Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A magyar sasfiók
Keletkezés ideje
1944
Fejezet
17
Bekezdés
763
Mondat
2081
Szó
34292
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
A királynak nem kell a koalíció.
Akármilyen alkotmányos uralkodónak vallotta magát I. Ferencz József , a koalició egyáltalában nem volt ízlése szerint való politikai alakulás.
Először mindent megkísérelt, hogy Andrássy Gyula gróf vállalja el az átmeneti kormány megalakítását.
Andrássy azonban nem akart kötélnek állni, mire Ferencz József Tiszát bízta meg az ügyek továbbvitelével.
Két hónap telt el így anélkül, hogy valami különös esemény történt volna.
A parlamentnek volt egy többsége, amelyre a király nem akarta rábízni a kormányzást.
A kormány viszont nem rendelkezett többséggel.
Így következett el a május elseje .
Ez a nap azzal vált ki a többi napok közül, hogy a szocialisták ezen a napon rendezték első igazán nagyszabású tüntetésüket Budapesten.
Háromezer munkásnő vonult fel az Andrássy-úton, egyforma piros bluzban és fekete szoknyában .
Voltak közöttük természetesen fiatalok, csinosak, kedvesek, szívmelegítőek .
Négyesével mentek karonfogva az utca közepén, útjuknak célja valamelyik városligeti vendéglő volt, a "Zöld Vadász ", vagy a "Trieszti nő ", mert ezekben a kertes vendéglőkben ünnepelték volt meg akkoriban május elsejének napját.
" Szebb majd a jövő" - ígérték a pirosbluzos nők, pedig elég szépek voltak ők ezen a napon is.
Az említett kertekben szociáldemokrata vezérek szónokoltak, - így tüntettek a szocialisták a maguk igazsága mellett.
K. F. a nemzet vezére végignézte a munkásnők felvonulását, a piros ruhákat és a piros arcokat, meghallgatta a szebb jövő ígéretét, de neki más ígéretei voltak a jövendőre nézve, amit e napon meg is írt hirlapi cikkében :
" Valószínű, hogy Tisza gróf vissza fog vonulni - írta - de az már sokkal kevésbbé valószínűbb, hogy Khuen gróf is követni fogja őt a visszavonulásban.
Lesz valami Lukács, vagy Hyeronimi-féle vagy talán másféle ideiglenes miniszterium; avagy még azt az alkotmányellenes kísérletet is megkockáztatják, hogy osztrák mintára valamely hivatalnoki miniszterium vegye át a kormány rúdját.
Ugy-ahogy igyekezni fognak eltengődni az egyenes adók egyrészének elmaradása mellett is, ami évi 50-60 millióra tehető.
A katonai ügyek terén a tartalékosok és póttartalékosok egymásutáni behívásával fognak élni, ami jó két évi időt ad nekik.
Ez alatt az idő alatt talán megkockáztatnak egy-két választást " .
Így jósolta K. F. a jövendőt abban az időben, amikor szembenáll királyával.
Tisza már lemondott miniszterelnökségéről, csak éppen az ügyek vezetésével van megbízva.
Mindazonáltal nem fukarkodik a címeres nemesi levelek , valamint a fogorvosi diplomák osztogatásával ...
Május 14-én újra lemond Tisza, miután végigharcolta a felirati vitát a többségben levő koalícióval.
Az egyesült ellenzék felirata a király elé kerül és az a hír járja, hogy a királynak tetszett a felirat.
Batthyányi Tivadar gróf a felirat szerkesztője kidagasztott vállakkal sétál a Kossuth Lajos-utcán, ahol a politikusok szoktak akkortájt korzózni.
Mégis csak ő tudja legjobban, hogy kell Ferencz Józseffel levelezni .
Meg is van az eredmény, a király megteszi az első lépést a békülés felé.
Pestre küldi báró Burján Istvánt, hogy tapogatóddzon a nemzeti vezéreknél a béke lehetősége felé .
Ez a Burján nemcsak régi udvari ember, hanem Fejérváry Géza báró veje, az após pedig azt tanácsolja, hogy Kossuth Ferencet kell megkörnyékezni .
Igen ám, de K. F. a Délvidéken a bácskai Zomborban szervezi a nemzeti ellenállást, ami nem megy egy nap alatt, mert a Bácskában még tartják az ősi szokásokat.
A politizálás mellett nem feledkeznek meg a szívderítő , gyomorandalító, lélekvidító mulatozásokról sem.
Szőllősi Zsigmond, Kossuth társaságából elragadtatva ír a bácskai szokásokról, amelyek nemcsak a legendákban élnek, hanem megvannak még a valóságban is, még pedig a legjavában .
Burján, hogy az időt K. F.-re várakozván, haszontalanságban ne töltse Pesten, meglátogatja Bánffy Dezsőt, Darányi Ignácot, Szederkényi Nándort, de K. F. távollétében természetesen semmiben sem állapodhatik meg ezekkel a politikusokkal , mert Kossuth a nemzet vezére és a királyi kiküldöttnek, a "Homo regius " -nak várakozni kell, amíg a zomboriak hazabocsátják ünnepelt vendégüket.
Végre megjön Kossuth.
A "Homo regius" két óra hosszáig tiszteleg nála a lakásán, de hiába kapacitálja K. F.-et, hogy vállalja el a kormányalakítást, a nemzet vezére nem hajlik Ferencz József üzenetére, alkotmány kell neki, nem hivatal.
Andrássy Gyulát ajánlja Burján figyelmébe, akivel tán felveheti a tárgyalásokat .
" Nem olyan exponált ember, mint én" - mondja K. F.
( Ugyan ki gondolta ezt még nemrégen, hogy Ferencz Józseffel így is lehet beszélni ?! )
Andrássy csakugyan Bécsbe utazik Burjánnal, de háromnegyed órás királyi kihallgatás után eredménytelenül tér vissza Pestre.
A király minden előterjesztésére csak azt felelte: "Nem tehetem ! "
Mintha láthatatlan szellemalakokkal volna körülvéve a király , szellemalakokkal, amelyek az utolsó percben mindig megakadályozzák a kibékülést .
Ott leskelődnek ezek a láthatatlan lények a király dolgozószobájában, a Burg sötét folyosóin, a kancelláriákban, a császári termekben.
Magyarországon úgy hívták ezeket a lényeket, hogy "Kamarilla ".
Szemtől-szembe sohasem látta őket senki, de ötven esztendeig beszéltek erről a kamarilláról, mint Magyarország legnagyobb ellenségéről.
Ez a kamarilla még Andrássy Gyula fiával is elbírt, pedig ez a gróf atyja révén eléggé ismerhette a Burg kísérteteit, a "titkos ajtókat " , " süllyesztőket" és egyéb rejtelmeket, amelyek oly félelmessé tették a magyar fantáziákban a bécsi császárok kastélyát .
Május végén aztán megjött a híre, hogy mit is akar tulajdonképpen, az a kamarilla: báró Fejérváry Gézát, a darabont testőrség kapitányát sürgősen Bécsbe hívja Ferencz József és június 18-án már fel is esküszik a Fejérváry kormány a Burgban.
Négy nappal később nagy izgalom közepette mutatkozik be az új kormány a parlamentben, amelyet egyben mindjárt el is napolnak szeptember 15-ig.
Ezzel kezdetét vette Magyarországon a csaknem egy esztendeig tartó önkényuralom, amelyet " darabont-korszaknak" neveztek, amint hogy "darabont-kormány " -nak nevezték Fejérváry kormányát is.
A képviselők ellenállásához egymásután csatlakoztak a városi és megyei törvényhatóságok is.
Kimondták, hogy a Fejérváry kormány intézkedései törvényellenesek és nem engedelmeskednek a darabont kormánynak, mire Fejérváry azzal felelt, hogy elmozdította a törvényhatóságok választott tisztviselőit és helyüket a maga embereivel töltötte be .
Egyre élesebben állottak egymással szemben a nemzet és a király .
Ekkor történt, hogy Ferenc József ischlii nyaralása közben megbetegedett.
A király betegeskedései mindig megzavarták a magyar tervezgetéseket, cirkulusokat, mert Ferencz József személyéhez volt kötve az ország sorsa.
Még gondolni sem volt jó arra, hogy mi történik, ha Ferencz József egyszer elmulik ebből a világból !
Ezekben a napokban, amikor az ellentét a magyar nemzet és királya között olyan mértékben kiélesedett, ami valaha elképzelhetetlen lett volna a legalkotmányosabb uralkodóról és a legtürelmesebb magyar nemzetről, Ferencz József betegeskedésének híre még inkább megzavarta a magyarok gondolatait, mint valaha .
Az a hír járta, hogy Őfelsége az olasz határon rendezett hadgyakorlatokon betegedett meg, amelyeken személyesen vett részt, még pedig olyan energiával, mint hajdanában fiatal korában.
Szakadó esőben, órák hosszat lovagolt Ferencz József a hadgyakorlaton, amely azokon a tájakon folyt le, ahol később a világháború legvéresebb harcai dúltak.
A lovaglásból már lázasan tért haza a király.
Ezt mindenki tudta Ischliben, ahol Ferencz József személye volt a központ .
Fejérváry Gézát, amikor titkárával, Skerlecz Ivánnal, a későbbi horvát bánnal megérkezett a Hotel Postba, mindenfelé borús arcok fogadták .
Fejérváry egy nagy paksamétát hozott magával.
Az öreg táborszernagy ugyanis pedáns ember volt és minden dolgot, amelyet Ferencz Józseffel megbeszélt , vagy amelyet a királynak előterjesztett, írásba foglaltatott, részint tévedések elkerülésének okából, részint saját maga igazolásául.
Ilyenformán Fejérváry Géza a legegyszerűbb kihallgatásra is mindig olyan paksamétával érkezett, hogy az udvarnál megijedtek a generálistól.
És azt kérdezgették egymástól, vajjon napokig akar -e referálni Fejérváry a császárnak az udvar előtt mind utálatosabbá váló magyar ügyekről ?
Fejérváry azonban nem engedett.
Most is akkora irattáskával telepedett le a Postához címzett fogadóba, hogy az öreg szobalányok azt beszélték , Magyarország minden régi periratát magával hozta a generális .
Fejérváry Géza sokkal bizalmasabb embere volt Ferencz Józsefnek , semhogy a király betegsége miatt ne fogadta volna, hiába tétetvén meg vele a nagy utat Budapesttől Bécsig, Bécstől Ischlig.
Paar gróf főhadsegéd tehát reggel átüzen a Postba Fejérváryért, hogy jöhet a királyhoz, bár Őfelsége gyöngélkedik .
Fejérváry a Post hátsó kijáróján át tünik el az előcsarnok kiváncsi várakozói elől és a királyi kastélyba belépve, onnan délután egy óráig, tehát három teljes óra hosszáig nem mozdult .
A magyar ügyekért drukkoló magyar fürdővendégek Fejérváryt várva sétálgattak a kastély előtt és találgatták egymás között, miért nyúlik ilyen rendkívül hosszura a királyi kihallgatás, mit hozhatott Fejérváry táborszernagy a nagy paksamétában?
Egyesek úgy vélik, hogy a király gyengélkedése miatt tartanak tovább az ügyek, mint máskor.
A király teljesen berekedt a hadgyakorlaton, nátha kínozza, rossz a kedve.
Egy óra is elmult már, amikor feltünik a fürdőhely sétányán Fejérváry táborszernagy katonaköpenye, amint talán most még vastagabb irattáskájával a hóna alatt, hosszú léptekkel a Post felé halad.
Ott az az első kérdése, hogy mikor indul a legközelebbi vonat Bécsbe.
A Post kapusa feleli , délután két órakor .
" Nos, akkor nincs időnk megebédelni se, mert csomagolnunk kell, hogy le ne késsük a vonatot "! - szól Fejérváry Géza a titkárához.
De a titkár kérleli a kemény öregurat, hogy legalább egy tányér levest vegyen magához, míg ő becsomagol .
A táborszernagy valóban benyit a Post ebédlőjébe és egy csésze húslevest fogyaszt , azután ismét talpraáll és titkárával a vasuti állomásra hajtat.
Hat óra hosszat tart az út Bécsig, a közbeneső állomásokon talán lehet valami harapnivalót kapni .
Ugyanezeken a stációkon Skerlecz egy csomó sürgönyt ad fel, amelyekre már Bécs előtt válaszok jönnek.
Az első távirat Kristóffy Józsefnek megy, a Fejérváry kormány belügyminiszterének és tőle érkezik az első válasz is .
Este nyolckor Bécsbe érkezik Fejérváry.
A katonás pontosság természete és munkatársaitól is elvárja, hogy ilyen pontosak legyenek.
Megszokta , hogy hetenként háromszor is Bécsbe kellett utaznia Ferencz Józsefhez, mert ebben az időben a renitens Magyarországot is a bécsi Burgból kormányozták.
Minden legapróbb kormányzati ügynek a megbeszélésére Bécsbe kellett utaznia Fejérvárynak , de ő szó nélkül engedelmeskedett.
Hű szolgája volt Ferenc Józsefnek.
Szabó dr. , aki reggelenként Andrássy-uti villájában masszirozni szokta Fejérváryt, beszélte , hogy a kötelességtudás mennyire megfiatalította a Ferencz Józseffel csaknem egyidős táborszernagyot.
A két öreg katona, a király és minisztere versenyzett egymással a pontosságban ...
*
Az esztendők, amelyek ezidő óta elmultanak, sok mindenre világosságot derítettek, amely dolgok akkoriban titkok voltak .
Fejérváry Géza ezen az úgynevezett "harmadik ischli látogatásán beszélte meg a királlyal a kormány lemondását.
Sok minden elmondható Fejérváry Gézáról a mult idők felemlegetése közben, de azt nem lehet állítani róla, hogy valaha is ragaszkodott volna a hatalomhoz.
Húsz esztendeje volt már akkoriban miniszter.
Kellőképpen megismerkedhetett ennek az állapotnak minden fény- és árnyoldalával.
Amikor már jól megérdemelte volna a nyugalmat, személyes barátságból szolgálta tovább Ferencz Józsefet.
Tiszta kezű, tiszta lelkű, hófehér jellemű katonatiszt volt, ahogyan egy tizenkilencedik századbeli császári katonatisztet a fantázia elképzelhetett .
Örömmel közölte Kristóffyval, aki másnap reggelre benyitott a bécsi Magyar Házba, hogy a felséges úr talán elbocsátja a magyar kormányt és új embereket vesz elő.
Amilyen tisztalelkű férfiú volt Fejérváry, talán észre sem vette, hogy Kristóffy milyen vadalma képet vág ehhez az örömhírhez ...
Pesten senki se sejtette a dolgok állását.
Javában hirdetik a különböző népgyűléseket, a választójogi reform, illetőleg az általános választójog mellett.
Szeptember első vasárnapján nagyszabású népünnepéllyel egybekötött gyűlést rendeznek a Városligetben, ahová lobogós ingű parasztbandérium és fúvós zenekar csalogatja a vasárnapi közönséget.
Nemzetiszínű kokárdás rendezők tartják fenn a rendet az ünnepségen.
Magyar Miklós, a főrendező, zászlókat vitet az Andrássy-úton, Kardhordó Árpád, ez a nevezetes pesti alak az ünnepi szónok .
Méray-Horváth Károly szerkesztő úr az elnök.
Nagy cécóval van egybekötve a választójog mellett tartott gyűlés .
De mozognak a szocialisták is, akik Kristóffy hívei.
Vidéken tartják gyűléseiket: Makón, Egerben, Orosházán, Pápán, Aradon.
Mindez egyetlen vasárnapra esik.
Mintha jövendő mutatkozna a méla szeptemberi napon .
Kristóffy belügyminiszter rendelkezéséből a hatóságok ölbetett kezekkel nézik ezeket a gyűléseket .
Amikor széles Magyarországon mindenki beszél, akkor természetesen nem maradhat tétlen a vezérlő bizottság sem.
Hiszen ezidőtájt mintha minden szónok a nemzet jövendőjét akarná elősegíteni .
Három pontban foglalja össze a vezérlő bizottság K. F. elnöklete alatt a legközelebbi teendőket.
Az első pont az, hogy tiltakozni fognak a parlament tanácskozási, törvényhozási szabadságának megakadályozása ellen.
Ezt Apponyi Albert indítványozta.
Második pont a Fejérváry-kormány vád alá helyezése .
Ez Bánffy Dezső báró kedvenc terve.
A harmadik pontban már nem tudtak megegyezni a vezérlő bizottság tagjai.
Arról volt szó, hogy Vázsonyi Vilmos kívánságára bizottság lenne kiküldendő az általános titkos választói jog tervezetének kidolgozására.
Vázsonyin kívül sokan az indítvány mellett voltak, közöttük Apponyi Albert, Bánffy Dezső, Batthyányi Tivadar gróf, valamint a később "Vörös " -nek nevezett kőbányai pap Hock János is, viszont Eötvös Károly és Thaly Kálmán nyiltan ellene voltak a javaslatnak, míg Kossuth Ferenc és Tóth János semlegesnek mutatkoztak ...
*
A magyarországi mozgalmak hírére I. F. J. megint csak hívatja Fejérváryt, de most már Bécsbe, ahol szeptember 9-én úgynevezett közös minisztertanácson elnököl a király.
Ez a tanácskozás, amelyen Gautsch báró osztrák miniszterelnök, Fejérváry magyar miniszterelnök és Goluchowsky gróf a császári ház minisztere vettek részt, volt a döntő tanácskozás arra nézve, hogy Fejérváry Géza beadja -e lemondását.
Végre is a legfelsőbb hadúr felmenti őt terhes hivatásától és kegyelemben elbocsátja .
Fejérváry ragyogó arccal tér vissza Pestre, végre sikerült megszabadulnia, de másnap megint Bécsbe parancsolja a császár és megbizza az ügyek továbbvitelével.
Most már olyan keserves arccal tér vissza az öreg táborszernagy , mint a tormába esett féreg.
Úgylátszik nincs lehetőség, hogy megszabaduljon halálosan megunt hivatalától!
Itt van szeptember 15 -e, amikor megint meg kell nyitnia a képviselőházat.
Vajjon mi lesz ezen a viharosnak ígérkező napon ?
A furfangos Kristóffy azonban az utolsó percben megint kitalál valamit a vezérlő bizottság, illetőleg most már az egész képviselőház fékentartására.
Kiadja a jelszót a barátságos viszonyban levő szocialistáknak , hogy a munkástömegek vonuljanak fel az ülésező képviselőház elé .
A történelem "vörös péntek " -nek mondja e napot, amikor a budapesti munkástömegek megjelennek az Országház előtt tábláikkal, amelyekre három nyolcas van írva, a nyolc órai munkaidőt jelképezvén, felvonulnak zászlóikkal , zenekaraikkal, asszonyaikkal, munkásindulójukkal.
Soha ilyen tömeg még nem feketéllett az Országház körül, amelyet rendőrök kordonja őriz.
Mi ez a néhány rendőr a tízezrekhez képest, amelyek a térséget ellepik?
De a tömeg fegyelmezetten viselkedik.
Méltóságteljes magatartást mutat még Szemere Miklós ingerkedéseivel szemben is.
A lovakat kedvelő Sz. M. ugyanis erre a napra kibérli az "Albrecht " nevű gőzhajót, megtölti köbölkúti választóival, feldíszíti "éljen a koalició ! " feliratú zászlókkal és a hajó tüntetően horganyt vet az ülés alatt az Országházzal szemközt a Dunán .
Az ülés nagyon rövid ideig tart.
Fejérváry, aki civilkabátjában évekkel öregebbnek látszik, mint uniformisban, felolvastatja a király kéziratát , amelyben újra elnapoltatja a Házat október 10-ig.
Persze nem hallgatják meg nyugalommal.
Aztán felszólal Kossuth Ferenc és kijelenti, hogy az elnapolás törvénytelen.
A Ház Kossuth szavaira feláll, megszavazzák a vezér indítványát .
Nincs ellenvélemény.
Fejérváry és kormánya épp olyan "sárga-feketén" vonul ki az ülésteremből, ahogy jött .
A munkástömegek küldöttségei tisztelegnek a képviselőház elnökénél Justh Gyulánál és szót emelnek az általános szavazati jog érdekében, aztán egyetlen vezényszóra szétoszlik a tömeg, csak Szemere köbölkúti választói lengetik zászlóikat a Dunáról az Országház felé.
Darab idő mulva ők is partraszállnak és vígadnak az elnéptelenedett térségen .
Ezt a tüntetést így nevezték el Bécsben a következő napokon :
" Kitört a hideg magyar forradalom ! "
Válaszul pedig jön: "A hideg udvari forradalom ! " ...
Parancs jön, hogy Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Bánffy Dezső , Andrássy Gyula és gróf Zichy Aladár, mint a "hideg forradalom" vezérei, jelenjenek meg a koronás uralkodó előtt .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE