Kátsa házassága így kötődött
Mikor a tizenhatodik telet is mögöttem hattam, hát megmazsdult a sivem, mint a fagyott béka mikor kitavasodik.
Kekeránó vajdának a lánya valt a seretőm, Bartsa hej gyenge sép teremtés, ojan vastag valt a lábasára, mint biró uramé.
- Hát a lábaszárába szerettél bele?
- Minden portsikájába biró uram, mert valahánysor libát adott a jó Isten, tsak velem ostozsott Bartsa.
Jaj nyalom a sivedet mondok hazzsám jennél -e feleségül ?
Alvaggyon el a fagad, felelte Bartsa, hát hogyne mennék hazzsád, ha lehet.
Mert nem tuttuk hogy esse esket -e a pap ilyen fiatalon?
- Soha még tzigány esküvőt nem láttam.
- Hát nem is birói hivatalba soktak ők eskünni.
Láttam én ezsret is, azs igazs hogy mind a vajda atta esse őket, de tsak megáldja azsokat is a jó Isten mert saporodnak.
Hát mikor elmondtuk a vajdának a sivünk sándékát, tsak pafan érdekelt engem is, Bartsát is, hogy ast mondja mire gandal ezs a két kejek, ast mondja rá Bartsa hadd abba Kátsa majd esse adnak bennünket egypár hónap mulván.
Hát ugy is tertént.
Elővesik Bartsát, hogy mitől rövidedik a köténye, hát ast mondja sakat evett a faluba.
A vajda nem akarja hinni, de hogy akkor tsakugyan bútsu vót a faluba, hát ast mandja a vajda kessétek meg Bartsát, két napig kaplal, ha akkor is rövidebb elül mint hátul, jaj akkor Kátsának.
Hát én még azsnap elsektem, de hogy messire nem mentem a karavántul megfogtak a vizaparton , mikor halástam astán elaludtam.
Ütött-vert minden ököl még a zsassonyok is belekapaskottak a hajamba de én is ast rúgtam ám akit értem.
Tsakhogy nekik tebb lábuk volt mint nekem.
Na ojan keserves napot se láttam tebbet a zséletbe.
Ast mondja a vajda mast már musáj esseadni est a két serelmest, hát egypár nap mulva serestünk pálinkát meg levágtunk egy barjut.
- Nem fojt annak a vére te.
- Hát azsér tsak levágtuk.
A lakodalom a maklári faluvégen vót.
Reggel megmozsdottunk, meg tista inget eltettünk.
Nekem sarkantyús tsizma volt a lábamon.
Akkora volt a pengője, mint az etkoronás.
Három napig táncsoltunk , ettünk, ittunk, hanem hogy egy pár rangyas liba elvesett a faluba, hát séjjel kergette a biróság a lakodalmat.
- Hát osztán mit kaptál a zasszonnyal?
- Mit, hát sátort, kotsit meg két sép lovat, egy feketét meg egy sirkét.
- Mögmondanád -e igaz hitre, hogy hány szöme vót annak a két lónak?
- Hány seme, hány seme, hát négy seme volt, de a sirke ló tekéletesen jól látott mind a két semivel.