Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A magyar sasfiók
Keletkezés ideje
1944
Fejezet
17
Bekezdés
763
Mondat
2081
Szó
34292
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
A magyar betyárok Bécsben.
Az 1905. esztendő szeptember havát írtuk, amikor híre futamodott , hogy Ferencz József magához hivatta a nemzeti küzdelem vezéreit .
Ferencz Józsefnek olyan rossz kedve volt abban az időben, hogy még szokásos vadászatait is elmulasztotta.
Az öreg Dreher Antal, a régi zergevadász-pajtás hiába várta Tirolba.
Bécsben nyiltan beszélték az emberek, hogy a magyarok előbb-utóbb sírba viszik az öreg uralkodót.
" Die magyarischen Betyáren " - mondták a bécsiek és szidták a magyarokat .
Ferencz József Schönbrunnban lakott, ahonnan reggel hét órakor szokott a Burgba érkezni kétlovas hintaján.
A kocsi letette felséges utasát a lépcső előtt, aztán visszakocogott Schönbrunnba.
Délután öt óráig nem volt rá szükség, addig Ferencz József nem mozdult ki dolgozószobájából.
Ott ül az iróasztalánál, fogadja a megszokott látogatókat, Paart, Bolfrasst, Goluchowskyt , Lichtenstein herceg főudvarmestert.
Hetenként legalább háromszor Fejérváry Géza is megjelenik előtte, aki öt óra hosszáig utazik Budapestről Bécsbe és ugyanannyit vissza, hogy egy-két percre beléphessen a király dolgozószobájába.
Az igaz, hogy néha viszont órákig tart, amig Ferencz Józseffel megbeszéli a magyar ügyeket, a Burg folyosóin pedig fejcsóválva mondják egymásnak az udvari emberek, hogy milyen hihetetlen dolog az, ami Magyarországon történik !...
Fejérváry ebben az időben egy új bárói kinevezés érdekében exponálja magát őfelségénél.
Az új bárók nemcsak megbízható emberek és nemcsak a szükséges ipari érdemekkel rendelkeznek, de az anyagi garanciájuk is megvan a bárósághoz .
Groedelék ők, akiknek legtöbb fájuk van Európában.
Ármin, Bernát, Albert lesznek bárókká.
Bizonyosan ezért is haragudni fognak Magyarországon .
De csak hadd haragudjanak.
I. F. J. most különösen haragszik Magyarországra, még pedig egy röpirat miatt.
Ez a röpirat, amely egy nemlétező szerző, Zeysig neve alatt jelent meg Berlinben, csak azt írta többek között, hogy a Habsburgok uralmának már befellegzett Magyarországon és a magyarok Vilmos császár felé, vagyis a Hohenzollern dinasztia felé orientálódnak.
Na már most politikai körökben azt suttogták, hogy a röpirat igazi szerzője nem más, mint báró Bánffy Dezső, a volt miniszterelnök, aki közben ugyancsak ellenzéki vezér lett.
A röpirat valahogy Mária Valériának, a király kedvenc lányának a kezébe került .
Mária Valéria természete hasonlított leginkább Ferencz Józseféhez, gőgös volt , hideg és kérlelhetetlen.
Amint a röpiratot elolvasta, felháborodva sietett felséges atyjához a Burgba.
Az volt a véleménye, hogy ilyen "szemtelen vakmerőséget" még sohasem próbáltak a magyarok .
Bánffy persze tagadta a szerzőséget.
Rudnay a pesti rendőrfőkapitány , erőteljes nyomozást kezdett az ügyben.
A szálak néhány pesti hirlapíróhoz vezettek, akik közül egy-kettőt le is csuktak, de se Kristóffy belügyminiszter, se Rudnay főkapitány úr nem tudtak az igazi tettessel kedveskedni az udvarnak .
Ám Bánffy Dezső mindvégig gyanúban maradt és Mária Valéria közbelépése után Ferencz József elhatározta magát, hogy most már végleg rendet csinál a magyarokkal.
Ezért ment a parancs Budapestre, hogy az ellenzéki vezérek nyomban jelenjenek meg Bécsben a Burgban Ő felsége színe előtt .
A parancsolat olyan váratlanul érkezett, hogy az ellenzéki vezérek félremagyarázták a dolgot.
Abban a meggyőződésben voltak, hogy a királyi kihallgatásnak az lehet az okozója, hogy a magyarok iránt barátságos hangulat alakult ki Bécsben.
Szimpatikus kihallgatás közben megoldódnak azok a kérdések , amelyek a magyar közvéleményt megpattanásig foglalkoztatták .
Kossuth legalább így gondolkozott, amikor a parancs mellett még külön levelet is kapott Aradvári Kőnig Károlytól, a kabinetiroda főnökétől (aki e barátságos levél miatt nemsokára meg is bukik, mert nem volt rá felhatalmazása ) .
Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Andrássy Gyula, Bánffy Dezső és Zichy Aladár kaptak egyidőben meghívást a királyhoz, de külön-külön utaztak el Bécsbe , mert sem Andrássy, sem Apponyi nem tartózkodtak a fővárosban.
Andrássy Ikervárott volt Batthyányéknál, Apponyi Eberhardon, Zichy falusi birtokán.
A fővárosban csak Bánffy és Kossuth tartózkodtak, politikailag idealista két lélek, akik nem is gyanították, mi rejlik a meghívás mögött.
Ferencz József eddig csak olyanokat szokott magához hivatni, akikkel kegyelmesen értekezni akart.
A két politikus tehát bizakodva töltötte a három napot, amely a szeptember hó 23-ra jelzett kihallgatástól elválasztotta .
Jó hírek jöttek Polónyi Gézától is, aki azért ment le Zágrábba, hogy a horvátokat a magyarok mellé szegődtesse.
A horvátság szabadságszerető náció volt.
Nem árthat barátságuk ott a Dráva-Száva mellett ...
Függetlenségi követek azon vélekedtek, hogy kik kísérjék el Kossuth Ferencet a bécsi útra.
Mindnyájan ott akartak lenni a Bécset megvívó vezér mellett; végül Hoitsy Pál, Rákosi Viktor, Visontai Soma, Világhy, Szunyogh Mihály képviselők szálltak fel Kossuthtal együtt a vonatra.
Derűs, sőt kicsit elbizakodott volt a hangulat; úgy látszott, hogy a király mégis csak elkezdi az alkudozást.
Csak éppen az volt a feltűnő, hogy a király bizalmasa, Fejérváry Géza nem utazott e napon Bécsbe, mintha előre tudta volna, hogy ott egyelőre nem a békülés lehetőségeiről lesz szó .
Másnap délelőtt 11 órára voltak a király elé rendelve a magyarok.
A Kossuthtal jött képviselők előbb megismerkedhettek a bécsi nép hangulatával .
Mindenütt öldöklő, gyűlölködő tekintetek fogadták őket, még a nemzetközi társaságú Bristol fogadó ebédlőjében is felhangzott egy-egy hang: "Nieder mit der Koalition !"
De az utcán is bőven hallatszott az Abzug .
A délelőtt folyamán egy bécskörnyéki nyaralóból megérkezett Apponyi Albert.
Szótlan volt, elgondolkozott.
Andrássy reményteljesebbnek látszott.
Zichy Aladár se tud semmit a bekövetkezendőkről.
Csak Bánffy pödri a bajszát: neki nagy elégtétel a király előtt való megjelenhetés a Zeysig-gyanusítások után .
A fiákkerek előállnak a fogadó elé és a magyarok elhelyezkednek a hintókban .
A Burgban a főőrség kapuján hajtatnak be, mint várt vendégekhez illik.
Tudják itt már a Burg-zsandárok, hogy mára a magyarok vannak iderendelve , ezért szótlanul tűrik, hogy a Ferencz császár szobrával ékesített udvaron álljanak meg a kocsik és itt várják meg az urakat, akik az úgynevezett ceremónialépcsőn , tehát a főlépcsőn, sietnek fel a nagy elfogadó terembe .
A Burg udvara telve kiváncsiakkal, akik között a zsandárok tartják fenn a rendet.
Mindenki Kossuthot nézi.
A Kossuthtal jött képviselők elvegyülnek a kiváncsiak közé, szivarra gyujtanak a fiakkeresek, előveszik a pokrócaikat, hogy a lovak hátát betakarják .
Tizenegyet üt a Burg mélyhangú órája, alig néhány perc telt el, a szivarokból csak az első pöffenetek szálltak fel, a kocsisok még lovaikkal foglalkoznak, amikor egy magasszárú csizmát viselő barnanadrágos kúrir vezetése alatt már jönnek is vissza a magyarok a lépcsőn.
Egyiknek az arca lángvörös, a másiké papirhalovány.
Kossuth asztmatikusan lélekzik, Bánffy két öklébe fogja a bajszát.
" Négy és fél percig tartott a királyi audiencia" - jegyzi meg Rákosi Viktor, aki órával a kezében nézi az időt.
Vajjon mi történhetett ilyen rövid idő alatt ?
Hej, ezek a vén sárga-fekete Burg-falak ott Bécs város kellős közepén sok mindenféle arckifejezést láttak már a magyaroktól, akik itt a kapukat átlépték.
A különböző osztrák császárok, magyar királyok, akik a Burg egyes épületrészeit (traktusait) építették, ha már országaik számát nem növelhették, a Lipótok, Ferencek, Józsefek, Mária Teréziák, Ferdinándok, akiknek neveiről az egyes udvarok, terek, éppen úgy vannak elnevezve, mint akár Schwarzenbergről, vagy Savoyai Jenőről, sok magyart láthattak már.
Jöttek megköszönni valamit, várat vagy asszonyt, jöttek árulkodni, amiért jutalmat vártak.
De jöttek komoran, összevont szemöldökkel, hogy kétségbeesetten menjenek innen a börtönbe, vagy még keservesebben a halálba.
Rákóczi fiai innen menekültek el.
Az öreg Kossuth öklével erre mutatott.
Bocskay ezt a Burgot akarta bevenni rongyos kurucaival.
Görgey elmulasztotta megrohanni, pedig volt hozzá alkalma .
Ezerkilencszázöt kora őszén az innen kijövő magyar arcok talán a legelkeseredettebbek voltak, amelyeket a Burgból valaha is kimenni láttak.
Szégyen és megaláztatás ült a magyarok arcán, percekig szóhoz sem jutottak barátaik között, csak mélységesen hallgattak a történtekről, mintha fogadalmat tettek volna .
Ferenc József megfenyegette a magához hívott magyarokat, hogy további ellenállás esetén hazájukra a legnagyobb nyomor és szenvedés várakozik, amelyet a történelem valaha látott ...
A magyarok pedig visszafeleltek - persze, csak később -, hogy a királynak nagyon sok pénze és katonája lehet, mert eme bánásmódja után többé egyetlen krajcárt és egyetlen bakát sem kap Magyarországtól !
*
De ne vágjunk elébe az eseményeknek ...
Maradjunk egyelőre ott a Burg-udvaron, ahol a magyarok szinte tanácstalanul álltak darab ideig .
A király utolsó szava ugyanis az volt, hogy a további mondanivalóikat ( miután nem hagyta őket megszólalni sem) a császári ház miniszterének , Goluchowszkynak mondják el.
Egyik-másik magyarnak, valljuk be, főként az udvarias Kossuthnak talán kedve is lett volna, hogy a királytól egyenesen Agenor grófhoz siessen.
Ő vette a legkomolyabban a királyi parancsot.
De ott volt a habozó deputátusok között a keménynyakú Bánffy, aki azt indítványozta, hogy egyelőre menjenek vissza a fogadóba a további teendők megbeszélésére .
- De hát mit kell megbeszélni? - kérdezték a tudatlan magyar kisérők a delegátusokat .
Ám azok tovább hallgattak a történtekről, egyiknek se volt kedve belekezdeni a megaláztatás históriájának elmondásába.
Van így néha az ember, maga sem tudja elhinni, hogy voltaképpen mi történt vele.
A magyarok még kábultak voltak, mintha fejbeverték volna őket az imént abban a nagy elfogadóteremben , amelynek közepén Ferencz József, otthon nem szokásos öltözetben, gyalogsági tábornoki egyenruhában és karddal a derekán várta őket.
Csak éppen a tábornoki zöldtollas föveget nem tette a fejére, hogy a katonás rapport teljes legyen.
Ezért nem beszélt az öt deputáns közül egyik sem a történtekről.
Legjobban K. F. hallgatott, még belső hivei előtt is és a fogadói szobájába zárkózva tanulmányozott egy miniszterpapirosra írott utasítást .
Ő állott a vezérek jobbszárnyán, ő kapta kézhez Ferencz József írásbeli parancsát a nemzeti vezérek közül, a király őt tette felelőssé a történtekért.
K. F. frakkjának zsebében volt a rejtelmes parancs, amely új irányt akart szabni a nemzeti küzdelemnek, illetve megszűnni rendelte azt .
Ám délben, amikor a fogadó ebédlőjében a magyarok asztalánál összegyülekeztek a Bécsbe rendelt urak, a magyarok már tudták a magukét.
A hivatalos kőnyomatos, egy sárga papírra feketével nyomtatott újságlap már közölte , hogy mi történt Ő felsége a császár és az elébe rendelt magyar urak között , titkolódzásnak többé nem volt tehát helye .
Bánffy Dezső beszélte is már, mi történt ...
A nemzetközi társasággal teli ebédlőből sokan odafigyeltek a magyar urak asztalára.
Volt résztvevő tekintet, de volt bőségesen kárörvendező pillantás is .
Bánffy pedig így beszélte el a dolgot :
- Már az időjárás sem kedvezett ahhoz, hogy valami különösebb siker koronázza munkánkat.
Csöpögős, őszies, hűvös idő volt, ami szokatlan Bécsben szeptember közepén.
Az emberek felvették az überzihert, a girárdi szalmakalaphoz , a nők orra piros lett.
Ki látott szeptember 23-án ilyen hideg őszi időjárást Bécsben?
Mondják, hogy Semmeringben havazott ...
Ő felsége szemöldökei feltűnően bozontosak voltak és általában az látszott az arcán, hogy nem jól aludt az éjszaka.
Valószínűleg még szokásos villásreggelijét sem hozatta fel a Burggal szemben lévő sörházból, a bécsi tormás kolbászt és a szokásos korsó sört, mert fontosabb kihallgatások előtt várni szokott a "gáblival " .
Én úgy vettem észre, hogy a fogadóterem közepén úgy várt ránk, mintha már megérkezésünk előtt arra a helyre állott volna tábornoki ruhájában, előre készült mondanivalójával.
Még csak nem is biccentett fejével, amikor beléptünk hozzá.
Elől Kossuth Ferenc, aki erre vállalkozott, mögötte Andrássy, Zichy , Apponyi és én.
Kossuth Ferenc jobbról állott meg a Felség előtt és az egész idő alatt úgy látszott, hogy a király hozzá intézi szavait.
De Kossuth egy hangot sem felelt, csak megindult arckifejezéssel állott a király előtt .
A király németül kezdte szavait és ezért bocsánatot kért.
Aztán kibontva a kezében tekercs formájában összehajtott papirlapot, magyarul olvasta fel az odairottakat :
" Első pont: A katonai kérdések, amennyiben a vezényszóra és szolgálati nyelvre vonatkoznak, amelyekre nézve engedmények teljesen ki vannak zárva, a programmból kivétetnek .
Második pont: A pragmatikai közösség alapja úgy a hadsereg, mint a külügyi képviseletek tekintetében érintetlenül marad .
Harmadik pont: A 67-es alap reviziója, amennyiben gazdasági vagy egyéb az Ausztria és Magyarországi viszonyt érintő kérdésekről van szó, nem oldható meg egyoldalúlag a korona és nemzet által .
A negyedik pont szerint - folytatta Bánffy - kötelezettséget kell vállalnunk a költségvetés, a rendes ujoncozás, a kereskedelmi szerződések megszavazására .
Az ötödik pont szerint ugyancsak kötelezettséget kell vállalnunk az 1904-i és az 1905-i delegációk költségvetéseinek és a kétéves katonai szolgálati időről szóló törvényjavaslatnak a megszavazására. "
A legjava azonban csak ezután következett.
Az utolsó passzusban a király tudniillik a koalicióra hárított minden felelősséget, "ha eddigi álláspontjának merev fenntartásával az elérhetetlenbe vetett törekvést elébe helyezné a viszonyok józan orvoslásának, amelyek folytán kimondhatatlan szenvedés és nyomor mind fenyegetőbb alakban háruland Magyarország népére ..."
Igy hangzott ékes burgbeli fogalmazásban a királyi parancsolat utolsó mondata .
A király ezután az irattekercset a hozzá legközelebb álló Kossuth Ferencnek nyujtotta át, aki meghajolva átvette.
A Felség azután megint németül folytatta szavait, mert most már írás nélkül beszélt és ezt mondta :
- Kérem az urakat, hogy ez irat alapján Goluchowszky gróffal, nem mint külügyminiszterrel, hanem mint az én meghatalmazottammal tárgyalásba bocsátkozzanak .
Ekkor megszólalt Bánffy Dezső, holott erre megbízása nem volt :
- Felséges uram tehát azt parancsolja, hogy Goluchowszkyval tárgyaljunk ?
- Igen - felelte a király és nyomban hozzátette - Aber die Bedingungen bleiben !
Ebben a másodpercben összeütötte aranyozott tábornoki sarkantyúit , biccentett a fejével és visszament íróasztalához, anélkül, hogy egyetlen pillantást vetett volna a hajlongva az ajtó felé hátráló magyar deputánsok felé ...
Ez történt ama négy és fél perc alatt, amelyet Ferencz Józsefnél töltöttek a nemzeti vezérek ...
K. F. még a vesztett csata után is udvarias volt, mint mindig ...
Nem egyezett bele abba, amit leginkább az elkurucosodott Bánffy Dezső javasolt, hogy szóba se álljanak Goluchowszkyval, akinek a magyar alkotmányhoz semmi köze, ne vegyék tudomásul a király szavait...
Addig agitált az urak között , amig útrakeltek és a már várakozó fiákkereken a külügyminisztériumba hajtattak .
Most jött azonban az újabb meglepetés: Goluchowszky nem volt a külügyminisztériumban, mintha egyáltalában tudomása se volna Ferencz József intézkedéséről a magyarok látogatását illetőleg és így az uraknak meg kellett elégedniök azzal, hogy a nem sikerült vizit után névjegyeiket hagyták a külügyminisztériumban .
Ez az udvariassági aktus enyhített azonban valamit a magyarok helyzetén, mert délután üzenet jött a kabinetirodából, hogy Ferencz József , tekintettel a magyarok érzékenységére, új bizalmi férfiút, úgynevezett "homo régiust" jelölt ki Goluchowszky helyett, ez pedig nem más, mint gróf Cziráky Béla udvari főmarsall, aki magyar ember és majd átveszi a magyarok válaszát a király iratára .
Cziráky Béla gróf e percben ugyan nem volt Bécsben, de legkésőbb estére, vagy másnap reggelre várták megérkezését .
Bánffy azt javasolta a koaliciós vezéreknek, hogy ne is várják meg Czirákyt, hanem egyszerűen utazzanak haza Budapestre.
Ám Apponyi, Andrássy és Zichy ellene voltak a javaslatnak, K. F. pedig, mint mindig, most is optimista volt és különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a király Goluchowszky helyett magyar embert nevezett meg bizalmi emberéül .
Az öt vezér tehát Bécsben maradt.
Híre jött, hogy Ferencz József még hét órakor is a Burgban időzik, az udvari fogat már délután öt óra óta várja, hogy Schönbrunnba vigye, de a király ugyancsak Cziráky érkezését lesi a Burgban, mint a magyarok a Bristolban.
A király úgylátszik eltökélte, hogy még a nap folyamán döntés történik a magyarok dolgában .
Hét órakor azonban elrobog a két szürkével az udvari fogat a Burgból .
A király nem győzte várni bizalmi emberét.
Schönbrunnban megint rossz lesz az éjszakája, mint mindig olyankor, amikor a lelkiismeretes Ferencz József nem végezte el aznapi feladatát.
Nála az uralkodás teendője valóban komoly hivatal volt.
Ha nem császárnak születik, hanem tisztviselőnek, nála komolyabban senki se látja el dolgát .
Cziráky csak késő este érkezett meg Bécsbe és így a magyarok csak vasárnap találkozhattak vele.
Nagyon rövid volt a megbeszélés - kijelentették Czirákynak, hogy nem fogadhatják el a király feltételeit .
Vasárnap délután a "gavallérvonattal" visszautaztak Budapestre, ahol a vezérlő bizottság másnap K. F. elnöklete alatt ülést tartott.
Kossuth Ferenc referálta el a bécsi út történetét és a vezérlő bizottság egyhangúan helyeselte az öt vezér magatartását .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE