ELTE
  • elte.dh
  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • A szolgáltatásról
  • Súgó
  • English
  • Magyar

Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem

Vissza

Gineverné Győry Ilona

Angolok

Keletkezés ideje
1915
Fejezet
24
Bekezdés
873
Mondat
2236
Szó
56607
Szerző neme
nő
Terjedelem
közepes
Kanonikusság
alacsony
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24

Az angol leány

Akár kastélyban, akár cottageban történik, akár a fehér főkötős, ezüstszürke egyenruhás head-nurse cselekszi, akár a cselédet nem tartó, dolgos édesanya, az bizonyos, hogy az otthon mivoltával arányban mindig nagy a gond arra, hogy a baby ápolása ne csak az egészség, tisztaság parancsainak tegyen eleget, hanem , kivált ha leány, akkor a gondozás már jóformán a bölcsőben a szépségápolás legyen.
Ne gondoljunk azonban holmi kinai lábnyomorításra; - sőt ellenkezőleg a " Health is beauty" (az egészség szépség) elve van itt is jelen; csakhogy az olyan gondozáshoz, ami fiúnak, leánynak egyaránt kijár, hozzájárul különös mértékben a leánynál az a kérdés, mitől lesz a haj gazdag, tömött, fényes és mitől lesz az arcbőr olyan, mint a vadrózsa szirma.

Már azután, hogy ez a gond teszi -e, vagy az átöröklött faji sajátság, de az bizonyos, hogy angol leánygyereket rossz arcbőrrel, satnya növésű hajjal alig látni.
Hát hiszen az átöröklésnek is van része benne, de viszont talán átörökleni is csak úgy lehet mindezt, ha minden egyes egyén gyerekkoránál ott őrködik a gond az ilyen dolgokra: születésétől fogva a leánygyerek fejét nem éri hajnyíró olló soha - micsoda borzalommal nézné az angol anya a kontinensnek néha még nyolc-kilenc éves leánykáit is, fiúsra nyírott fejükkel!
Olló nem, - de kefe annál inkább.
Mikor a kis leány számolni tanul, egytől ötvenig, utóbb százig is úgy számol, hogy minden szám egy-egy kefehúzást jelent mialatt a haját gondozzák.

Az arcbőr meg!
Nincs az igazhitű muzulmánnak olyan elhagyhatatlan rituális mosakodása, mint amilyen az angol gyerekszobák minden áldott este meglevő fürdése, akár egy, akár tizenegy éves a gyerek.
De mivel az angol anya jól tudja, hogy az arcszín - the complexion (akár csupa nagy kezdőbetűvel is írhatnám, olyan fontos dolga ez az életnek !) szépségéért külsőleg lehet a legkevesebbet tenni, belsőleg pedig a legtöbbet, hát évekig nem is álmodnak arról, hogy a gyermek húst egyék.
Kávét és bort: - ezt az utóbbit már ki sem merem mondani, annyira nem kap még az iskolás gyerek sem: - a nursery tea - gyerekszobabeli tea pedig?
Nos az meglehetős százalékszámítási ügyességet kíván , hogy kimondhassuk, mennyi a tea abban a tejből és meleg vízből összealkotott italban, amin az angol gyerek felnő.

De mivel amellett tetemes mennyiségű tejen, vajon, gyümölcsön és pecsenyeleves-zöldségen is nő föl, ezt a fölnövést átlag igen szerencsésen és igen alaposan megcselekszi és a tíz-tizenkét éves angol leány sokszor akkora , ( hosszmértékkel mérve) mint a kontinens tizennégy, tizenhat éves leányai.

De, ismétlem, csak hosszmértékkel mérve nagy leány; másként tizennégy-tizenöt éves korában is nagy gyerek még, akinek a romping, a hancurozás még a mulatsága, nem pedig a bakfis-zsúr vagy a korzón való feszítés .
Ez a leány a szabad iskolai délutánokon nem magassarkú lakkcipőt, parádés kalapot vesz föl, hanem sarkatlan tennisz- vagy hockey-cipőt, kötött Tam o ' Shanter sapkát, azután ki a girls ' club-bal, vagy a school team-mel (iskolai csapattal) az iskola bérelt játszóterére.
Ha valaki úgy tizennégy éves korában már a szemét forgatná , ábrándoznék, titokteljes kezdőbetűket irkálna a padjára, könyveibe, a többi rögtön kimondaná rá az iskolák végítéleti szavát: Soppy !
Oh, ha ezt én egy szóban vissza tudnám adni.
Az ám, de mikor benne van ez mind, hogy: nevetséges, ostoba, rosszízlésű, ízetlen , nyavalygós, érzelgős, unalmas.
Az angol leány annyival később érik, hogy a tizennégy éves leány csak akkor olyan, amilyennek lennie kell, ha játékos, víg , jó evő, jó alvó és - gyerek.

Hanem viszont a szépsége: - her good looks - egyáltalán nem olyan téma, amiről nem szólnak előtte.
Kontinentális intézetek vezetőitől tudom, hogy például egy kitünő német intézetben, ahol a katonai államhoz méltó egyenruhaszerűséggel a leányok haja mind tükörsimára volt hátrakefélve, azután diónagyságú, kőkemény konttyá csavarva, addig a két "új leány ", a két angol növendék úgy jött le a hálóteremből, hogy bronzbarna meg aranyszőke nagy hajuk nyitottan, hullámos tömegben hullt le a hátuk közepéig, jobbról-balról a halántéknál egy-egy csomó elől függve le az arc kerete gyanánt.
A rendszer és módszer szent nevében a nevelőnő persze rögtön "Vorschriftosra" akarta őket fésülni, de a leányok teljes nyugalommal mondták, hogy: "a mama határozottan meghagyta, hogy a hajamat nyitva hordjam és ne rontsam el a szépségét ", meg hogy " nekem mindig előre kell fésülnöm ezt a két fürtöt, mert így illik jobban ".
Egy francia iskola kissé erősen sózott és fűszerezett ételeit megkóstolva pedig az angol leány, aki az arcszín legnagyobb szépítőszeréhez, a fűszertelen angol főzéshez volt szokva, meg is kérte az igazgatónőt, nem kaphatna -e egyszerűbben főzött ételt "mert nem szabad az arcszínemet tönkretennem ".

És az egész típusnak ez a három dolog is csakugyan a főszépsége: a haj, az arcszín, meg az alak, sokkal inkább mint a vonások.
És az iskolai nevelés nem is képmutatóskodik abban, hogy a leányok előtt ennek a három előnynek az ápolását fontos dolog gyanánt tünteti föl.
Nem csoda, ha az átlagos angol leány, a közép és felsőbb osztályok leánya, úgy tizenhét-tizennyolc éves korában, mint ruganyos egészségű, viruló leány kerül haza a "high school " -ból.

Ki van képezve testileg az nagyon jól; a tudását illetőleg azonban...
Nos, ne vádoljuk érte őt magát, hanem inkább az angol nevelési rendszert, amely az angol leány tanulását távolról sem tudta olyan sikerre vinni, mint a fiúkét.

Miért?
Angliában a technikai oktatás, a reáltárgyak tanulása az erős oldala a nevelésnek: - a humanisztikus tárgyaké a gyönge, már legalább a középiskolákban .
A leánynak inkább az utóbbira volna szüksége és így ami kellene neki, abból a gyöngébbet kapja; - amit jobb minőségben kap: az nem az, amire utóbb sok szüksége lesz.
Nagy baj például a felsőbb leányiskolákban a latin nyelvnek és sok helyen a görögnek is az a fetis-szerű tisztelete, mely sok pedagógusban még ma is megvan.
Az elv támogatója az, hogy az angol nyelvben annyi a latin elem s még a görög is, hogy ezek ismerete nélkül a maguk nyelvét sem érthetik át teljesen.

A baj csak az, hogy odáig igen-igen parányi percentjét vezeti el a leányoknak a tanítás, ahol a klasszikus nyelvekben az élvezet kezdődnék: amin keresztül mennek, az csak a gyötrelem .

Nos és éreznek is azután a latin és a görög nyelv iránt ehhez képest!

Ahol igen sok, másképp nagyon értelmes nőtől azt hallja az ember, hogy: gyűlöltük az iskolában a nyelveket, a történelmet meg az irodalmat: - ott nem nehéz kitalálni, hogy a növekvő leány legértékesebb lelki sajátságai közül néhány , amelyek a jövendő nő kialakulására igen fontosak: a képzelet, a rokonszenvezni, másokat megérteni tudás, az emóciók, parlagon voltak hagyva.

Szóval, amilyen jól kiképezik azt a leányt, aki bizonyos határozott pálya kedvéért tanul, éppen olyan sok a gyönge oldala annak a nevelésnek, mely a leányt csak harmonikusan kiképzett tehetséges, művelt nővé kellene, hogy tegye .
Ebben a kontinens iskolái sokkal jobbak s Angliában csak most kezdenek javulni.

Egyik gyökere ebben a nevelési tévedésben rejlik annak, hogy az iskolából kikerült angol leány gyakran fölötte önző.
Bevégezte azokat az éveket, amelynek folyamán már is igen sok történt érte és - nos, most úgy érzi, hogy olyan évek küszöbén áll, amelyekben még többnek kell majd érte történnie.

Az angol nyelv az én szót, az I-t elfogadottan nagy betűvel írja, de az iskolából kimaradt leány naggyal és pirossal írja gondolatban, mint ahogyan régi kódexek ornamentális betűi voltak írva a fekete szövegben.
A nagy egészségkultusszal járó sportjátékszenvedély nagy áldása az angol nőnek azért, mert megszerzi számára a kerek világ egyik legjobb , legellenállóbb, erőfeszítésekre leginkább képes fizikumát; de sokak szemében azután akkora fontosságra is emelkedik, hogy sok leány azt hiszi, hogy ha a sok szabad levegővel, sporttal s az ettől elválhatatlan sok fürdéssel magát tökéletes kondícióban tartja, ezzel már mintegy valami nagy kötelességet teljesített.

Az ám, hanem hiszen ne volna csak az az egészségre oly hasznos hockey, tennisz , csónakázás, meg kirándulás egyszersmind mulatságos is, hanem lenne mindössze olyanféle "ideális testgyakorlat ", amilyen gyanánt az orvosok az angol leánynak is, mint mindenki másnak, már évek óta ajánlgatják a házimunkát a maga minden izmot harmonikusan, arányosan foglalkoztató hajladozásával, nyújtózásával stb. ; - nem állok jót, hogy Eileen vagy Gwendolen vagy Ivy vagy Lorna akkor is oly önmegtagadó kötelességérzettel végeznék -e, mint a tenniszt, hockeyt.

Mert a háziasság, legalább is kontinentális értelemben , nem a legerősebb oldala az angol leánynak.
Igaz, hogy azt a kérdést, hogy valaki házias -e vagy sem, a háztartás minősége dönti el; - ha a házban mindenki megteszi a magáét úgy, hogy a gépezet rendben megy és minden tiszta és szép , akkor valószínűleg kiki elég házias volt.
És mivel az angol főzés sokkal egyszerűbb, a takarítási rendszer pedig sokkal észszerűbb, mint a kontinensen , csakugyan nem sok szüksége marad a leányra nézve annak, hogy "üss le tizenkét tojást stb.... és keverd két teljes óráig ", valamint arra sem, hogy minden szobát minden nap fenekestül felforgassanak.

Különben fiat justitia! az angol társadalom ma már megint visszatérőben van a "domesticated girls ", a háziasan nevelt leányok intézménye felé.
És noha az angol leány arra még ma sem kapható, hogy szempusztító figyelemmel és hátgörbítő hajladozással például rőfszámra hímezze a fehérneműs szekrénybe, konyhai tányérosra való csíkokat, vagy hogy még a tányér és pohártörlőkbe is monogrammot hímezzen (gyáripari országban él: bizony szebbet és olcsóbbat kap készen !) azért a kézimunkában is nagy újjáébredés kezdődik, aminek a kezdete Alexandra és Mary királynék befolyására vezethető vissza, akik mind a ketten szeretik is, értik is a kézimunkát.

Hanem viszont, ha a hímző- és varrótűtől meglehetősen sajnálja az idejét az angol leány, viszont azt sem lehet tagadni, hogy abban, ha valami társadalmi munkát kell végeznie, díjtalanul, jóakarattal, abban viszont nagylelkűbb sok más ország leányánál.
És ez a nagylelkű áldozása az időnek éppen úgy megvan a nagy, csaknem félvármegyére terjedő birtokú főurak leányainál, mint a középosztályban .
Elannyira általános, hogy néha nem is hinnénk, hogy az öltözködésért , mulatságokért élő-haló és a flirt-öt éppenséggel meg nem vető, szóval a "smart " leányok közt is mennyi van, aki egészen komolyan dolgozik valami jótékonysági munkában.
Hetenként egy-egy délután vagy este, egyszer csak felcseréli valamelyik díszesebb ruháját egy sokkal egyszerűbbel, (de azért csinossal, mert a szegény leányok, akik közé megy, nagyon szeretik a szépen öltözött ladyt maguk között) és azután megy valami gyári munkásleányoknak, bolti leányoknak, pincérnőknek fentartott klubba, valamelyik egyetemi settlementbe, esetleg a saját temploma vasárnapi iskolájába; és az utóbbiban tanítja a leányokat, az előbbiekben karéneket énekel velük vagy táncolni tanítja őket, néha csak zongorázik nekik, hogy azok táncolhassanak vagy felolvas, míg azok dolgoznak.
Arányban azzal, hogy a pénzéből mi telik, elég sokat is áldoz reájuk; némelyik leány minden hónapban ad azoknak, akikről így beszél: "my girls ", valamint a klubszobájuk számára.
Egyik hónapban talán egy három-négy shillinges fehér abroszt, azután ugyanannyiért tizenkét teás csészét meg egy teás kannát; vagy pianinót bérel nekik a téli hónapokra, vagy bekötteti a maga társadalmi lapját s ezt adja nekik: szóval minden hónap hoz a leányoknak valami örömöt.

Hogy ez, a jó körökből való elemeknek ez a többiekkel való elvegyülése milyen leírhatatlan hatással van az alsóbb osztályok modorára, ezt ékesszólóan mutatja minden olyan munkásleánynak vagy cselédnek a modora, aki ilyen egyesületben tölti a hét egy-egy estéjét.

És van a modor javulásánál sokkal nagyobb eredmény is.
Lám Anglia talán éppen az az ország, ahol (sokféle, másutt meghányt-vetett oknál fogva) a vagyon a legegyenlőtlenebbül oszlik meg az osztályok közt és mégis, a szegény osztály aránylag távolról sem érez annyi ellenségeskedést a gazdagok iránt, mint másutt : még pedig azért nem, mert - ha ez csupán illúziókeltés is - a gazdag osztály ezer meg ezer tagja mozog közöttük barátságos érintkezésben.
Nagy biztonsági szelep ez az intézmény sok revolucionárius és anarchisztikus érzelem feszítő erejével szemben.
Elmondják panaszaikat egy barátságos érintkezés közben és mivel az angol faj született arisztokrata-imádó, hányszor söprött már el sok lázongó elégedetlenséget az a puszta tudat, hogy valamelyik előkelő úrikisasszony náluk volt, kezet fogott, beszélgetett velük.
Elpárolgott , eloszlott a feszítő erő és a társadalom gépe működik tovább.

De noha a jómódú angol leány, valami becsületes kötelességérzetnél fogva, amely az egész nemzetet jellemzi, áldozza is idejének egy-egy részét hetenkint keleti London, vagyis a szegény London világának, azért az ő áhitatos és hívő tekintete ( az a tekintet, amely a Mekka irányába, kelet felé néző igazhívő szemében fénylik) egyáltalán nem a Kelet, hanem nagyon is a Nyugat felé irányul, a Westend felé.
Ott van minden, ami a londoni leány életét széppé teszi: a boltok, melyeknek óriási tükörüvegei előtt, éppen úgy, mint a mézre éhes darazsak a mézes üveg külső oldalán, tolongnak, zsonganak, rajzanak a leányok; - hogy vagy emlékezetükbe, vagy jegyzőkönyvbe lerajzoljanak hirtelen egy-egy modelldarabot, amit azután néha "their little dressmaker" az ő magyarázatuk után olyan meglepően utánoz, hogy a nagy boltok már kezdik is az igazi modelleket távoltartani a kirakatokból.
Azután a westendbeli Mekkában vannak a színházak is, ahova a darabon kívül legfőképpen azért kívánkoznak a leányok, mert nem egyszer egy-egy barátjuktól jön a meghívás, mikor azután a fiatal ember, apai, anyai engedelemmel, de egyáltalán nem apai, anyai kísérettel színházba viszi a leányt.
Ha ez a meghívás a dress circle-re szól, vagyis az estélyi ruhás részére a színháznak: - nos akkor a boldogsághoz már alig hiányzik valami: - először is , mert ki lehet öltözni, másodszor, mert az ember ott van "among the nicest people" a legjobb körben és harmadszor, mert látszik, hogy a leány barátja nem sajnálta az áldozatot, amit ilyenkor nemcsak a jegy jóval drágább volta, hanem az estélyi ruha folytán kötelessé vált kocsi is jelez.

A Westendben vannak azután az urak klubjai is és ha egy leány megismerkedhetik valakivel, a hozzáértő leány és szülei előtt már az is nagyon sokat elárul a fiút illetőleg, hogy "which is his club ", - melyik a klubja.
- És végre ugyancsak a Westendben vannak azok a vendéglők is, ahova meghívást kapni lunchre, szintén valami fiatal ember "baráttól ": - olyan élvezetes, olyan dicsőséges és olyan - sokat igérő!
Mert hogy egy jó társaságbeli fiatal ember valami igazán elegáns helyre vigyen lunchre egy leányt, arra attól kezdve, hogy a leány "well dressed" jól öltözött legyen, egészen addig, hogy az ismerősök előtt el lehessen mondani, kikhez tartozik: - rendben kell lennie minden körülménynek.

Más országban talán akkor "néznének össze" vagy mosolyognának az ismerősök, ha egy leányt ebédelni vinne egy fiatal ember ismerőse.
Londonban meg éppen erről tudják, hogy "oh, she is all right !" oh, ott rendben van minden.

Tagadhatatlan, hogy az angol leány nagyon is rajta van azon, "to have a good time ," hogy kimulassa magát, amikor csak lehet.
Értsük meg, miért ragaszkodik az önzésig ahhoz, hogy a szülei a világba lépésekor jól öltöztessék, vigyék ide-oda; - miért igyekszik sokszor a ravaszságig is azon, hogy minél több olyan családdal ismerkedjék meg "who entertain ", akiknél van vendéglátás; - és akiktől meghívás érkezhetik a nyár, az ősz néhány napjára; - és miért van baráti lábon egyszerre több fiúval is?
Az angol leánynak nem könnyű érvényesülnie, révbe érnie.
Egy millióval több Angliában a nő, mint a férfi.
A tengerészet, a gyarmathadseregek, az indiai hivatalok, a gyarmatokon való "szerencsepróbálás " mind ezrével viszik ki a fiatal férfiakat Angliából; - csoda -e, ha ebben a nagy versenyben, ami ennek folytán keletkezik, az angol társaság leánya néha merészebbé válik, mint különben lenne.
A sok "flirt " -nek részben ez a helyzet is a magyarázója.

Noha a flirt sokszor akkor is virul a szalonban, mikor nincs hozzá a házassági szándéknak semmi köze.
Az angol leánynak a flirt is arra való "to have a good time ".
Igen, a szalonban virul, szalonnövény, mint az olyanok, amelyek sem nagyon forró napot nem kívánnak, de a hideg levegő megpróbáltatását sem állják ki.
A flirtölő leány sem kívánja az igazi, életre-halálra szóló szenvedély forró napját: - nem kívánja, hogy nagyon komolyan vegyék, mert ő sem veszi a dolgot komolyan, de ha a másik fél hideg, a flirt is elenyészik magától nagyobb küzdelem nélkül.
A flirt nem egy a kacérsággal.
Míg az igazi, a rossz szándékú kacérság olyan ígérvényt állít ki, amelyről előre tudja, hogy nem fogja beváltani, addig a flirtelőt nem lehetne bepörölni a szerelmi törvényszék előtt , mert hiszen semmit sem ígért.
Ingerel, de nem ígér.
És míg a kiszámítottan kacér leányból, aki nem azért kacérkodik, hogy mulasson, hanem azért, hogy diadalmaskodjék: - jóformán sohasem lesz igazán jó feleség, a flirtből (mert ez a szó magát a leányt is jelenti) igen gyakran egészen megbízható, jó asszony válik.
A kacér leány azért indul vadászatra, hogy leterítse a vadat és rátehesse a lábát, azután akár ott is hagyja: - a flirt vagy azért, mert a vadászatnak minden apró járuléka, a kürtszó, meg a vadászreggeli, meg minden egyéb mulattatja, még ha semmi eredményre sem visz is az egész; - vagy pedig, ha egy kicsit céltudatosabb a flirt, akkor kiszemel egy vadat , azt azután, ha leterítette, haza is viszi, de másikra azután egész életén át nem les többé.

De ahol a társadalmi élet oly leirhatatlan sok rétegű, mint Angliában, hogyan lehetne a leányokat úgy jellemezni, hogy csupán arról a társaságról szóljon az ember, ahol a nagy leány kora azzal kezdődik, hogy belép a bálterembe és azzal végződik, hogy kilép belőle.
Hát akinek erre az életre nincs pénze vagy kedve , vagy akinek az ambíciója nem az, hogy a neve a "jelenvoltak" között kerüljön nyomdafesték alá, hanem úgy, mint olyané, aki "tesz" valamit, mint ők mondják.

És bizony, mivel Angliában a menyasszonyi koszorút nem könnyen fonják mindenkinek, hát annál többen néznek körül a babérkoszorú után.
Nem csak úgy értem, hogy könyvet írnak, képet festenek, szobrot faragnak, dicsőséget remélve , hanem megszerzik az egyetemen a babérkoszorús , baccalaureus címet, amelynek rövidített jele a B. A. vagy a B. Sc., aszerint, hogy Bachelor of Artst, a humanista tárgyak koszorúsát, vagy Bachelor of Sciencet, a természettudományokét jelenti -e.

Ennek a révén azután százféle jó pálya nyílik meg előttük: nemcsak a tanítónői , tanárnői, fel egészen a női egyetemek katedrájáig, hanem lehet a leány könyvtáros, klub-titkár, újságíró, (olyan komolyan, hogy akár hadi tudósítónak is mehet) nagy kiadó cégek irodalmi bírálója, vegyészeti gyárak, fizikai laboratóriumok hivatalnoka.

Hanem furcsán alakítja, módosítja a használat a szavakat.
A baccalaureusból csinált bachelor az angolban eredetileg legényembert jelent.
Nos és az angol leány ma nemcsak abban lett egyenlővé a férfival, hogy bachelor abban az egyik értelemben lehet, hogy a babérkoszorús címet megszerzi , hanem úgy is, hogy ma már az angol világ megalkotta a bachelor-girl, a... hogy is mondjam? - a garçonleány típusát.

Se ne ijedjünk meg tőle, se ne mosolyogjunk rajta.
Ez nem torz típus, csak a természetrajzból ismert, érdekes alkalmazkodás törvényének megnyilatkozása.
Az új életkörülmények új típusokat teremtenek.

Ime, a leány jó iskolákat végzett, van lelki élete, van ízlése több, mintsem hogy az talán valami nagyon egyszerű otthoni viszonyok közt kielégítést nyerjen: - pénz otthon talán reá, a leányra nincs elég, hogy minden igényének megfeleljen az élet: - de neki viszont képessége van elég arra, hogy bizonyos összeget hozzászerezzen a meglevőhöz az élete szebbé tételére.
Van ismerős köre, de szüleitől nem kívánhatja, hogy azok a maguk köréhez azokat is mind hozzá fogadják, viszont férjhez még nem ment a leány, hogy férje otthonában fogadhassa őket: - lesz tehát belőle bachelor girl, maga kis garçonlakásával, a maga garçonos vendéglátásával, munkabeli függetlenségével: - és azt nem lehet tagadni, hogy ezekben a bachelor girl otthonokban sokszor rendkívül kellemes, kedélyes, intellektuális és hasznos kört lel az ember és olyan kifogástalant, hogy az ilyen bachelor girl eleme megvan a legnagyobb úri családoknak is.
És néha ebből a bachelor-otthonból, ahova érdekes ismerősöket gyűjt, jobban megy férjhez érettebb ésszel, mint ha a bálteremből ment volna.

Nagyon szép az, ha erre a sorstól véletlenül jól kereső férjjel, gondtalan élettel, kényelmes otthonnal megáldott matrónák azt mondják: "Azért ez még sem az igazi!
Mégis csak boldogabb lenne az a leány, ha... stb." szóval az az oly tiszteskorú nóta, amely mellett a "Latiatuc feleym zumtukhel" is kábeltelegramm-hír számba megy az új voltát illetőleg.

Hát, láttam én egyszer egy szélnek, hidegnek kitett kőfalon, két kő közé szorulva egy rózsatövet.
Talán kényelmesebb lett volna annak is ápolt kertben, védő sövény mellett élni, de végre is a valóság az volt, hogy a sors oda vetette a kőfalra.
Ha ott is megélt és még vidám is volt, azért csak a vitalitását lehetett bámulni.
És a világnak egy máskülönben puszta sarka szebbé vált az ő derűs ottléte folytán.

A bachelor girl, ha kénytelenségből vállalja ezt a helyzetet, nékem a legtöbb esetben szimpátikus már azért is, mert egyik legszebb nemzeti vonásuknak, a női bátorságnak megnyilatkozása.
Bátorságot mondok, nem kellemetlen, nőietlen keménységet, mint a férfiaskodó asszonyé, nem támadó jellegű vakmerő viselkedést, olyant, amilyen ma a militant suffragette-ek tetteiben kulminál, amelyről máig sem tudtam eldönteni, hogy az a rombolási düh szívtelenségnek vagy esztelenségnek nagyobb -e, nem, hanem azt a nemzeti, faji bátorságát az angol leánynak, amely talán a valódi veszedelemmel szembe nem kerülő fiatal arisztokrata leányt csak mesteri lovaglóvá, hidegvérű gátugratóvá , Afrika utazóvá teszi, de amely az Üdv Hadseregének egyszerű fiatal leányát remegés nélkül viszi éjnek idején a legrosszabb hírű londoni utcákon keresztül , hogy valakin segíthessen és amely bátorság a Fry Erzsébeteket a börtön borzalmai közé, a Nightingale Florence-eket a harctéri kórházakba küldi, anélkül, hogy bárminek a tudata, átélése s az ehhez kívánt bátorság nőietlenné tenné őket.

Elsápadni elfelejthetnek, de elpirulni nem.

Az a bátorság megvan az angol leányban, amelyet Shakespeare is olyan divinációval talált meg bennük, hogy rámutasson erre a bátorságra két legangolabb angol leányában, Cordeliában és Imogenben.

Ha az évek úgy forognak le, hogy a leány már tudja, hogy az egész életét egyedül éli át, ebbe a fázisba talán sehol sem könnyebb, sehol sem simább az átsiklás mint Angliában.
Társadalmi helyzetre, tekintélyre nézve a férjes vagy hajadon nő seholsem oly egyenrangú mint itt.
Az élctémák mindmegannyi határkövek az emberi lélek evoluciójának útján.
Mint ahogy legelsőnek talán az emberi nyomorékságot , testi hibákat kellett az emberiségnek, mint legbarbárabb élctémát elhagynia , úgy maradt el azután ez is, az is és a régi műveltség nemesi levelével dicsekvő Anglia az "öreg kisasszony ", az "aggszűz" élceket szintén maga mögött hagyta már, egy igen, de igen primitív kor maradványaiként.

És valami nagyon tiszta, becsületes, egészséges lehet ott a társadalom levegőjében: - valami nagyon úrias, férfias és emberies a férfiakban: - de mielőbb valami eredendően jó és értékes már a hancurozó angol "flapper " -ben és a flirtölő society girl-ben is, ha házasság nélkül öreg kort érve, sokan az utóbbiak közül ott lelhetik magukat Anglia legtiszteltebb és legfontosabb szerepet játszó alakjai között, mert hogy ez megtörténhessék, arra a társadalom mivoltában rejlik a lehetőség, a férfiak mivoltában a garancia és a nő mivoltában a tartalom.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
Elte

Digitális Bölcsészet Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. (Főépület) II. emelet, 201, 205-206, 210-es szoba

Hasznos Linkek

  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • Digitális bölcsészeti szótár
  • ELTEDATA
  • Digitális Örökség Nemzeti Labor

Friss hírek

Cimkék

  • Email: dh.elte.hu@gmail.com
  • Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8

Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE