ELTE
  • elte.dh
  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • A szolgáltatásról
  • Súgó
  • English
  • Magyar

Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem

Vissza

Gárdonyi Géza

Kátsa

Keletkezés ideje
1899
Fejezet
18
Bekezdés
786
Mondat
1085
Szó
11812
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
magas
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18

Mér nem tud Kátsa ülni

Lyó egésségöt és hasolló lyókat kivánok, továbbá, hogy vasárnap délután a zannyukom odavót szomszédolni, a kisbiró mög falu dógába, mondok Kátsának:

- A palláson van még egy szál kóbász, hozd le oszt mögösszük hidegön.

Oszt még utána kijáttok, hogy mondok:

- A lajtorja ott van a zól mögött!

Mer itthon tanátskoztunk Durbints sógorral a katona-sorozás erányába, oszt mondok hijába hát elfáratt a fejünk, hátha önnénk egykis hideg kóbászt, mingyán okosabbak löszünk attul.

Kátsa kimén, hát kis idő mulván hallunk egy nagy duhanást a zudvaron.

Mi löhet a? mondok.

Kimönünk, hát ott hever a lajtorja a zudvaron, mellette mög Kátsa hanyattan a havon.

- No mondok, tán mögütötted magadat?

De Kátsa azt se monta, hogy pityke, tsak fekütt hanyatt, mint a ki möghótt .
Nézöm, hogy hogyan eshetött a baj, hát látom, hogy a pallás főjáratnál jég van a zudvaron.
Kátsa a jégre tötte az lajtorját oszt ahogy fölment rajta, a lajtorja lába eltsuszott.

A sógor emelgeti a kezit, hogy van -e benne élet, én is ott vakarom a fejemet , hogy mondok, ijen szöröntsétlenség egy szál kóbász mijatt!
Még mög is könyveztem, hogy mondok nagy akasztófára való vót, de mikor hegedűt vött a kezibe a jó Isten is etzörre mögbotsátotta mindön vétkit, tülem el nem lopott vóna egy gombot se, mögszoktam mint a zárnyékomat.

Aszondi a sógor:

- Hátha tsak elájult ö. m. a f.

- Mondok van a pintzébe nyers káposzta.

Avval fölhozok egy jó összemarok nyers káposztát, rakom a homlokára.

De hijába várunk, Kátsa mög se mozdul.

Mondok a sógornak:

- A kösség ládájába tartogatok én egy kis üveg gyivó pájinkát, hát ha abbul öntenénk az szájába?
Gyüjjék kend, tartsa az gyertyát.

Hát mikor visszatérünk, mán akkor mozgot a szája, de fölkelni nem tudott, tsak éppen hogy a homlokárul szötte a káposztát, oszt azt övögette.

- No mondok fene essék a sarkantyudba, de mögihesztöttél!

De még akkor se szólt, tsak nyögött.

Akközbe mögérközik a kisbiró is.
Ők ketten osztán a Durbints sógorral bétzepelték a kösség szobájába a padra.

Mondok Kátsának:

- Mid törött el?

- Mindönöm aszondi, - még a lélök is tserepekre törött bennem.

Öntöttünk a szájába pájinkát, oszt köröltapogattuk, hogy mije törött, de sömmije se törött, tsak ép hogy egy hét mulva se tudott ülni ugy mögütötte a bötstelen fertáját.

Mejhöz hasolló lyókat kivánok.

Göre Gábor

biró ur

Itt a vége.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
Elte

Digitális Bölcsészet Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. (Főépület) II. emelet, 201, 205-206, 210-es szoba

Hasznos Linkek

  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • Digitális bölcsészeti szótár
  • ELTEDATA
  • Digitális Örökség Nemzeti Labor

Friss hírek

Cimkék

  • Email: dh.elte.hu@gmail.com
  • Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8

Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE