Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kóbor Tamás
A tisztesség nevében
Keletkezés ideje
1898
Fejezet
19
Bekezdés
1224
Mondat
2929
Szó
32218
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
VI.
- Valamit kérek tőled, szólt Flóra, édesen hizelkedve Hernyányhoz, abból, hogy szó nélkül megteszed, fogom látni, hogy igazán szeretsz.
Hernyány, aki Flóra szeméből már kiolvasta, hogy amit tőle kérni akar, nem lehet a legborzasztóbb, sőt valószinüleg olyasmi, aminek ő rendkivül meg fog örülni , leereszkedő jósággal mosolyogva, biztatta:
- No halljuk, drágám, mit tegyek?
- Ird alá ezt, szólt Flóra s elébe tette az adás-vételi szerződést.
De előbb ird alá s csak aztán olvasd el.
- Legfölebb olyan váltó, melyet ő eszkomptál majd, gondolta Hernyány és az áldozatkészség, a vak bizalom határozottságával nyult a tollhoz és odakanyarította a nevét.
- Akár meg se mondd, micsoda.
Majd nevetve tette hozzá:
- Ha a halálos itéletem volna, úgy is érvénytelen: az én aláirásomra nem akaszt a hóhér.
- Hát megmondom, micsoda.
De nem haragszol meg?
- Nem, nem, hiszen, ha tartasz tőle, ne mondd meg.
Legyen a te titkod.
- Megmondom, szólt Flóra s még mindig kereste a szavakat.
Hát tudod, szükség volt rá , hogy választó-jogod legyen.
- Nos, mi az?
- Egy irás, melylyel nevedre iratjuk a bácsligeti birtokot.
Midőn Hernyány homlokán kelletlen ránczot látott, végig simította a kezével:
- Megigérted, hogy nem fogsz haragudni.
- De ilyet, édes!
- Hiszen úgy is egyre megy, kinek a nevére szól, magyarázta Flóra, úgy is közösen élvezünk majd mindent.
- Az igaz, konczedálta Hernyány, de mégis... hej, hogy én nem foglaltathatlak aranyba.
- Ölelj meg, ez a legdrágább foglalatom.
- Földbirtokos már volnék, gondolta magában Hernyány, mikor a kivánt foglalatot szolgáltatta, vajjon mennyit ér meg ez a Bácsliget?
Szórakozottan forgatván az irást, azt is megtudta belőle.
- Százhuszezer forint, kezdetnek elég.
- Haragszol, drágám? kérdezte még mindig aggódva Flóra.
Hernyány az ujjaival idegesen dobolgatott a Flóra arczán, majd megcsókolván a homlokát, végül kijelentette:
- No, nem haragszom, édes, sőt meg is köszönöm.
De igérd meg, hogy jövőre nem teszel semmit, mielőtt nem szóltál nekem.
- Pedig már is tettem, ismerte be aggódva Flóra.
- Mit, mit?
- Helleynek szóltam, hogy legyen segítségedre a képviselőségben.
- És?
- Kész örömmel megteszi s volna is már most egy kerülete, de egy bökkenője van a dolognak.
- Mi az?
- Hát az... ugyan édes, milyen a te politikai meggyőződésed?
- A politikai meggyőződésem?
A politikai?
Már mint az, hogy melyik pártot támogatnám?
Volt oly vigyázatos, hogy előre nem nyilatkozott.
A sok kérdést megtoldotta még egygyel:
- Mért vagy kiváncsi a politikai meggyőződésemre?
- Hát azért, édes, mert azt a kerületet Helleynek ajánlották föl s csak akkor adhatná át neked, ha te is az ő politikai meggyőződését követnéd.
Hernyány mélyet lélegzett.
- Ez szerencse, - szólt, - mert bizony ha Helleyt nem követném, mióta gondolkodni tudok, hiába ajánlaná föl nekem támogatását.
- Igazán? - örvendett Flóra és édesen kaczagott örömében.
- Oh, mennyire boldoggá teszel.
Helley híve vagy?
- Testestül-lelkestül, mint minden igaz magyar ember.
Sőt többet mondok: mint minden tisztességes ember.
Mert mi voltaképen a Helley Antal programmja?
A becsületesség.
A mai korrupt viszonyok mellett lábra kapott a tan a kétféle becsületről.
Más a politikai becsület és más a privát becsület.
Lehet valaki igen tisztességes magán személyében, ha a politikában hazudik és csal is.
Nos, ez silány okoskodás.
Nincs kétféle becsület.
Aki a miniszteri székből hazudik és csal, becstelen, mintha a kaszinóban tette volna.
Hernyány egészen kihevült e mondásában.
Az arcza lángolt, a szeme szikrázott.
Ugy állt ott, mint egy kis Herkules, aki a korrupczió-hydra fejét akarja levágni.
Flórának pedig megremegett a szive gyönyörüségében.
Ime Hernyányban megtalálja a Helley gróf lelki kiválóságát.
Helley sokat beszélt neki politikáról s különösen azt a tant a kétféle becsületről ostorozta.
Ime Hernyány lelke találkozott amazéval, akit az egész ország, még ellenségei is, a legnagyobb tisztelettel környékez.
Arra nem is gondolt, hogy ezeket a nemes szavakat Hernyány akármelyik nap olvashatta a Helley-párti ujságokban.
Hernyány arcza azonban egyszerre elborult.
- Hadd legyek egészen őszinte, kedves, szólt elkomorodva, én Helleyt, mint embert csodálom, mint politikust evangéliumomnak tartom.
Mégis jobb szeretnék a magam erejéből boldogulni, mint az ő segítségével.
- Miért?
- Mert... mert... most már én kérlek, hogy ne haragudj rám, mert nem tudom egészen , mi is neked Helley s a tisztesség megengedi -e, hogy tőle szolgálatot elfogadjak?
Flóra arcza biborba borult.
Ez a fordulat kinosan is érintette, de meg boldogította is.
Hernyány féltékeny!
Kell -e nagyobb bizonyság a szerelme erőssége mellett?
- Esküszöm neked, barátom, hogy Helley gróffal soha máskép, mint a legtisztább barátság formái között nem érintkeztem.
Baráti jóakaróm, szinte apám ő.
Hernyány megszorította és megcsókolta mind a két kezét.
- Köszönöm, ez megnyugtat.
S egy perczig sem fogok habozni, hogy hozzá siessek s az ő kezéből vegyem a lehetőséget hazám szolgálatára és a te boldogításodra.
És egy perczig sem habozott és sietett Helleyhez.
Ugy járt silány, kapzsi czélja után, hogy akivel csak találkozott, nemzeti hősnek nézte.
Helleyvel könnyen boldogult.
Ez a nemes lélek hitt a sima álarczban, a lelkes szavakban, melyek az őszinteség hevével s az ifjuság rajongásával törtek ki belőle s elcsüggedt hazafi szivében sarjadzott az örömteli remény, hogy találkozott egy ifju , erős lélekkel, aki az ő küzdelmét folytatni fogja.
Személyesen kisérte le a kerületbe s ajánlotta be hiveinek, kiállt a szószékre is és támogatta a Hernyány programmbeszédét.
S nem telt bele négy nap és Hernyány György képviselő volt, óriási többséggel győzvén le kormánypárti ellenfelét.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE