ELTE regénykorpusz

( A Parents ' National Educational Union )

Átlátszóan világos természettani törvény, hogy ha két erő egy és ugyanazon dolgot két ellentett irányban húzná, mintha pl. a vonat mindkét végére odacsatolnánk egy-egy lokomotívot, a legderekasabb erőkifejtésnek is minden inkább lenne az eredménye, mint haladás .

És sajátságos, hogy ennek a természeti törvénynek a szellemi téren való beigazolódását milyen kevéssé vette figyelembe sok ideig a nevelésnek az a két óriási fontosságú tényezője: az otthon meg az iskola.

Nem mondom én, hogy nyíltan hadat izentek ennek a törvénynek; oh nem , elvben el volt fogadva a régi szép jelszó, hogy az otthon és az iskola egyetértően munkálkodjanak, de azért a részletekben nem mindig maradtak hívek az elvhez, különösen a szülők.

Csaknem minden tapasztalt tanító ismeri a jóakaratú, szerető szívű, ambiciózus , de azért a mindennapi érintkezésben mégis meglehetősen kellemetlen típusát a szülőknek (s ezekkel a főbaj rendesen az, hogy az érintkezés csakugyan jóformán mindennapi, mert lépten-nyomon akad mondani valójuk ) , aki szeptember elején rábízza a gyermekét az iskolára, de szeptember tizenötödikén már tanácsolni valója van.

Tanácsol a tananyag mennyiségére, az órák beosztására nézve; kívánalmai vannak a gyermeke hovaültetését, mi módon való kezelését illetőleg; mindig tud újabb meg újabb olyan jellemvonásról a gyermekénél, amit a tanító bizonyosan nem vett észre és vagy nem méltányolt , vagy nem ellensúlyozott.

( Az első kifogás azonban jelentékenyen gyakoribb a másodiknál.)

Emberi vonás, tehát minden szülőnél előfordulhat s éppen mivel emberi vonás , kell, hogy a tanító sok megbocsátással és türelemmel nézze.

Jó!

De viszont a szülő se feledje el, hogy az is emberi vonás ám, ha ezekre a beavatkozásokra a tanítónak is eszébe jut: "De uram, vagy asszonyom, hát mégis kettőnk közül melyik áldozta a rendszeres és kemény tanulás hosszú éveit a nevelés problémáinak; ön -e vagy én?

És melyikünknek az élete nyújt a helyes mód megtalálására több gyakorlatot, az öné -e, vagy az enyém ?"

Mivel, mint mondtam, minden ilyen dicséretes és tiszteletreméltó forrásból eredő szülői okvetetlenkedés nagyon általános emberi vonás, ismerték ezt a típust minden országban; ismerték Angliában is, de az országok között Anglia volt az egyik legelső, amely a maga nyilt és cicomátlan, kertelés nélkül való, John Bull-szerű eszességével odavágta az igazságot:

- Az átlagos szülő azért vél mindent tudni a nevelésre vonatkozólag, mert rendszeresen voltakép jóformán semmit sem tud róla.

A természet gyönyörű ösztönével bizonyára kitalál sok jót, de tudatossá ritkán válnak előtte a lélektani, metodikai, pedagógiai igazságok.

Tanuljon tehát a szülő maga is, mielőtt az iskolát tanácsadásban részesítené, tanuljon akkor is, ha iskola nélkül, otthon akarja gyermekét fölnevelni vagy neveltetni; tanulja megismerni mindazt a százféle nehézséget, amellyel a tanítónak ugyancsak becsületes bátorság fegyverzetében kell harcot állnia: akkor majd megtanulja a szülő azt is, hogy az iskola munkáját sokszor magasabban értékelje, mint eddig tette, viszont a saját gyermeke tehetségét, fontosságát, értékben néha valami kevéssel alább szállítsa.

Szóval Igazság uralkodjék az ítéleteiben, Igazság, amely nélkül nincs haladás és nincs kiválóság.

Így alakult meg a Parents ' National Educational Union, amely ma már akkora tényezője az angol nevelési életnek, hogy nevezni is csak a négy kezdőbetűvel kell és ha a P. N. E. U.-ról van szó, mindenki tudja, hogy ez azt a faktort jelenti, amely már ezreket és ezreket segített abban, hogy céljaikra a legszebb eszközökkel és a legjobb eredménnyel törjenek; - segítette a szülők befolyása alatt lévő gyermekeket, segítette az iskolákat azzal, hogy az otthoni befolyás , az a bizonyos másik lokomotív ne a vonat ellentett végén húzzon, hanem a társlokomotívval egy irányban; és végre segítette százait az olyan nevelőnőknek, akiket az állást ajánlók ugyancsak gyorsan kapkodnak el, ha tudják, hogy azok a P. N. E U. szellemében voltak kiképezve , Amblesideben a House of Education nevű képző tanfolyamon.

Alapítója - és ma is lelke - az egész mozgalomnak Miss Charlotte Mason.

Ha az ember a ma is végzett napi munkáját ismerve, a koráról hall, akaratlanul is úgy kiált fel: "Hát olyan idős ?"

Ha azonban az írásaiból kivilágló kedélyt , újításokra, új eszmék befogadására való képességet látja meg, így javítja ki az ember önmagát: "Hát olyan fiatal ?"

És a fiatalsága az igazibb tény.

Miss Masonnak azt is meg kellett látnia, a maga hazájának dolgai iránt való nagy részrehajlatlansággal, hogy a szülőket nevelni, őket az iskola munkatársává tenni már azért is fontos, mert Angliában a magánintézet igen sok és hiába szépítjük, az intézettulajdonos, akinek jövedelme a tanulók, sokszor bennlakók számától függ, jobban ki van téve annak a kísértésnek, hogy a szülőknek túlságosan kedvébe járjon, mint az olyan tanító, igazgató, akit a város vagy állam fizet és tekintélyével támogat.

Igaz, hogy Miss Masont már kezdettől fogva egész csoportja támogatta a szülőknek abban a törekvésben, hogy legyen valami orgánum, amelynek révén a szülők elmondhassák tapasztalataikat, a továbbiakra tanácsot kérhessenek : megtanulhassák tisztán látni, mekkora erejű tényező a gyermeknél az öröklött jellem, hajlam, viszont mit tehet a környezet, nevelés itt.

Az otthon és az iskola azután szövetkezve azzal a nagy feladattal is szembenézett, hogy miféle eszmék állhatnak meg a régiek közül ma is és melyek avultak el.

Elképzelhetjük, hogy a konzervatív Angliában, a szomszédoktól alaposan elválasztott szigetországban, amelynek régi neveléséről Dickens - ha torzítva is - de mégis lüktető élettel teli képet s így néha bizony furcsa képet rajzolt : elképzelhetjük, mondom, hogy ott bizony sok volt az átrevideálni való.

Az egyesület egyik főelve az, hogy a nevelés valami sokkal nagyobb, tágabb, magasabb fogalom, mint a puszta tanítás és képzelhetjük, hogy annál a nemzetnél, amely ha egyes tárgyak tanításában elmaradt is mások mögött, de amely a jellemnevelésben mindig első volt s ma is az; milyen népszerű volt egyszerre Miss Mason egyik jelszava: Character is everything.

A jellem minden!

Egy másik jelszava volt: Minden gyermek született egyéniség.

Továbbá, hogy sem feltétlen jónak, sem feltétlen rossznak nem születtek, hanem csak lehetőségek vannak bennük mindkettőre.

A nevelőtől függ nagyrészt, melyik kapjon hatalomra.

Sok más mottója közül, melyeket a maguk összességében csak akkor ismerhetnének meg, ha részletesen foglalkoznánk az egész tervezettel, jellemző még az is, hogy pl. az ő terve szerint mindent az iskola órái alatt kell elvégezni; előkészülés , otthoni munka már ne maradjon és így a szülők az iskola munkáját ne oly módon mozdítsák elő, hogy a gyermekkel leckét tanuljanak, feladataiknál segítsenek ( talán nagyon is aktív módon, mint az néha megtörténik ), hanem úgy, hogy a gyermeknek ideje maradjon pl. a szülőkkel való olvasásra, zenére, éneklésre , valami mesterség, kézügyesség, más eféle kedvtelés gyakorlására és nyári délutánokon a szabadban való játékra, kirándulásra, a természettel való minél több érintkezésre.

Már most arra nézve lehetnek eltérő vélemények, hogy az otthoni lecke és feladat teljes elhagyása feltétlenül jó -e; nem marad -e el vele valami az önmagában bízás és a kötelességérzet fejlődéséből; - de viszont, hogy a mi túlságosan elvárosiasodó s a természettől nagyon messze eltérő korunkban ez a természethez visszavezető irány csakis jó lehet, az kétségtelen.

És ez csak akkor lehetséges , ha a gyermek nincs túlságosan sokat az iskolában vagy tanulószobában.

Az egész mozgalomnak munkássága többféle ágú.

Például központi hivatala a P. N. E. U.-nak Londonban van, ott adják ki a kitünően szerkesztett havi közlönyt, a Parents Reviewt.

Ez hírt ad az egyesület valamennyi branchjának (más és más városban levő osztályának ) havi üléseiről, az ott megtárgyalt kérdésekről; levelezést közöl a szülőktől az egyesület vezetőihez és viszont; közli sorban azokat az előadásokat, melyek az egyesület évi nagy kongresszusain mentek végbe; - hírt ad, hogy az Amblesideben levő nevelőnő-képzőben kik végeztek, kik hajlandók állást foglalni, hol vannak üresedésben levő állások stb.

A szülők számára vannak Home Reading Courseok, otthoni olvasási tanfolyamok; a központ tanácsot ad, hogy milyen könyveket volna hasznos olvasniok s ezek révén az éven át mind megmaradnak azon a színvonalon, hogy ha azután a nagy kongresszus jön a maga érdekes tárgyaival, az ott érintett témákhoz az olvasás útján jól előkészült szülők mind hozzászólhatnak.

Az egész P. N. E. U.-hoz engem igen kedves kötelékek fűznek.

Sok, sok előadójuk valamennyien mind angolok, jóformán az egyetlen idegen születésű, állandó előadó én vagyok és maga az, hogy mint más nemzetbeli , más szempontból nézem a nevelés néhány kérdését, nagyon érdekessé teszi az érintkezésünket.

Ez okozta talán, hogy azt az előadásomat, melyet a londoni egyetemen tartottam az egyesületnek, már tizennégy városban meg kellett ismételnem a branchok havi ülésein.

És mennél többet látok így az egyesület munkásságából, annál világosabbá válik előttem az, hogy ennek a mozgalomnak nagyon fején kellett találnia a szöget , mert íme, minden városban igazán a legeslegjobb családok sorakoznak tagjai közé .

Képzeljük el, hogy fogja az Angliát lassan beágazni, mint valami aranyháló, hogy tíz, húsz, ötven városban lesz egy egész csoportja az olyan családoknak, akik előtt nemcsak hogy a gyermekeik előmenetelének minden ténye ismert és érdeklődéssel kísért mozzanat, hanem akik tudják azt is, hogy voltaképp minden beszélgetés, amely köztük és gyermekeik közt végbemegy, minden történet, adoma , költemény, amelyet együtt olvasnak, hozzáad valamit annak a gyermeknek a jellembeli fejlődéséhez, sőt a szülő rászokik, hogy maga is olyant olvasson és úgy olvasson, hogy az kinccsé válhassék beszélgetés közben a gyermeke számára.

A branch-egyesületek minden hónapban tartanak ülést valamelyik tag, igen gyakran az elnök házánál.

Már maga az, hogy az ülés így magánházban, mint aféle drawing-room meeting , szalongyűlés van megtartva, belevisz valami kedves közvetlenséget, társadalmi kifinomultságot az egész hangba és viszont, mivel komoly célja van, egy-egy ilyen gyűlés értékesebb összejövetellé válik, mintha csupán szalontársalgásért találkoztak volna.

Azt, hogy ki tartson előadást, vagy annak alapján határozzák el, amit pl. a havi közlönyben olvasnak arra nézve, hogy a kongresszuson ki tartott fontosabb előadást, vagy, ha az ülés a kongresszus idejétől már távolabb esik, felírnak a központhoz, hogy onnan ajánljanak valakit, akiről gondolják , hogy igazán érdekelné a közönséget.

Igy azután néha egy és ugyanaz az előadó , aki a központban nagy sikert aratott, tíz-tizenöt városba is eljut.

És mindenünnen rendesen azzal tér meg, hogy a P. N. E. U.-ban olyan munka folyik a szülők tudatos önképzése révén, amelyről csak azt nem dönthetjük el, hogy áldása kire a legnagyobb: az iskolákra, a gyermekekre vagy a szülők saját lelkületére -e.

Azt hiszem nagy ez az áldás mindháromra egyaránt.

Szakosztályai vannak már az egyesületnek Ausztráliában, Ceylonban, Délafrikában, és ha más ország is alapítana hasonló egyesületet, szívesen lenne segítségére nyomtatványokkal és útmutatással, mert a most támadó, új angol nevelési eszmék javában már nincs inzuláris féltékenykedés a nagy és inzuláris lenézés a kis nemzetek iránt, csak nagylelkű , testvéries érzés minden nemzet iránt.

Gineverné Győry Ilona

Angolok

Ahol a szülők tanulnak

Hasznos Linkek

Friss hírek

Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem

Gineverné Győry Ilona

Angolok

Ahol a szülők tanulnak