Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A magyar sasfiók
Keletkezés ideje
1944
Fejezet
17
Bekezdés
763
Mondat
2081
Szó
34292
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
mint Kossuth Ferencnek.
Budapest a millenium évében volt a legszebb ...
Embereknek s városoknak egyformán van bizonyos virágzó korszakuk , amelyben teljében vannak erejüknek és szépségüknek, amely korszaknak elvirágzása után megállíthatatlanul jön a hanyatlás.
Budapest az ezeréves évforduló megünneplésére összegyűjtötte lelkének minden lendületét, vérének bőségét , fantáziáját és vagyonát .
Ferencz József a leghatalmasabb király Európában, mindenütt tisztelik alkotmányosságáért, bölcsességéért, gazdagságáért.
Ugyancsak fénykorát éli.
A magyarság soha így áthatva nem volt királyhűségétől, - tán még nemzeti királyaink alatt sem.
Az elvétve előforduló királysértést bíróságaink drákói szigorral büntetik.
Elsősorban Ferencz József hódolatára készülődik az egész millenáris mozgalom, a király és a nép egyetértését akarja példázni minden ünnepély, a kiállítás megnyitásától kezdve, a hódoló felvonulások és a Mátyás templomban történő hálaadó istentiszteleten át a kiállítás bezárásáig .
Senki se vonhatja ki magát az ünnepi év hangulatából.
A kereskedelem , amely ugyancsak a jólét legszebb korszakát éri, az ipar, a mezőgazdaság készülődik a leghatalmasabb produkcióra a városligeti kiállításra.
Mindenki a kiállítás számára dolgozik, iparkodik, szervez.
Mintha minden egyes magyar ember azt akarná megmutatni, hogy egyéni életével is megérdemli, hogy nemzete ezer esztendeje él e földön .
Házak megszépülnek, az emberek megfiatalodnak, az élet megittasul az örömtől Pesten ...
Az ország pedig Budapest látogatására készülődik.
Nincsen olyan lakósa az országnak, aki nem tervezne egy pesti vizitet a milleniumi évben.
Át kellett élni ezt a soha vissza nem térő esztendőt, hogy az ember fogalmat alkothasson magának a nemzeti lelkesültségről, - de az utána következő hanyatlásról is ...
*
Ebben a korszakban valóban nehéz volt Kossuth Ferencnek lenni !
Legalább is olyan formában, mint két esztendő előtti hazatérésekor, a vérmesebb gondolkozásuak elképzelték: a régi Kossuth világ megszemélyesítőjének, Ferencz József ellenlábasának, egy új szabadságharc megindítójának és bár a millenium évében Kossuth Ferenc már hivatalos vezére a Justh frakció által képviselt függetlenségi pártnak, szinte európai látókörű, magasabbrendű és gazdag tartalmú beszédeit a bemutatkozás ez évében tartja a képviselőházban.
Mintha vizsgázna tudásáról, készültségéről, rátermettségéről .
Hozzászól a költségvetési vitában a Bánffy kormány legtöbb miniszteri tárcájához, mert nagyvilági politikus módjára a budgetvitát véli legalkalmasabbnak arra, hogy egy képviselő megszolgálja választói bizalmát, megmutassa hozzáértését a legkülönbözőbb politikai tudományok terén.
Nagy beszédeket mond a vallás- és közoktatásügyi, a kereskedelemügyi, a földmívelésügyi, a pénzügyi tárcák költségvetéseinek tárgyalásánál.
Most, hogy olvassuk ezeket a beszédeket : csakugyan bámulatba ejt Kossuth Ferenc ritka képzettsége, rengeteg tanultsága .
Büszke lehetne bármely ország ily nagyműveltségű fiára.
Nagy készültsége meglepi még azokat is, akik közelebbről ismerték és beszédei mégis visszhang nélkül hangzanak el az országban .
Mért volt ez ?
Két esztendő alatt országos körutazásain tán többet ígért, amint megvalósítani tudott ?
Csalódott tán jellemében a nemzeti közvélemény ?
Nem történt semmi, csak az, ami Magyarországon oly gyakori a nagy embereknek, az ország vezéreinek lejáratásában, amikor azok már túlnőtték a normális népszerűséget, "a katonamértéket ", a hétköznapiságot .
Kossuth Ferencet is kikezdte a rágalom, mint már annyi kitűnő hazafit országunkban.
A gonosz hírek pedig gyorsabban járnak, mint a telegráf útján küldött üzenetek .
Sokan kifogásolták Kossuth Ferenc öltözködését .
Kossuth Ferencnek a függetlenségi vezérnek például nem volt szabad oly ritka elegánciával öltözködni, mint e korszak leghíresebb gavallérjának , Károlyi István grófnak, a walesi herceg barátjának .
Kossuth pedig külföldi neveltetése révén, mindig sokat adott a külsejére .
Nyakkendőit, bár mindíg egyszínű nyakkendőt viselt, Londonból hozatta, ruháit a legjobb szabónál varratta.
Fehérneműje vetélkedett egy lordéval .
És talán ő volt az első, aki e házikabátos, slafrokos, töröksapkás Magyarországon , otthonában selyempijamában fogadta reggel vendégeit, mert ebben a hálóöltönyben aludt is, Magyarországon ennek a híre úgy terjedt el, hogy csipkés, nőies ruhában alszik, pedig csak valódi szittya szem tévesztheti össze az Európában már szerte viselt pizsamát a női inggel .
Felelőtlen hírek jártak arról is, hogy Kossuth Ferenc piperkőc módjára sokkal több gondot fordít arcának ápolására, mint egy falusi magyar, aki esőben füröszti, széllel szárítja arcát.
Azt mesélték, éjszakára nyers marhahússzeleteket kötöz arcára, hogy bőre rózsaszínű legyen.
Ebből pedig az volt az igazság, hogy Kossuth Ferencet egy olasz kénbányában, amelynek mérnöke volt , szerencsétlenség érte.
Bányalégrobbanás elégette arcát, csaknem szemevilágát veszítette, arca azóta sokkal érzékenyebb volt, mint más ember arca, több ápolásra szorult, hogy az égés nyomai eltünjenek.
Kossuth Ferenc ebből az időből szokta meg, hogy arcával foglalkozzék.
A véres marhahúsokról szóló mese természetesen a fantáziák szüleménye volt .
Felemlegették Kossuth Ferenc hibájául szinte nevetséges hiuságát is .
Erről jóismerőse Szatmári Mór így írt a "Politikusok hiusága" című munkájában :
" Sok mindenfélére volt hiú Kossuth Ferenc.
A hiúság igazán egyik jellemző vonása volt.
Sok elhatározásában egyenesen hiúsága vezette, valamint sok csalódásának is hiúsága volt az oka.
Hiú volt külső megjelenésére, nagyon gondosan, szinte választékosan öltözött, néha piperkőcségig és úgyszólván megkövetelte bizalmasabb embereitől is, hogy ezek is ügyeljenek ruházkodásukra .
Festette a haját, bajuszát, de nem igaz, hogy az arcát is kendőzte.
Hiú volt az ízlésére, európai nyelvtudására, esztétikai készültségére és tudós voltára .
Mindezt szerette emlegetni.
Hiúsága néha megmentette attól, hogy hitelt adjon füléhez is eljutott olyan rávonatkozó híreknek, melyek nem voltak kedvezőek .
Sohasem hallottam tőle, hogy dicsekedett volna államférfiui erényekkel, pedig voltak benne ilyenek, mert gyakran igen éles judiciummal tudott belelátni a dolgok zavaraiba: ellenben roppant sokat adott publicisztikai hivatottságára, pedig ez volt a leggyöngébb oldala.
Néha, mikor betegen feküdt, igyekeztem rávenni arra , hogy az ő cikkírási napjain, ne dolgozzék.
( A "Budapest" csütörtöki és vasárnapi számaiba irt vezércikkeket ).
Nagy megütközéssel utasította vissza és mindig azzal a megokolással, hogy a közvélemény lesve várja az ő cikkeit, a közvéleményt nem lehet megfosztani az ő cikkeinek olvasásától.
Ha Kossuth Ferenc szabadúlni tudott volna ezektől a hiuságoktól, jobban megismerhette volna az embereket s kitűnő kvalitásainál fogva nagyobb sikereket ért volna el államférfiúi szereplése terén " .
...
Ezek után csak gondoljunk vissza azokra a hőskori legendákra , amelyeket ugyanebben az időben Ferencz József kispolgári egyszerűségéről, szinte puritán magánéletéről, szigorú aszkéta életmódjáról és katonás jelleméről beszéltek Magyarországon!
Ahol egy Ferencz József diktálta a férfias erények tempóját, ott nagyon nehéz feladatuk volt a kevesebb vasból kovácsolt férfiaknak .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE