Kokeránó ezüst foréntya
- Tuggya -e kend biró uram hagyan tsinálódik a zsezsist forint?
Puha agyagba bele nyomnak egy uj ezsist forintot, astán megint kivesik.
A pénzsnek a farmája benne marad a zsagyagba, tsak egy kis jukat kell hozzsá igazsitani, abba meg alvastott ólmot enteni.
Hát igy tsinálódik a zsezsist forint.
- Dejszön hallod nem is váltok én akkor bankót tenálad.
- Ki beszél itt arrul, hogy én tsinálom a zsezsist forintot, én bizsony még krajtsárt se csinálnék.
Hanem a zsén ipam Kekeráno, azs mindenhezs értett.
- Föl is huzatták akkor avval a zillavai tsizmát.
- Dehogy húzsatták.
Van a tsigánynak ese.
Mikar már valt egy tarisnya ujpénzse , rábeséltünk egypár parastot, hogy vegyék meg féláron, hát azok perce látni akarták, hogy mijen pénzt tsinál Kekerano?
Hát Kekeráno mutatot astán nekik egy marék kermecsbányai uj forintot.
A parastok elmentek a pénzsel a vásárba, a boltokba, mindenütt sivesen elfogadták a pénzt.
Akkor astán vettek Kekeránótul sázs forint árán.
- Noiszön tsak kerüjjön a markomba az a Kököránó, majd mögtanitom én pénzöntésre.
- Meghalt seginy, Isten nyugtassa, nem is volt a gazsember, hanem a parastok.
Mer két etvenest attak egy tarisnya forintér, de hamis volt a zsetvenes is, hogy a tűz égesse meg a talpukat, mikor lyavába alusnak.
Három hónapot iltem én őmiattok.
- Te ültél?
De ha Kököránó tsinálta pízt, mér hogy te ültél miatta?
- Hát tsak sivességből, mivelhogy ráértem.
Ámbátor ast is megmondhatom, hogy egy tsikó miatt is kerestek akkor.
Gondoltam: ott nem keresnek.
Hát miért ne üljek?