Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Krúdy Gyula
A dévényi fazekas
Keletkezés ideje
1904
Fejezet
13
Bekezdés
360
Mondat
731
Szó
7262
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
Zivatar.
- Itt a zivatar! - kiáltotta egyszerre harsány hangon Miska bácsi .
Talpra ugrottak valamennyien .
Trencséni Jankó még azt is elfelejtette, a mi már a nyelvén volt , hogy: bár az Isten adna a magyaroknak sok olyan derék Búvár Kundot, a kik egyéb hiányában a tót fazekasok hajóit sülyesztenék a víz alá, mert akkor jobb dolga volna a magyar fazekasnak ...
Egyszerre itt volt a zivatar .
A kifeszített ponyva alatt észre sem vették, hogy az a kis felhő ott a szemhatár szélén roppant nagy gyorsasággal megnőtt.
És az ég egyik aljától a másik aljáig betakart mindent.
Mintha fekete bakacsinnal húzta volna be az égboltozatot valami láthatatlan kéz.
Elsötétedett az egész táj .
- No szépen vagyunk, - siránkozott Trencséni Jankó, - még egy csuprocskát sem adhattam el a fazekaimból, máris összetörik valamennyi.
A vihar most elkezdi majd tánczoltatni a hajót.
A fazekak egymáshoz verődnek és összetörnek szegénykék.
Aztán léket kap a hajó és valamennyien a Duna kellős közepébe esünk bele a német katonákhoz .
Igy siránkozott a jókedvű Trencséni Jankó, de még a panaszában is annyi jó kedv és vidámság volt, hogy mosoly nélkül nem lehetett hallgatni .
Trencséni Jankó pedig igazat beszélt.
A Szent-Antal, a melyik eddig símán, rengve-ringatózva úszott lefelé a folyamon, egyszerre elkezdett tánczolni a habokon .
Hiába kiáltott a fazekas :
- Megbolondúltál, te vén hajó!
Gondold meg, hogy vén csontjaid már nem birják az ilyen fiataloknak való ugrándozást .
A vén hajó recsegett minden ízében .
Egyszerre vad szélroham nyargalt végig a Dunán és a Szent-Antal egyszerre féloldalra fordúlt .
- Nem megmondtam, hogy elsülyedünk, - kiáltozott a fazekas .
Miska bácsi, a ki eddig szótlanúl szívta pipáját az árbocz mellett , mérgesen rárivalt Trencséni Jankóra :
- Nem sülyedünk el!
Nem olyan fából van az én hajóm csinálva, a melyik elsülyed.
Most pedig menjenek be abba a kis házikóba, mert ha nem mennek maguktól, bekergeti a zivatar ...
Újabb szélroham nyargalt végig a tánczoló hullámokon.
A hajó olyant recscsent, mintha a húszezer cserép mind összetörött volna a belsejében .
Trencséni Jankó nem is birta ki sokáig a fedélzeten.
Kezét tördelve mászott le a hajó belsejébe vezető létrán kedves cserepeihez .
- Ha ti meghaltok, haljak meg legalább együtt veletek én is, - mondta, de egyszerre felderűlt az arcza, a mikor látta, hogy a fazekaknak szalmaágyukban nem történt még eddig semmi bajuk.
Mosolygó arczczal kiáltott a födélzetre :
- Miska bácsi, hallja, aztán, ha elsülyed a hajó, hát ne búsúljon .
Beleülünk egy-egy nagy fazékba, aztán úgy utazunk tovább .
Miska bácsinak eszeágában sem volt a búsúlás.
Régi hajós volt ő , látott már különb vihart is.
Ki is lyukadt már a hajója nem egyszer.
Akkor sem esett kétségbe.
Szépen megfoltozta a hajóját és tovább hajókázott .
Most is odaállott a kormányrúd mellé és csak arra vigyázott, hogy valamelyik part felé ne sodorja a szél a hajóját .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE