Kossuth Ferenc megszólal.
Ezalatt Pesten nagy dolgok történnek.
Beköszönt október 1 -e, a polgári házasság, az állami anyakönyvvezetés életbelépésének napja.
Mátrai Józsefnek, a II. ker. anyakönyvvezetőnek jut a szerencse, hogy először eskessen .
Fekete brokátselyem attilát varrat a nagy napra, aranyrojtos nyakkendőt köt , fejére prémes kucsmát, mellére széles nemzeti szalagot tesz.
Krieshaber Károly vállalkozó és Mezei Anna, Mezei Mór országgyűlési képviselő lánya az első pár, aki Magyarországon polgári házasságot köt.
Soha ennyien nem voltak polgári esküvőn .
Egyre-másra házasodnak politikusok, képviselők, akik valaha az egyházpolitikai vitákban résztvettek: többnyire tanui tisztet vállalnak az első napokban .
Az anyakönyvvezetői kinevezések hosszú oldalakat töltenek meg a hivatalos lapban, az új állások megbékítik a közvéleménynek azt a részét is, amely eddig kárhoztatta a polgári házasság törvénybe iktatását.
Új címet kap a közös külügyminiszter is: "Cs. és kir. háziminiszter" lett a cime, mielőtt Ferenc Józsefet Zágrábba elkísérné, ahová huszonkét esztendő után először látogat el a magyar király, aki a horvátoknak is királya: Kralj Franyó Josip néven.
A király kíséretében van Bánffy Dezső magyar miniszterelnök is .
A király zágrábi időzése alatt olyan rettenetes dolog történik a Jellasics téren, a kardjával Magyarország felé mutató lovasszobor körül, hogy minden magyar embernek arcába szökik a vére.
Horvát suhancok, a Frank-fiúk meggyalázzák a magyar zászlót.
Leszakítják, sárba lökik, széttépik, elégetik.
Az államvasutak zágrábi műhelyéből öt markos géplakatos ugyan nyomban a Jellasics téren terem és alaposan elagyabugyálja a suhancokat, de a botrány megtörtént, a nacionalista sajtó sebzett oroszlánként üvölt fel Budapesten .
A zágrábi községtanács a hibát jóvá teendő még e napokban a város díszpolgárává választja Bánffy magyar miniszterelnököt, mire csak az történik , hogy a Pestre érkező miniszterelnököt "Bánffynovits" névre keresztelik.
Apponyi Albert, Ugron Gábor interpellációra készülődnek, sőt a képviselőház napirendje előtt, Kossuth Ferenc is felszólal, elmondja szűzbeszédét , amint ebben az időben az első képviselőházi felszólalást nevezték .
Milyen volt Kossuth Ferenc szűzbeszéde ?
" Kossuth lassan, monoton hangon kezdett beszélni, de utóbb fellendült a hangja és bátran, szabadon csengett az üvegfedél alatt.
Nem volt annyira színes és izgató, mint aminőnek pártfelei és a kormányon várták, de kétségtelenül eleganciával volt előadva ", - írja a tudósító a beszédről, amelyet Kossuth, a régi, Sándor-utcai parlamenti épületben tartott és amely valóban Kossuth Ferenc leggyengébb beszédei közül való .
" A kormányok 1868 óta nem érvényesítették a magyar állameszmét Horvátországban a kellő eréllyel és a kellő következetességgel.
Nem ellenőrizték a horvát autonomiát kellő vigyázattal; annyira nem ellenőrízték, hogy most megértjük azt, hogy Horvátország gyújtópontjává lett az állambontó törekvéseknek ! "
" Tekintsük most azt, hogy a király mit mondott és mit írt Zágrábban és én előre is kijelentem, hogy midőn erről beszélek, akkor is csak a kormánynak tetteit bírálom, mert ismétlem, hogy a királyi nyilatkozatokért a kormány felelős " .
" Mikor a zágrábi ajándékozó küldöttséget fogadta a király , megköszönte, hogy Zágrábban hazafias és dinasztikus nyilatkozatok történtek , megköszönte, hogy dinasztikus és hazafias nyilvánulások történtek akkor, mikor négy napig a magyar állam zászlaját, a magyar állam jelvényeit folyvást sértegették és akkor, amidőn a magyar királyt az utcákon mindenütt úgy fogadták , hogy "Éljen a horvát király ", pedig tudtommal horvát király Szent László óta nincsen " .
Mint a képviselőházi tudósítás mondja: "hosszantartó zajos éljenzés és taps a bal és szélsőbal oldalon" követte Kossuth Ferenc szűzbeszédét.
De ez a nap Apponyié és Ugron Gáboré volt, mert ezekkel a szónokokkal mégsem vetélkedhetett Kossuth Ferenc.
Még Pázmándy Dénes magyarázta a zágrábi eseményeket, mint szemtanú, de a kormány oldaláról leintették, hogy inkább rendezze a tervbevett bikaviadalokat, amelyekre Spanyolországból akar hozatni viadorokat és bikákat, holott toreador meg bika is van elég hazánkban is .
Bánffy három nap mulva válaszolt Kossuth Ferencnek, még pedig azon kezdvén, hogy Kossuth Ferenc kijátszotta a házszabályokat a napirend előtti felszólalásával, amelyre tulajdonképpen nem is kellene felelni.
Nem is Kossuthnak felel a zágrábi dolgokban, hanem a szabályszerűen interpelláló Apponyi Albert grófnak és Pázmándy Dénesnek.
Kossuth méltatlankodva, elpirulva válaszol Bánffynak, de a kormánypárton olyan zaj van, hogy Polónyi Géza felkiált :
" Legyenek annyi illendőséggel az urak, hogy hallgassák meg Kossuthot. "
A közvélemény azonban Kossuth mellett van, elítéli Bánffy magatartását, ami abból is kitűnik, hogy a magyar zászlót megvédelmező géplakatosok családjai részére 31500 forint országos adomány gyűl össze .
A képviselőházi bemutatkozás után Kossuth Ferenc megint jobbnak látja, hogy körútra menjen.
Általában a vidéki magyarság ragaszkodása , lelkesedése, rajongása volt az, ami Kossuth Ferencet a jobb jövő reményével kecsegteti.
A törvény értelmében a következő évben (1896-ban ) képviselőválasztásokat kell tartani Magyarországon, majd akkor válik el igazán , hogy Kossuth Ferenc agitációs utazásainak mennyi erejük volt.
A pesti politikusok elgáncsolásaival, intrikáival szemben a magyar nép szeretetében bizakodik Kossuth .
Nem mond le egy percre sem ideáljáról, az egyesített hatalmas, nagy függetlenségi pártról.
Az ő missziója Magyarországon ettől nem tér el, bár a viszonyok, az emberek, a körülmények mindig több nehézségeket gördítenek elébe.
Ugron nyiltan hangoztatja, hogy Justh Gyula és vele Kossuth Ferenc is tulajdonképen a kormányt szolgálják, aki őt hallja elborzad, hova jutott a függetlenségi párt másik fele.
A magyar politika tükrébe nem tanácsos e napokban nézegetni, csupa rágalomban , gyűlölködésben eltorzult torzképet lát az ember.
Néha úgy tünt fel, mintha Kossuth Ferenc bontotta volna meg hazajövetelével az addig egyező függetlenségi pártot .
Mindenért őt okolják.
Szerencsére elég széles a válla, hogy elbírja a viszontagságokat, Ugron támadásait, Justh Gyula féltékenységét, a rágalmakat , amelyekkel pártja és ellenfelei illetik .
De bármily méretű az ellenkezés Kossuth Ferenc vezérsége ellen, az ország kitart Kossuth Ferenc mellett.
Nemzeti ünnepség, ha megérkezik valahova .
Szaporodnak Kossuth hívei mindenütt, ahol megfordul.
Valóban teljesül idővel az a kívánsága, amellyel beköszöntött hazájába, hogy minden magyar emberrel meg akar ismerkedni.
Alig félesztendei itthontartózkodása után már neki van a legtöbb barátja az országban.
Paraszt és úr egyaránt nyújthatja feléje a kezét; igaz, hogy ismeretségek révén különböző kérések, kérvények, sőt régi papírosok, avas családi okmányok kerülnek elő, amelyek révén valaki az igazát keresi.
Kossuth Ferenchez is hordja a posta az ország különböző városaiban tett látogatása után a régi pöriratokat, amelyek feltámasztásra várakoznak éppen a Kossuth fiú pártfogói beavatkozása révén.
Nincsen olyan ismerős, akinek ne volna valamely kérni valója .
De a nagyszalontai Kossuth bankók esete mégse ismétlődik meg .
Az esztendő már vége felé halad.
Halottak napján másodszor koszorúzza meg a Kossuth-család (Ruttkayné, Ambrózovicsék) a kerepesi temetőben Kossuth Lajos sírját.
Ferenc úr érckoszorút visz atyja sírhalmára, meghallgatja az egyetemi ifjúság gyászünnepélyét a temetőben, programm szerint történik minden.
Kossuth Ferenc szemei mindíg többet nedvesednek a könnytől, mikor atyja sírhalmára néz .
Vajjon mit gondol a holt kormányzó a másvilágon, hogy halála után másfél évvel az eszmét jelentő függetlenségi párt inkább szétzüllött, mint valaha.
Reménye sincs az egyesülésnek, a békének, a testvériségnek, Justh Gyula ugyan állandóan fenyegetőzik, hogy lemond a vezérségről, de ezt csak azért teszi, hogy rossz kedvében megbékítsék.
Ama sorsüldözött magyarok közé tartozik, akiknek mindig viaskodni kell valakivel, ha nem mással - önmagukkal .
Öntépő, önemésztő, önvádló magyar Justh Gyula, aki sohse lehet megelégedve a dolgok menetével, csupa keserűség, honfibánat, bús elégedetlenség az egész férfi.
Ha nem volna olyan végtelenül becsületes, tán jóhiszeműségében is kétkedhetne a történetíró.
De jelleme gyémánt, lelkiismerete minden magyar szabadsághősével egyforma, szenved a nemzet sorsa miatt.
Átadná az elnökséget Kossuthnak, de fél, hogy még nagyobb lesz a viszály, élesebb a testvérharc , amelyet inkább fedez önvérével, mint egy Kossuthéval, aki mégse azért küldetett , hogy testvérekkel harcoljon, hanem azért, hogy a nagy nemzeti szabadságért küzdjön.
Lehangolódottan, szinte reménytelenül végződik az 1895-ik év, csak egyetlen örömcsepp vegyül a függetlenségi párt keserű poharába.
A régi ellenség , Tisza Kálmán, Nagyváradon kijelenti, hogy aggkorára való tekintettel visszavonul a politikai élettől.
Hát ez is valami a sok rossz között .