Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A dévényi fazekas
Keletkezés ideje
1904
Fejezet
13
Bekezdés
360
Mondat
731
Szó
7262
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
Hová lett a Szent-Antal?
Már beesteledett és Miska bácsi még mindig nem látta a hajóját a Dunaágban megjelenni .
Leszállt az éj is és Ambrus bácsi lefektetve Palit, együtt virrasztott a vén hajóssal a Dunaparton .
Éjfél is elmúlott már, mikor egy vörös lámpás fénye közeledett a Dunán .
- Ott a hajóm! - kiáltotta Miska bácsi, aztán torkaszakadtából kezdett kiabálni a hajóra :
- Hej, Trencséni Jankó!
Hej, dévényi fazekas !
Meghallották -e a hajón a kiáltozást, nem -e, elég az hozzá, hogy a hajó közeledett a parthoz és egyszerre a parthoz ütődött.
Hanem már akkor Miska bácsi a hajón volt és vele Ambrus bácsi is .
Nagy némaság fogadta őket, a hajón mintha egy árva lélek se volna .
Átkutatták az egész fedélzetet, sehol senki .
- A hajó már meg volna, - sóhajtotta keservesen Ambrus bácsi, - de az én kis öcsém még mindig nincs meg .
- Dehogy nincs - kiáltotta Miska bácsi.
- Itt alszik ni .
Ott aludt Trencséni Jankó a hajó fenekén kedves fazekai között, ott aludt mellette Huszár Lajos is.
Mivel pedig a fazekasnak jó meleg gubája volt, a hűvös szeles éjszakán betakarta a gubájával Lajost is .
Mikor fölébresztették őket, akkor volt csak nagy a csudálkozásuk .
Lajos odaborúlt a bácsi nyakába, Trencséni Jankó pedig parolázott Miska bácsival .
- Miska bácsi, úgy vigyáztam a hajójára, mint a szemem fényére !
- Dehogy vigyáztál, - dörmögte Miska bácsi, - hisz aludtál, mint a bunda .
- Csakhogy megtaláltuk a hajót, - kiáltotta Ambrus bácsi, - nincs most már semmi baj .
Csakhamar ott volt Huszár Pali is.
Összeölelkezett az öcscsével .
- Bizony már azt hittem, hogy soha sem látjuk egymást, kedves öcsém , - szólt Pali .
Lajos elnevette magát :
- A' bizony!
Trencséni bácsival a világ végére is elmehetnék, akkor sem történne semmi bajom ...
- Nem úgy lesz az! - szólt közbe most Ambrus bácsi.
- Elég volt a hajókázásból, meg aztán akármilyen derék hajó a Szent-Antal, mégis nagyon lassan halad.
A Szent-Antallal soha sem jutnánk el Szegedre.
Nektek pedig pontosan ott kell lenni az iskolai esztendő megkezdésénél.
Majd vonaton folytatjuk utunkat hazafelé .
A jó Trencséni Jankó erre olyan fájdalmasan kiáltott fel, hogy mindnyájan elszomorodtak :
- Mit fogok én csinálni egész úton?
Pedig már épen a fazekas-mesterségre akartam megtanítani diák uramékat.
Bizony szívesen vállalnám akár mind a kettőjüket is fazekasinasnak ...
De még a szótlan Miska bácsi is, a hajósgazda kivette egy pillanatra a pipát a szájából és így dörmögött :
- Már minek mennek a hajómról?
Elviszem én magukat akár Szerbiába is .
De hát Ambrus bácsi nem engedett .
Hiába szomorkodott Trencséni Jankó, hiába dörmögött Miska bácsi, de még a fiúk is hiába meresztették a szemüket nagy elbúsúlással az elhagyott hajóra ...
Ambrus bácsi kimondta a szentenciát .
- Majd jövőre megyünk végig a Dunán... végig a Dunán egész Szegedig be a Tiszába.
Most búcsúzzatok el barátainktól .
A fiúk kezet szorítottak Miska bácsival.
A hallgatag hajós csak annyit mondott :
- Aztán gondoljanak néha a Szent-Antalra !
De Trencséni Jankó, mikor búcsúzásra került a sor, alig tudott szólni meghatottságában.
Minden áron a két legnagyobb fazekat akarta a fiúknak ajándékozni.
Alig akart belenyugodni Ambrus bácsi ellenkezésébe, hogy mit csinálnak ők a rengeteg nagy fazékkal .
És aztán csak két kicsiny bögrét vittek el a fiúk, benne e fölirással :
Isten, áldd meg a magyart !
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE