Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Gineverné Győry Ilona
Angolok
Keletkezés ideje
1915
Fejezet
24
Bekezdés
873
Mondat
2236
Szó
56607
Szerző neme
nő
Terjedelem
közepes
Kanonikusság
alacsony
Virágos ablakok
A Walter Craneék egyik zsúrja után történt.
Néhány londoni művész és újságíró társaságában mentünk végig Kensington utcáin.
Szezon vége lévén, mindenki utazás előtt állott s a szünidei helyek, idegen fővárosok nevei csak úgy röpködtek a levegőben.
Az egyik művész, akit azért bámulnak, mert minden kiállításra más és más színhatású tájakat tud kikeresni képei tárgyául , így szólalt meg:
- Valami meglepő táj leírása után kutattam a multkor egy nagy földrajzi munkában s erre bukkantam: Európa két legszebb fekvésű városa Edinburgh és Budapest .
Nosza, összeszaladtam, akikről tudtam, hogy már jártak Magyarországon s kérdeztem, igaz -e.
Megerősítették mind; de hozzátették azt is valamennyien, hogy Kelet-Európa fővárosa akkor lesz még csak igazán szép, ha egyszer a házak külső fölszerelése is készen lesz .
- Hát mi nincs azokon készen? - csodálkoztam magamban.
De a festő hozzám fordult.
- Mit gondol, mi szépítené meg a házakat, aminek hiányát sinylik rajtuk az idegenek?
- Ah, úgy!
Csakugyan hiányzik ott valami, még ha éppen mi késznek nézzük is nélküle a házat, de annak a valaminek a hiánya az angol előtt olyan nagy hiány , hogy befejezetlennek látja nélküle a házat, az utcát, meg a várost.
Annyival könnyebb volt különben kitalálnom, hová céloz a szava, mert hiszen magam is három nyomós szavú embertől hallottam, hogy Budapestnek egy szépséghibája van , amelyet annál jobban szeretne nem látni rajta az ember, minél jobban szereti a többi vonásáért.
Ezeknek itt, akik csak elkerültek innen Budapestre, szép városban éppen olyan különös vonás az, mint amilyennek szép asszonyban néznék: hogy ne rajongjon a virágért.
Nem a közkerteket értik; ami e tekintetben évről-évre történik Budapesten, azt nincs szem, ami ne látná, - hanem aminek a hiányát az idegen fájlalja, az a házak, az ablakok virágdísze.
- Ez az, ami miatt a festő ismerősei azt hitték, hogy az Andrássy-út, a Dunapart meg a Szabadság-tér még nincs készen.
De igaz, hogy azt a három nevet se hallgassam el, akik meg nekem mondtak ilyesmit, hát Sir Artur Conan Doyle, a regényíró volt az egyik, aki azt kérdezte, hogy: igaz -e az, hogy az a poétikus és gazdag képzeletű nép, a magyar, meg tud élni olyan fővárosban, ahol az ablakokban utcahosszat se látni virágot?
Mert hogy ő tán dolgozni sem tudna, ha nem virágok közt nézhetne ki munkaközben.
Stead volt a másik, a Review of Reviews-nek öt világrészben ismert szerkesztője.
A Monbray House dolgozószobájának kerek öbölablakában álltunk s néztük a Themze-part hatalmas, leborulásra késztető képét, amint az acélszínű vizet a Tower sötét árnyéka feküdte meg, mint a komor múlt emléke, míg a Tower-híd, ez a mesébe illő alkotás a jelennek munkás, szabad, gazdag voltát hirdetve csupa derű volt a napszállta után itt késlekedő rózsás derengésben.
- Szép, úgy -e? - szólt Stead, havas fejét fölvetve.
- De hátha még olyan hegysorunk volna, rajta a várral, mint az önöké.
Hogy is írta ön egyszer az Echo-ban, mikor a budai várhegyről szólt?
Ugy nyugszik rajta a vár, mint egy korona egy zöld bársonyvánkoson.
És az a két part a palotákkal!
Ha az ablakok nem merednének olyan virágtalanul, nem tudnék egyhamar ahhoz a képhez foghatót.
A harmadik meg a British Museum könyvtárának ezelőtti direktora volt .
Garnett doktor, akiről azt mondják, hogy egymillió könyv közül mindegyikről tudja a legfontosabb dolgot s aki ennek a szédületes tudásnak a súlyát mégis oly nyájas szerénységgel viseli, hogy csak úgy nevezhetném: egy bájos aggastyán.
A Bourbonoktól, akik "semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek ", abban különbözik, hogy felejteni semmit sem felejt, de mindent megtanul s mikor egy vacsora közben magyarországi útjáról beszélt és sorba szedte hibátlan kiejtéssel ezeket a neveket: Hajdúszoboszló, Hódmezővásárhely , elmondta, hogy mikor a falvakba leért, olyan öröme telt a muskátlis , törökszegfüves ablakokban, mert a virágos ablakokat úgy nélkülözte azon a gyönyörű Budapesten.
A nyár folyamán azután olyan jó volt arról olvasni egyszer, hogy odahaza az Iparművészeti Múzeum színmagyar palotájának ablakán is kivirult a muskátli.
Ha virág eredne meg minden magánház ablakában, nemcsak hogy szép lenne tőle egy város, de nem is idegenből átplántált szokás volna ráerőltetve azokra, akik megtennék, hanem nemzeti vonás serkenne föl vele a szunnyadtából.
Hogy mi egyéb jár még az ilyen virágos ablakkal, azt csak itt tanulja meg az ember Londonban.
Nagyon természetes, hogy teljes egészében a bérpalotákból épült város sohasem utánozhatja a házak virágdíszében az olyan várost, mint London, ahol a családi házak gazdájának (még ha bérlő is) nem kell háziurat, házmestert kérdezgetni , szabad -e virágot termelni a ház falán.
Ha csak egy lábnyi pázsitszegély vagy földcsík futja is körül a házat, menten odaültetnek a fal tövébe néhány borostyánindát, rőtbe forduló Virginia-fölfutót, leánysomot, azután azt a tündérszép Pyracanthust, amely nyáron az ajtó félkörű íve fölé menyasszonyi koszorút fon mirtushoz hasonló fehér virágaiból, hogy őszre meg korállpiros bogyók fürteivé legyen minden virága.
Mindezt legfölebb ha Budán, meg a tisztviselőtelepen lévő családi házak és a villák utánozhatják, de hiszen Londonban ezer meg ezer ház van, ahol csakis az ablakokat díszítik és mégis virágdíszben áll a ház.
Amikor mondtam itt többeknek, hogy nálunk nem igen lehet, mert hiszen talán meg sem engednék a háziurak azt, hogy valaki virágvályút tartson az ablakban , mindenki csodálkozva kérdezte, hogy hát mi kifogása lehet az embernek az ellen , ha szebbé teszik a házát s azt tették hozzá, hogy egyszerűen csak az a baj, mert nem kezdték el, nem szoktattak hozzá senkit, hogy a virágos ablak természetes legyen és vele járjon a lakás csinosságával.
Kezdenék csak el, egy év alatt minden háziúr olyan természetesnek találná az ablakpárkánynak két sarokkapoccsal, meg egy középen levő ornamentális vastámasszal való ellátását , mint akár azt, hogy fürdőszoba vagy csengetyű legyen a lakásban.
A többi a lakó dolga s igazán könnyű dolog.
Mert hát lássuk csak, miből áll egy ablaknak virággal való feldíszítése londoni mód szerint.
Hogy nagyon sokba nem kerülnek, azt eléggé bizonyítja az, hogy sokszor szépségre nézve alig van különbség a gazdag Kensington, Mayfair , Bayswater remek házainak, meg Bloomsbury diáknegyed kiadó szobáinak ablaka között; de mi több, a szegény East End cottagejeiben is látni olyan üdén tartott, szeretettel ápolt virágokat az ablakon, hogy meghatva nézzük, mennyire nem hangzott el hatástalanul a pusztában a szépség hitvallását hirdető apostolnak, Ruskinnak tanítása: "Aki életében csak egy-két gyomot tépett is ki s egy-két virágocskát ültetett is el, már szebbé tette ezt a világot, mint amilyen azelőtt volt."
Londonban mindig ősszel látnak hozzá a jövő tavaszi virágdísznek olcsón való biztosításához.
Kezdik az ismerősök az emberiség ősi vásárlási formája, a cserélés útján.
Az egyiknek gyönyörű volt a violája, de sarkantyú-virágból csak a közönséges narancssárgát sikerült termelnie, de tud valakiről, akinél a viola éppen olyan satnya, szimplát virágzott, amilyen pompás karmazsin színben tudta megtartani elfajzás nélkül a sarkantyú-virágot.
Hát persze hogy cserélnek .
Muskátliból, heliotropból, szegfűből milyen könnyen őrizhetni meg öt filléres cserepekben parányi dugványokat.
Azután a télen át egy kis tanulásra is van idő , mert valamicskét tudni a földkeverésről, öntözésről még akkor is kell, ha a kertünk hossza nyolcvan centiméter, a szélessége meg húsz.
S ahol azután fúrás-faragásra vállalkozó családtag akad, ott megtehetik azt a munkát, amely a jómódú angol középosztály urainak sem derogál, mikor a Cityből hazajőve kertjüket, házukat csinosítják.
Az ablakot kimérve, fenyődeszkából ládát szegeznek; alul a négy sarkára vagy két centiméter magas kis deszka darab jön , hogy alul a levegő járhassa; tíz-tizenöt helyen lyukat fúrnak, vagy égetnek bele, azután, hogy a kifelé levő oldalon ne a nyers fa lássék, a láda meg a vaspánt közé szép színű, négyszögletes kályhacseréptéglákat állítanak; mire készen van, olyan, mintha pontosan az ablakhoz mért, költséges majolika virágtartó volna.
Aki ezt nem szereti, a fakérget utánzó parafaanyaggal borítja be a ládát.
A ládához méretik azután a bádogtálcát, hogy a víz le ne csurogjon.
A legszebb elrendezés azután az, ha az ablakpárkány két sarkába két finom levelű , de jól a falhoz tapadó kúszó növényt tesznek; ilyenek a törpelevelű Ampelopsis , amelyet csak addig kell vezetni, míg a falhoz tud támaszkodni, azután magától kúszik az ablak mentén, gyönyörű keretet alkotva.
Ablakba való a Garrya is, ez meg örökzöld növény, gyönyörű halványzöld barkákkal, a Ceanothus szintén kiállja a telet és kéket virít, a téli jázmin meg aranysárgát.
A Clematisok minden faja olyan erős, hogy hideget, meleget kiállnak s nyáron át már a kétéves növények is hatalmas virágfürtökkel tapadnak a falhoz.
De aki nem akar mindjárt a kúszó növényekig merészkedni, annak két sor virággal is sok örömet fog adni egy-egy ilyen ablak.
A külső sor legyen mindig lefutó virág; az először is gazdagabb hatású, azután meg az ablakban lévő virágoknak nem is szabad a szobát elsötétíteniök.
Leghálásabb a borostyánlevelű muskátli ; ennek gyönyörűen ívelt levelei vannak s minden inda végén nagy virágbokréta himbálódzik, rózsaszín, égő skarlát, lazacszín, sötét bíbor vagy fehér.
A második sor felálló virág legyen; ne nagyon magas, hogy inkább egy tömegbe olvadjon össze a másikkal.
Ez lehet szintén geránium, de lehet más is.
Egy hampsteadi régi szürke kőháznak pompás meleg színt adott az, hogy a virágvályúk ércfényű, sötétvörös kályhatéglákkal vannak keretelve; az összes virág sötét , borvörös muskátli és a felfutó vöröslevelű ampelopsis; míg például a vörös kőből épült házakon, amelyeknek úgyis nagyon meleg a színhatásuk, egész hűvösséget adott meg a fehér és zöld mintájú cserépdísz; ezekből a gondot sem kívánó , elpusztíthatatlan Tradescantia zöld indái függtek le; azután jött egy sor fehér székifű (marguerite ), mögötte meg egy sor spárgafű rezgő zöldje, mint egy zöld selyemfátyol.
Egy ablak virágkészlete hatvanöt krajcárba került.
A sárga színekben tartott házakon semmi sem hat oly gyönyörűen, mint a lila színnek minden árnyalata, árvácska, harangvirág, lupinus, heliotrop.
S ezek a virágos ablakok itt Londonban sokkal többet használtak, mint első pillanatra gondolná az ember.
" Maréknyi földből is kihajt a jó mag ", mondja a perzsa közmondás.
S csakugyan, azokból a maroknyi földnél alig tartalmasabb virágvályúkból hajtott itt ki a szépnek szeretete, amely Angliának a William Morrisokat, Ruskineket termette; azután a természettel való összefüggés érzése , amely olyan üdvös ellensúlynak bizonyult ott is, ahol azt hinné az ember, hogy a gépkerekek idegrontó dübörgése elfojtja az emberek lelkében a természet szelíd hangjainak, levélsusogásnak, madárdalnak hívogató szavát.
Minden angol lelkében ott nyugszik valami abból, ami Shakespearet is arra bírta, hogy így szóljon Ben Jonson előtt: London a műhelyem, de az otthonom csak az Avon pázsitos, virágos partja.
Az otthon szeretetét is úgy megnöveli az, ha benne virág is rászorul gondoskodó szeretetünkre!
És íme, a munkásnegyedek szegény, silány virágvályúi láttára, amelyekben nem is pénzen vett virág nő, csak a mezőről hazahordott csillagbogáncs, páfrány, fürtperje zöldül, meg a folyópart lápján talált burongó sárgállik, ezek láttára támadt az olyan emberbarátok szívében, mint Cadbury és Lever, az a gondolat, hogy a munkások számára kertvárosokat építsenek s visszavigyék a természet erőt, új életet adó világába az ő szegény, elszakadt gyermekeit, a munkásosztályt.
E virágos ablakok láttára mondta ki Barnett kanonok és néhány elvtársa azt , amivel tele voltak a londoni lapok: Kertvárost csinálunk magából Londonból is.
A lüktető, feszítő fiatal erőnek az a megnyilatkozása, amely Budapestet így megnövelte rövid idő alatt, arra enged következtetni minden idegent, aki látja , hogy idővel úgy kell majd fejlődnie, mint Londonnak: a hivatalok a belvárosban , a lakások kertes házakban, kifelé.
S hogy azt az időt az akkor élő nemzedék már a természetnek, a szépnek igaz szeretetével köszöntse, ahhoz alapvető munkára van szükség.
S azoknak a nagy érzéseknek magva ott hinthető el legjobban , legsikeresebben a virágos ablakok termőföldjében.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE