Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A magyar sasfiók
Keletkezés ideje
1944
Fejezet
17
Bekezdés
763
Mondat
2081
Szó
34292
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
Merénylet Budavárott és Kossuth Lajos iratai.
Mialatt Kossuth Ferenc zászlós kocsijaival a Badacsony hegysége alatti kisközségeket járta a tapolcai mandátum érdekében, mint hajdanán apja, csak azzal a különbséggel, hogy az országot állította talpra, - Pesten és Budán is történtek dolgok, amelyek leginkább azért történhettek, mert Magyarországon újból kezdetét vette a Kossuth-kultusz .
Szeles Adorján "felrobbantotta" a Hentzi-szobrot .
Ez a bizonyos Szeles Adorján koromfekete bajszával, kissé himlőhelyes arcával, lelkes tekintetével, dalárdista hangjával, jó megjelenésével , nacionalista rajongásával azokból a józsefvárosi kisvendéglőkből jött, ahol ezekben az években mindenütt Kossuth-asztaltársaságokat alakitottak, nemzeti ünnepélyeket rendeztek, hazafias verseket és lapokat írtak, de itt volt a főváros területén legerősebb a függetlenségi eszme.
Nem vacsorázhatott senki a Schwerteczki-féle vendéglőben, akinek a nőegylet tagjai nemzeti kokárdát ne tűztek volna kabátjára és be nem íratták volna valamely hazafias egyesületbe.
Itt határozta el a félig kalandor, félig hazafi Szeles Adorján, hogy valamely nevezetes dolgot fog véghezvinni abban az esztendőben, amikor a Kossuth-névtől zengett Magyarország .
Szeles barátai; Inczédi László, Zarándy A. Gáspár, Schäffer (Sáfár ) László és más hirlapírással foglalkozó fiataloskedvű úriemberek ezidőtájt az " Olvasd !" című hetilapot írták, amely szélsőséges cikkeivel, "királysértéseivel " gyakran adott alkalmat arra, hogy magáról beszéltessen .
A Hentzi-szobor ellen elkövetett merénylet, amely ugyancsak az " Olvasd" című hetilap érdekében történt volna, egy lőporral telített szardiniás doboz és egy kenderkóc darab felhasználásával hajtatott végre, korántsem az orosz nihilisták bombájával, amellyel a cárok vonatait a levegőbe röpítették.
Bombavetők mindig voltak és lesznek a világon, mert a pusztításnak majdnem annyi gyönyörűsége van, mint az alkotásnak, a Szeles Adorján bombája azonban nem is úgy készült, hogy romboljon, mert legalább egy félmázsa lőporra lett volna szükség, hogy a levegőbe röpítse a sok mázsás, öntöttvasból való és Budavár elestét példázó szoborművet , amely egy haldokló osztrák katonatisztet ábrázolt .
Fantasztikus álmok, kiskorcsmai beszédek, asztaltársasági hősködések , gyerekes fogadkozások eredménye volt a szardiniás doboz felrobbantása, amelyet nem is hallott meg más, csak egy miniszterelnökségi számtiszt, aki éppen akkor - éjfélt ütött az óra - volt hazatérőben a "Balta" vendéglőből és egy várbeli kapun a kulcslyukat kereste.
A számtiszt úr figyelmeztette a környéken posztoló konstáblert az éjjeli puffanásra, amely a Hentzi-szobor felől elhangzott, a konstábler jelentést tett feljebbvalóinak, akik mint Ferencz József idejében szokás volt: nagy feneket kerítettek a dolognak, mint minden olyan ügynek, amely az uralkodó érzékenységét érintette .
Magyarországon csak Ferencz József révén vihette valamire az ember , ennélfogva Őfelsége személyét belekeverni valamely ügybe biztos sikert jelentett .
Már pedig köztudomású volt, hogy a Hentzi-emléket Ferencz József állíttatta azoknak a várvédő osztrák katonáknak az emlékezetére, akik Görgey hadai ellen Budavárát védelmezték.
Katonaemlék volt, vitézek megtisztelése.
Csak éppen a neve , a Hentzi-név bántotta a magyarokat, még pedig oly fájdalmasan, hogy még a legjózanabb hazafiak is felkiáltottak örömükben, amikor "merényletet" követtek el a Hentzi-szobor ellen .
Szeles Adorján a merénylet után miután a vár alatt a Rudas-fürdőben egy kabinban töltötte az éjszakát, eltünt.
Külföldre szökött.
Csakhamar akadt azonban denunciáns egy Tóth Ödön nevű tisztiorvos személyében, aki maga is tagja volt a merénylő józsefvárosi asztaltársaságának és így pontosan tudta, hogyan követték el a merényletet.
Nagy volt az izgalom.
A dolog hetekig foglalkoztatta a közvéleményt, Szeles szökése, külföldről jött nyilatkozatai, barátainak vallomásai csemegéül szolgáltak az akkori nacionalista sajtónak, amely Ferenc József kemény uralma alatt ilyen apróságokkal vélte bosszantani a királyt, amíg Ferenc József egy bécsi kihallgatás alkalmával így szólt Bánffy Dezsőhöz :
" Eh, ne beszéljünk erről az éretlen csínyről, nem érdemes róla beszélni ! "
Erre a nemzeti vértanúvá avanzsiroztatott Szeles Adorján " főszerkesztőt ", aki Svájcban és Franciaországban Kossuth Lajos szerepét akarta eljátszani, itthon nyomban degradálták.
Személye csak addig volt érdekes, amíg a hazafias közvélemény azt vélte, hogy sikerült Ferencz Józsefet kihozni a sodrából .
A király nyilatkozata után Szeles Adorján nevét még csak egyszer nyomtatták le a pesti ujságok, még pedig akkor, midőn néhány év mulva kinevezték a magyar királyi kereskedelmi miniszteriumba tisztviselőnek .
Kossuth Ferencet azonban végtelen zavarba hozta a "merénylet " , amelyet a nagy fantáziák, amelyek ezidőtájt a legboldogabb békében hatalmasan működtek, igyekeztek összefüggésbe hozni az ő tapolcai megválasztásával.
Nem is akart a képviselőházban mutatkozni ama harminc nap elteltéig, amíg mandátumát a törvény szerint igazoltnak lehetett tekinteni.
Csak a Ház elnökénél, Szilágyi Dezsőnél tett látogatást és ott is csak névjegyét hagyta hátra, miután még Szilágyi Dezső sem volt egészen bizonyos abban, hogy Ferencz József milyen szemmel nézi Kossuth Ferenc tapolcai megválasztatását .
Arany kor volt ez, amikor minden érzelem és cselekedet az országban az uralkodó kedvére történt.
Más történetírók természetesen azt mondják, a szolgaság kora volt, amikor a nemzet maga óhajtotta a zsarnokságot, annyi szabadságos és mégis boldogtalan esztendő után .
Ferencz Józsefnek azonban semmi kifogása sem volt az ellen, hogy Kossuth Lajos fia mint megválasztott képviselő bevonuljon a magyar országgyűlés házába.
Sőt - Ferencz József uralkodása alatt megtörténhetett az is, hogy Kossuth Lajos iratai az emigrációból könyv alakjában megjelenjenek, amely művek rendezésére pedig éppen Kossuth Ferenc vállalkozott.
A nyomda a könyv kiadásához százezer forint hozzájárulást kért a kormánytól és Bánffy Dezsőnek volt bátorsága ezt az ügyet Ferencz József elé terjeszteni, mire a király így válaszolt :
" Gondoskodjék legalább arról, hogy ne üssenek nagy zajt a dologgal .
Nem szeretném, ha kormányom abba a helyzetbe kerülne, hogy védelmére kelljen kelni egy olyan szubvenciónak, amelynek a kérdését egyesek felhasználhatnák arra, hogy a kormány eljárásának törvényszerűségét sikerrel megtámadhassák " .
Igazi ferenczjózsefi szavak, amelyeket a "Budapesti Tudósító" című félhivatalos közöl az érdekeltekkel, így Kossuth Ferenccel és a nyomdatársulattal is.
Nincs tehát többé akadálya annak, hogy Kossuth Lajos iratait a hivatalos körök is méltányolják .
Mikor Kossuth Ferenc bevonul a képviselőházba, ugyanakkor báró Bánffy Dezső kormánya kétmillió forint rendkívüli kiadás megszavazását kéri hadügyi célokra.
Kossuth Ferenc és társai, Helfy Ignác, Mülek Lajos, Nánássy Ödön a kormánnyal szavaznak, még pedig abból a szempontból, hogy a magyar kormánynak juttatván a pénzt, megakadályozzák, hogy azt Kriegshammer, a közös hadügyminiszter kivihesse az országból .
Bánffynak valóban szüksége volt a barátságos támogatásokra, mert ez a kandurbajszú erdélyi fi nagyobb dolgokat mert, mint bármelyik más elődje a miniszterelnöki székben .
Szembeszállott Agliardival, a pápa bécsi nunciusával, aki Magyarországra jött látogatóba és ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy az egyházpolitikai javaslatok ellen agitáljon.
Csaknem kikergette a római pápa bíbornokát az országból, amikor az Nagyváradon a polgári házasság ellen nyilatkozott.
A római pápa nagy úr, mondta Bánffy, de Magyarország belügyeibe nem avatkozhat.
Nagy zene-bona támadt Bánffy önérzetes fellépéséből.
Kálnoky, a közös külügyminiszter, aki természetesen a római küldöttnek fogta pártját, kénytelen volt deferálni Bánffy előtt, sőt rövidesen lemondását is beadta.
Igaz, hogy Ferencz József olyan bizonyítványt adott neki szolgálatairól, amilyet kevés miniszter kapott odáig, megajándékozta a Szent István-rend nagykeresztjéhez való gyémántokkal.
De végeredményben Kálnokyt mégis csak elejtette és Goluchowszky Agenort, egy addig teljesen ismeretlen lengyel grófot nevezte ki helyére a császári Ház és a külügyek miniszterévé, Agliardit is visszahívták Rómába a nemsikerült kiküldetés után .
Bánffy hatalma tetőpontjára érkezett.
Még magyar udvarmesterséget is kierőszakolt a királytól a budai Várpalota részére.
Ferencz József ki is nevezte Apponyi Lajos grófot "udvari marsallnak" Budára, de természetesen Hohenlohe hercegnek, a bécsi főudvarmesternek rendelkezése alá .
Nagy dolgok voltak ezek .
Csak a korabeli magyarok tudták értékelni az izgalmakat , hangulatváltozásokat, reményeket, csalódásokat, amelyekkel ezek az események jártak.
Soha ilyen politikai lendület, szinte az egész emberi létet betöltő és foglalkoztató politizálás Magyarországon nem volt.
Az egész ország lélegzetfojtva hallgatta Bánffy szavait, amelyeket Agliardi nuncius viselkedéséről a képviselőházban elmondott :
" A legfelsőbb helyről fel vagyok hatalmazva annak kijelentésére, hogy a nuncius úr túllépte diplomáciai hatáskörét...
Eljárása tapintatlan volt .
Szerfölött tapintatlan ! "
A tüntető tapsokból kijut Kossuth Ferencnek is, amikor nyiltan Bánffyt támogatja és Rákosi Jenő tűnődve irja Kossuth Ferencről a Budapesti Hirlap-ban :
" Deák meghalt, Kossuth is meghalt.
Most megválasztották Kossuth fiát képviselővé, hogy apja politikáját folytassa és ő kimondotta Tapolcán, hogy neki semmi közös ügy nem kell, se közös hadsereg, se közös külügy.
Teljes szeparációt kíván Ausztriától, amellyel egyetlen közösséget ismer el csak - amiben atyjától eltér - a fejedelem közösségét. "
Rákosi Jenő csupán két ellenfelét látta Kossuth Ferencnek az élők között: az egyik Andrássy Gyula gróf volt, aki a hatvanhetes politikának már születésénél fogva továbbépítője, a másik Tisza István, ugyancsak származásánál fogva a Kossuth ellenes tiszakálmáni politika folytatója .
Más ellenfele nem volt Kossuth Ferencnek ebben az országban , elérkezett tehát annak az ideje, hogy Kossuth Ferenc helyreállítsa a nápolyi távolléte alatt szétzüllött, eszeveszetten felbomlott függetlenségi pár egységét .
Nagyszalontán tartják meg az első gyűlést, ahol Kossuth Ferenc megkezdi agitációs munkáját, hogy a függetlenségi pártot mint annak vezére egyesítse.
Itt már elismerik Kossuth pártvezérségét, mert ő az egyetlen, akinek még módjában lehet jóvátenni az utóbbi hónapok rombolásait.
Itt hangzik el először a párt új neve - egyszerűen "függetlenségi " -nek nevezendi magát a "48-as " elhagyásával .
A Tiszák vármegyéjében, Arany János megalkuvó józan honában Biharban azonban nem sikerül a zászlóbontás oly országos sikerrel, mint ezt várni lehetett volna.
Igaz, hogy része volt abban az ottani követnek is, a függetlenségi Lukács Gyulának, aki Kossuth ellenfelei közé sorozódott és el se kísérte Kossuthot kerületébe.
Másrészt a közeli Nagyváradon, e rendkívüli számító, élelmes városon átmenő táviratok, az ottani postaigazgatóságnál, bizonyos cenzura alá vétettek .
Nem volt ott Szalontán az ügybuzgó Pichler Győző sem, Isten tudná merre kalandozott el a legszolgálatkészebb, lármacsináló fiatalember?
Hiába hangoztatja Kossuth, hogy "nézzétek, merre megyek és kövessetek !" - a szalontai hajduk egykedvüek maradtak, mintha olyan öregek lennének, mint Arany János.
A legvénebbek azzal adtak kifejezést Kossuth Ferenc látogatása felett való megindultságuknak , hogy a 48-ban elrejtett Kossuth bankókat kínálták Ferencz úrnak beváltás végett .
De annál nagyobb siker kísérte a szolnoki gyűlést, amely egybe volt kötve az ottani követ Justh Gyula beszámolójával választói előtt .
A képviselők életében a beszámolók mindig nagy napokat jelentettek .
Még nagyobbnak látszott e beszámoló Justh Gyula életében, akinek ekkor a függetlenségi 48-as párt szétforgácsolódásáról kellett számot adni.
Továbbá számolni kellett arról, hogy miért támogatja a kormányt a függetlenségi vezér az összes kérdésekben, mintha Bánffy a függetlenségi párt segélyével kormányozna .
Sokan kritizálták, hogy a függetlenségi párt támogatta az egyházpolitikai javaslatokat és kiáltozták is Szolnokon, Rákóczon, ahol Justh Gyula beszámolóját tartotta :
" Pogányokká akarnak tenni minket ! "
Az agitáció Justh Gyula és Kossuth Ferenc ellen elsősorban a néppártból indult ki, amely egyre erőteljesebben szervezkedett a polgári házasság ellen és ugyancsak megzavarta Bánffy kormányzását.
Szolnokon egy pap, Marklez, a " szolnoki barát" agitált a leghevesebben és hiába esküdött meg Justh Gyula ünnepélyesen a szolnoki piacon, hogy lemond mandátumáról, ha egy esztendő alatt rossz következményei mutatkoznának a polgári házasságról szóló törvénynek.
Régi politikusoknak az a színpadi póza már nem hatott kellőképpen a népre .
Mindamellett a szolnoki gyűlésnek mégis országos visszhangja támadt .
Mihelyt nyilvánvaló lett, hogy Kossuth Ferenc hajlandó átvenni a függetlenségi párt elnökségét, egyre hangosabban nyilatkozott meg a közvélemény az egyesülés és kibékülés mellett.
Kossuth Ferenc pártvezérsége mind tetszetősebb lett a függetlenségi politika hívei előtt.
Egymásután kínálkozik fel Miskolc, Hermann Ottó kerülete, meg Sátoraljaujhely, hogy a függetlenségi pártok egyesítése érdekében ott gyűlést hirdessenek, de Kecskemét megelőzi valamennyit .
Eötvös Károly vitte le Kossuth Ferencet Kecskemétre és kétszáz ceglédi ember szegődött mellé testőrül, hogy a szolnoki jelenetek a felizgatott nép körében meg ne ismétlődhessenek.
De Kecskeméten, ahol a közszeretetben álló Szappanos István házánál szállott meg Kossuth Ferenc, más hangulat fogadta a gyűlésre érkezetteket.
A régi Kossuth-ünnepek ismétlődtek meg a városban és lelkesen hallgatták Eötvös Károly szavait, midőn Kossuth Ferencet üdvözölve, a következőket mondta :
" Három városból akarták eddig kormányozni Magyarországot: Bécsből , Rómából és Turinból.
A bécsi kormányzat nem kellett, mert német volt, a római kormányzat nemzetellenes, a turini kormányzat pedig hazatért.
Ime Magyarország új kormányzata Kossuth Ferenc személyében ! "
A kecskeméti nép százszorosan visszhangozta az éljent .
Justh Gyula, aki betegségében a Császár-fürdő lombjai alatt gyógyítgatta magát, egy juliusi napon messziről hallhatta, hogy az ő vezérségének immár befellegzett.
Kisiklott a hatalom a kezéből.
Kossuth Ferenc útját többé megállítani nem lehet .
De van -e oly bölcs ember, aki némán félreálljon a mellőztetések idején ?
A kecskeméti gyűlés után kezdődött csak a hadd el hadd, a függetlenségi pártban.
A képviselőház amugy is szünetet tartott, a delegáció Bécsben ülésezett és élvezte az udvari ünnepélyeket, amelyeket Ferenc József és Erzsébet királyné rendeztek .
A királyné csak a delegáció kedvéért, illetve hogy királyi férjének segítsen, halasztotta el bártfai utazását, amelyet Jókai Mórral megbeszélt: a Burgparádék fénye, varázsa mindig hozzájárult ahhoz, hogy a közös ügyek , kivánságok, magyarok, horvátok, lengyelek részéről ne akadályoztassanak .
Ebben az évben különösen kitesz magáért a bécsi udvar a vendéglátásban.
Mesebeli pompa várja a delegáció tagjait az ódon Hofburgban, midőn annak termei kinyilnak az ideküldött képviselők előtt.
Az új titkos tanácsosok , Goluchowszky külügyminiszter és Jósika báró, a király személye körüli magyar miniszter leteszik az esküt.
Münnich Auréllal, a hadügyi előadóval félórákat beszélget a király, Andrássy Gyulának ígérgetik, hogy majd Calica báró helyére nagykövetté nevezik ki - Konstantinápolyba .
Ugyanakkor Bécsben az antiszemita mozgalom úgy megerősödik, hogy dr. Luegert, a "Szép Károlyt" választják meg polgármesternek a világváros nagy meghökkenésére.
No van mit beszélni szerte Európában !
Mialatt azonban Bécsben mindezek történnek, mialatt Magyarországon az egyesülés előtt álló függetlenségi párt még egyszer rohamra megy egymás ellen , hogy "pusztuljon a férgese !" "csak a fejét, hogy meg ne sántuljon" - az alatt Kossuth körutazása egyre tovább tart, mintha valóra akarná váltani azt az igéretét, hogy minden magyar testvérével meg akar ismerkedni és kezet akar szorítani .
Tehetség dolgában kétségtelenül nem vetekedhetett atyjával Ferenc, de az bizonyos, hogy energiája Kossuth-örökség volt .
Ezen a nyáron még arra is volt érkezése, hogy Lajos öccsét Nápolyban meglátogassa.
Élete kedves emlékei Olaszországhoz fűzték.
Vissza-vissza szálltak gondolatai a mult időbe, amikor csak acélt kellett olvasztania, nem pedig emberi lelkeket .
Olaszországi tartózkodása alatt vette a hírt, hogy a leghűségesebb barát, a legderekabb férfi, Károlyi Gábor gróf veszélyesen megbetegedett s rövidesen meg is halt, miután édesanyjának átadta jegyesujján viselt úgynevezett Borgia gyűrűjét, amelyben elhunyt felesége hajszálait tartogatta.
A romantikus gróf halálát sokan meggyászolták Magyarországon.
A nemzeti fantáziából való férfi volt ő, választókerülete: Cegléd úgy meggyászolta, mintha legjobb fiát vesztette volna.
Édesanyja Károlyi Györgyné Kaplonyban temette el fiát .
Kossuth Ferenc még a temetésre se érkezhetett haza idejében.
Mire megjött, már várták a ceglédiek a nevezetes Gubódyval élükön, hogy Károlyi Gábor örökét felajánlják legméltóbb utódjának.
De Kossuth lelkiismerete szerint nem hagyhatta el a derék Tapolcát, amely a közelmultban oly emberfelettien küzdött érte.
Maga helyett B. Molnár Samut, a ceglédi függetlenségi párt elnökét ajánlotta.
Azonban csalódás érte Kossuth Ferencet, már a választás napján melankólikusan búcsúzott Ceglédtől :
" Most elmegyek, de nem tudom mikor jövök vissza " .
Egy Hegedüs Károly nevü pesti fiskális 102 szótöbbséggel megverte Kossuth jelöltjét .
Ez a szeptember hónap más csalódásokat is hoz magával .
A 48-as függetlenségi párt Justh Gyula felgyógyulása után szokásos értekezletére készülődik, - mert a pártok megtartották ceremóniás üléseiket .
Egy-két nappal az értekezlet előtt támadás jelenik meg Rákosi Jenő lapjában a " Budapesti Hirlap " -ban.
A cikkecske azt magyarázza, miért van Kossuth Ferenc úgy odakötve Justhoz és Eötvös Károlyhoz, hogy nem válhatik el tőlük .
" A szálak még Turinba nyúlnak vissza.
A kormányzó házában a halállal vergődő utolsó napjaiban nagy pénzszükség volt.
A kinnlevő képviselők sürgönyöznek haza, hogyha bekövetkezik a nagy katasztrófa, küldjenek ki sürgősen pénzt, hogy a nagy halotthoz méltó temetést lehessen rendezni.
Bartha Miklós, a függetlenségi 48-as párt alelnöke ki is utazott a párt körében összegyűjtött tizezer forinttal , de a Kossuth-fiúk ezt köszönettel visszautasították.
Barthát megelőzőleg irt azonban Turinba Eötvös Károly, aki az elutazást megelőzve Budapesten erősen buzgólkodott úgy a kormány körében, mint a Lipótvárosban és Terézvárosban Kossuth érdekében .
Ezért való hála fűzné oly szorosan Kossuth Ferencet Eötvös Károlyhoz ?
Avagy Kossuth Lajos politikai végrendeleteinek misztikussága, Kossuth iratainak évtizedekre a múzeumba zárásának a rejtelmei kötik Kossuth Ferencet Eötvöshöz ?
Ugyancsak megemlíti a cikk Justh Gyulának egy nyilatkozatát, amelyet Orosházán tett volna :
" Ha Kossuth Ferenc nem alkalmazkodik hozzánk, majd leleplezem ! "
Az egész cikkből a régi magyar politika kútmérgezéses zamata áradt .
Igen, valóban így dolgoztak apáink, amikor a politizálásra adták magukat.
Semmi se volt előttük elég szent, ha egymás bosszantására törekedtek.
Még a haldokló Kossuth Lajos pénztelensége is argumentumnak bizonyult !
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE