd .
Még az angyalokat se szabad imádni, mert ők is csak istennek szolgái .
A 10-ik Rész szól a Purgatóriumról.
Az olvasó, a harang, a purgatórium vagy tűzben való megtisztulás, a halottakért való áldozás mind csak a vallás terén való kereskedések, de nem az üdvösségre vezető eszközök .
Nem is tanitják ezt az apostolok, s a hol a tisztitó tűzről beszélnek is , csak hasonlat és példabeszéd a szavuk .
A 11-ik Rész szól a Házasságról és a Magzatokról.
A házasuló feleknek megesküdni nem kell, nem is szabad.
Meg van irva, hogy se égre, se földre ne esküdjetek.
A beszédnek, szónak, kijelentésnek megerősitése igy legyen: »Ez ugy vagyon «; - tagadása pedig: »Ez nem ugy vagyon «.
Elég, ha a házasuló fél azt mondja s mondását megfogadja s fogadását megtartja, hogy ő jegyesét szereti, házastársul hozzá veszi és semmiféle nyavalyájában holtig el nem hagyja s mindezt isten nevében a törvénytől kirendelt bizonyság előtt mondja.
Nem kell tehát se istennek nevére, se a boldogságos Szüz Máriára, se a szentekre esküdni .
Ime ez az ugynevezett polgári házasság .
A magzatok üdvössége miatt nem szabad a szülőket zaklatni.
A szülők hitére kell azt bizni .
A 12-ik Rész szól a Rendeleteknek megtartásáról.
Meg kell adni a császárnak, a mi a császáré s az istennek, a mi az istené.
A felső hatóságoknak engedelmeskedni kell, mert azok istentől rendeltettek.
Az adót meg kell fizetni .
Ha valaki házasodik vagy gyermeke születik, vagy gyermeke meghal: be kell jelenteni az illető papnak s meg kell fizetni a papnak bérét, de ha az a házasulókat az ő hitbeli ellenkező nézete miatt össze nem adja, az ujszülöttet keresztelés nélkül a könyvbe be nem irja s a halottat el nem temeti: akkor fordulni kell más paphoz s ha ez se teszi meg, fordulni kell a világi biróhoz.
Ha ez se teljesitené a kivánságot: akkor a házasulók keljenek össze a gyülekezet előtt, az ujszülöttet irják be maguk, halottját pedig kiki temesse el oda, a hova tudja.
Kétsége ne legyen, mert nem a fölszentelt temetőbe való temetés által jutunk az üdvösségre, hanem az isten parancsának megtartása által .
Az utolsó rész czime: Befejezés.
Ebben egyebek közt arra kéri Hencsey az olvasót, hogy ha istentől nyert bölcsebb szivvel és értelemmel a könyvben hibákat talál: inkább jobbitsa a könyvet, semmint megvesse .
A Második Könyv, a könyv második része már rövidebb.
Ennek czime: »Az ujraszületésről, keresztségről, urvacsoráról és az imádságról.«
E könyv nem részekre, hanem fejezetekre van osztva.
Fejezeteinek czimei a következők :
- Mint nyeri meg az ember a Krisztusban az ujraszületést és az örök életet ?
- Mi az ujraszületés ?
- Kétféle a születés.
Az egyik az ó-születés, mely testben , bűnben, átokban és kárhozatban történik.
Ez Ádámtól jön, benne van a kigyónak magja, a sátán képe és a földi mulandóság.
Ellenben a lelki, szent , üdvösséges, dicsőséges ujraszületés a Krisztustól jő .
- Mint esik meg az ujraszületés?
A szentlélek által s a Jézus Krisztusban való hit által .
- Gyümölcse az ó- és uj-születésnek.
E fejezet csaknem ismétlése az előbbi fejezetnek.
Az ó-születés gyümölcse a bűn, káromlás , méreg, harag, halál, ördög, pokol és kárhozat; - az uj-születés gyümölcse pedig az igazság, kegyelmesség, áldás, élet és az üdvösség .
- Az ujra szülöttekben minden jó cselekedetnek meg kell lenni .
- Krisztus a példája és tüköre a keresztyénségnek .
- Mi az igazi szent keresztség?
Itt a szentirásból vett bőséges idézetek alapján költői lendülettel fejti ki a keresztség természetét.
A vizzel való keresztelés mintegy jelképi cselekmény.
A hogy a test minden mocsoktul megtisztul a viz által: ugy a lélek minden bűntől megtisztul isten igéje és a Jézusban való hit által.
A keresztség által a Szentlélek az ő malasztját becsöpögteti az ujra szülöttbe, mint a harmatot a fára, melylyel a fa egyesül, általa megtisztul, megelevenedik, nől, zöld leveleket és végtére gyümölcsöt terem .
- Mint kell vallani a keresztséget?
A keresztség szentség , szentségnek kell azt vallani .
- Az Urnak végső szent vacsorájáról.
Az urvacsora a hivőknek Krisztussal való egyesülése a kenyérnek és bornak magához vétele által.
A kenyér Krisztus testét, a bor pedig vérét példázza .
- Mi az imádság?
Az imádság istennel való beszéd.
Képmutatás nélkül, lélekben és igazságban kell lenni, az imádságnak.
Istennek félelme és szeretete is imádság valamint öröm és bizodalom is.
Megerősiti a lelket , nyugodalmat szerez s a beteg szivet meggyógyitja.
Eltávolitja tőlünk a sátánt .
- Befejezés.
Hét nagy tisztességet nyernek az igaz hivők .
Neveztetnek ugyanis: Választott népnek, Isten szolgáinak, Krisztus barátjainak, Krisztus tagjainak, Isten templomának, Szent papságnak s végre Isten fiainak .
A harmadik Könyv szól »Az külső és belső keresztyénségről és az hit után való keresztségről « .
Ez a könyv is fejezetekre van osztva, mint a második könyv .
Fejezeteinek czimét s rövid tartalmát ismertetem.
Bővelkedik ismétlésekben ez a könyv is.
A czimek igy következnek :
- A külső és belső keresztyénségről.
A mai keresztyének csak külsőleg keresztyének, nem ugy mint a hajdaniak, mint Krisztusnak apostolai s igaz követöi.
A mai külső keresztyének csak magukat szeretik, fösvények , dicsekedők, kevélyek, engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, patvarkodók, mértékletlenek, kegyetlenek, a belső jókat nem szeretik, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, külső gyönyörüségnek szeretői inkább, hogy nem mint istennek szeretői .
Rosszak a tanitók is, vagyis a mostani papok.
Mindig tanulnak , de soha az igazságnak ismeretére el nem juthatnak.
Nagyratartók, kényesek , gazdagok s világi örömökre törekedők.
Cselekedeteikkel nem példázzák azt, a mit szájukkal tanitanak.
Azért nincs tanitásuknak foganata .
- A hitről.
Hosszabb értekezésben, szentirásbeli idézetek bőségével bizonyitja, hogy az igaz embernek s Krisztus valódi követőjének hitben és hit által kell élni; ebből származnak s e köré csoportosulnak a többi emberi tökéletességek, ugymint a jóságos cselekedet, a tudomány, a mértékletesség, a türés, az istentisztelet, az atyafiakhoz hajlandó sziv, a szeretet s végül Krisztusnak megismerése .
- A keresztségről .
- Mi a keresztség ?
E két fejezet többé-kevésbbé ismétlése azoknak, a melyek az első két könyvben foglaltatnak .
- A kis gyermekek keresztségéről.
Hit nélkül mezitelen és romlandó a mi lelkünk.
Mezitelen lelkünket a Szentlélek ruházza fel a keresztség által szeretettel, alázatossággal, szelidséggel.
Ámde a csecsemő se jót, se gonoszat nem tud, ő ama tökéletességekkel föl nem ruházható , tehát az ő megkeresztelésének semmi foganatja .
- Ki veheti föl a szent keresztséget?
A ki teljes szivéből hisz az Ur Jézus Krisztusban, mint istennek fiában, a ki már ismeri a keresztségről való tudományt, s érett észszel vallást teszen hitéről: csak az veheti föl a keresztséget.
Ime a felnőttek keresztsége !
- Mint kell vallani a szent keresztséget?
Szentség az, melyet Krisztus hagyott ránk .
- Kevesen pártolják a felnőttek keresztségét.
A kis gyermek keresztsége hit nélkül való.
A kit csecsemő korában keresztelnek meg: honnan tudhassa az, hogy ő keresztyén, hogy ő Jézus hive?
Adnak neki, ha felnő egy keresztelő levelet, abba be van irva szülőinek s keresztszülőinek neve , valamint az ő neve is s a keresztelés napja.
Csak az a levél bizonyitja , hogy ő keresztyén.
De mit ér ez?
Hátha nincs ilyen levél se?
Hátha hamis a levél is?
Ez csak papirosból való keresztyénség .
- Kis gyermekek itéletéről.
Balga hit az, mely azt tartja, hogy a kis gyermek, ha meghal keresztség nélkül, akkor kárhozatra van itélve.
A hitnek meg kell előznie a keresztséget.
Ugy mondta János: a ki hiszen és megkeresztelkedik: az üdvözül.
De azt is megmondta nyilván, hogy a kisdedeké istennek országa .
- Bérmálásról.
Nagy részben ismétlés .
- Befejezés.
Utolsó szavait a szentirásból vette hiveihez Hencsey .
» Titeket pedig mondalak barátaimnak, mert mindeneket, a melyeket hallottam az én atyámtól, megjelentettem néktek és ha én bennem maradtok és az én beszédim is tibennetek maradnak: valamit akartok , kérjetek, megadatik néktek.
Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, mint én is szerettelek titeket.
A mint szeretett engemet az atya , én is ugy szeretlek titeket, maradjatok meg abban az én szeretetemben. «
» Ámen ! «
*
Hencsey 1843-ban fejezte be könyvét, mielőtt utolsó utjára elindult.
Könyvének végszavaiból már a közelgő halál sejtése szól.
Vagy talán a nagy apostol szomorusága ülte meg az ő lelkét is .
*
Sajátságos könyv ez .
Egészen tanulatlan ember irta, a ki az elemi iskolák ismeretein tul semmi tudományhoz külső oktatás utján el nem juthatott.
De a szentirást nagyon ismerte, egyes részeit százszor meg százszor elolvasta.
Tudományos rendszer nem lehet a könyvben, nyelve is gyarló, szófüzése parasztos , helyesirása olyan mint a göcseji ember beszéde .
És mégis nagy lélek volt irója.
Látó, tanitó, hitujitó .
Hasonlatos azokhoz, kik a szent korszakokban a hitvalló és vértanu névnek megszerzésére igazán törekedtek .
*
A mai nazarénusok egy része a katonaságnál nem fog fegyvert s nem teljesit fegyveres szolgálatot.
Inkább elszenvedi a kegyetlen büntetést nyugodt lélekkel.
Sok belehal a büntetésbe .
Ez nem Hencsey parancsa.
Könyvében ő a fegyverforgatást nem tiltja, nem kárhoztatja.
Sőt az a nézete, hogy ha a felsőbb hatóság ugy rendeli, a fegyveres szolgálatot teljesiteni kell.
Hiszen Istentől van minden hatóság.
S isten előtt majd az ad számot, ha vétek van a fegyverfogásban, a ki azt megrendelte .
*
Az egyház szervezésére Hencsey is gondolt.
De arra irányt nem adott.
Azt gondolta, majd ha hazajön s hivei megszaporodnak: akkor kell egyházalkotásra gondolnia.
Kárhoztat minden egyházi rendet s papi állást, de elfogadta a szentirás értelmében a tanitó állást.
A ki hirdeti isten igéjét a gyülekezetben s végrehajtja a keresztelést .
*
Lelkének nagy harczait, istenhez siető buzgóságát, bánatos életét, korai halálát és messze földön rég beomlott sirhalmának képét tartsa emlékezetben ez az én kis könyvem .
.oOo.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE