A búzeonyba szörzött tapasztalatok
A vége oszt avvót a búzeonyba szörzött tapasztalatoknak, hogy másnap mögen elmöntünk a zannyukommal mög a jányommal, Kátsa is előkerült.
Mögen az állatokat mutogatták aznap, hát elmagyaráztam a zannyukomnak hogy ki mitsodás állat.
A zoroszleány tetszött neki legjobban, mer a zoroszleány épp akkor köjkezött mög , mikor kitömték.
No fene ádáz vadállat, még igy kitömve is ugy rámereszti a szömit a zembörre mintha mingyán fölfalni kévánná.
Kerestük oszt a pájinkás szobát is, de azt nem tanáltuk, hanem ah hejött, ojan szobákat tanáltunk ahol mindönféle kű ki van rakva ami tsak a világon tanáltatódott.
Tsak árványkűbül van ott vagy 100-áz féle, gyémánt mög annyi , hogy lönne egy tarisznyával.
- No mondok szöröntse, hogy öveg alá van zárva.
- Talán bizony tülem félti biró uram.
Akkor se sedném fel, ha utánam hajigálnák.
- Én bizony fölszödném mondok, gombot tsináltatnék belüle oszt avval pitykéztetném ki a vasárnapi lajbimat.
De nem sokájig beszélgettünk errül, mert egy kitsifajta szobába tsak elmeredt a szömünk mikor mögláttuk a nagy butzkó aranyat.
Egy kis öveg ládába vót az, de nem hazudok ha aszondom hogy vót akkora mint a tsikóm felye.
Olvassuk oszt hogy mi van ráirva, hát aszondi hogy ez a tiszta szinarany rög folyó vizbe tanáltatódott, értéke 100 tiz ezör forint.
- Tyüh a kirelájzumát mondok adjatok egy széköt hagy ülök le.
Ugyan ki tanálta eztet?
De nem tudta a zöreg katona se.
Mondok mér hogy nem mink akattunk rája, mikor a Dunába fürdöttünk, tejjes életömre elengedtem vóna a zadóját a kösségnek.
És éppen én vagyok az aki mög nem tanálom.
Vót oszt ottan még sok mindönféle, de tsak a zasszonyok nézték, neköm mindig a zarany forgott a zeszömbe.
- Istentelenség ez mondok a sógornak, hogy ide töszik ezt a nagy lúfej aranyat a világ tsudájára.
Ki köllene ezt veretni piznek oszt széjjel osztani a szögénységnek.
Aszondi Kátsa hát ha a biró uramé vóna ezs azs arany, ostana -e a tsigányoknak is belüle?
- Neköd törnék belüle mondok akkorát mint a zöklöm, hogy hóttig malatzot öhess , de a többi tzigánynak nem adnék, mert a többi ugyis ellopná mitülünk.
Még mikor kimöntünk is azon boszankottam, hogy mondok itt hever a kénts hijába, a magyar mög inségösködik.
De nem is szavalok én többet a kormányra!
- Kátsa mondok, ahogy a geráditsonyon leértünk, mijik álgyuba tötted a botomat?
De Kátsa nem felelt, mert nem is vót mellettünk.
Elveszött a nagy sokadalomba .
Alig tudtuk a sógorral mögtanálni a botomat.
( Jaj de mi lösz ebbül ?)