Elszabadú l a Szent-Antal.
Megeredt a záporeső.
Ugy szakadt a Dunába a víz, hogy felkavarta fenekestől a folyót.
A piszkos barna hullámok zúgva csapkodták a hajó oldalát és a vihar orkánná növekedett .
A födélzeten levő kis házikó zsindelyes fedelét ugyancsak csapkodta az eső és a szél.
A fiúk a gömbölyű kis ablakon át látták, hogy egyszerre megtisztúlt a Duna háta a hajóktól, bárkáktól.
Csak a Szent-Antal küzködött egyedűl a tajtékzó habokkal .
Az eső fátyolán át egy nagy parti város körvonalai bontakoztak ki .
- Az ott Pozsony volna, - mondta Ambrus bácsi, - de ha nem csillapodik a vihar, bizony nem érünk ma oda .
A hajó födélzete tele volt vízzel, Miska bácsi nagy czupogó csizmában járt a vízben és deres szakállát lengette a szél .
Most már nem birt a hajójával.
Hiába kormányozta a part felé, a hajó arra ment, a merre az orkán akarta, nyílegyenesen a folyam közepén .
A két diák szorongva nézett ki az elsötétűlt zivataros tájra .
- Itt még csak hagyján az ilyen vihar, - vigasztalta a fiúkat Ambrus bácsi.
- De ha a tengeren éri a hajót az ilyen nagy vihar, mikor emeletesház magasságú hullámok csapkodnak és közel-távol nem látszik partvidék, mindenütt csak a zivataros tenger, akkor van csak nemulass!
A tengerészek bátor legények, nem ijednek meg egykönnyen.
De azért alig van tengerész, a ki otthon, szárazföldön , ágyban halna meg.
A katonának is legszebb a csatatéri halál.
A tengerésznek a tenger a csatatere, ott csatázik folyton az elemekkel, széllel, viharral , mennydörgéssel.
A legtöbb tengerész ott vész el a tengeren.
Az ilyen édesvízi hajósok, mint a dunai, tiszai, meg a balatoni hajósok, nem forognak veszedelemben .
Akármilyen nagyon fúj a szél, ők nyugodtan pipázhatnak .
Ebben a pillanatban nagyot recscsent a hajó.
Féloldalára dőlt és nem ment tovább .
- Mi baj van? - kérdezte Ambrus bácsi.
A vén hajós fejcsóválva közeledett :
- No még ilyen se történt velem.
Valami homokzátonyra futott a hajóm .
Innen most már csak úgy mozdulunk el, ha a gőzhajó kihúz .
- Hát addig mit csinálunk ?
- Várunk, - felelt egyszerűen Miska bácsi.
- Vagy ha nem akarnak várni, csónakon elviszem Pozsonyba, ott rövidebb az idő, mint itt a hajón .
- Az lesz a legjobb, - mondá Ambrus bácsi .
A Szent-Antal oldalán lógott egy elég terjedelmes csónak .
- Hát melyikőtök jön velem Pozsonyba? - kérdezte Miska bácsi a fiúktól .
Huszár Lajos savanyúan nézett a tánczoló Dunára .
- Felborúl ám ez a könnyű csónak, - mondta .
- Hát akkor te maradj a hajón, öcskös.
Pali jön velem - szólt a bácsi .
Miska bácsi csakhamar vízre bocsátotta a csónakot.
Huszár Pali jól betakarózott pokróczba, hogy át ne ázzon a szakadó esőben, azután ellódúlt a csónak a Szent-Antal mellől .
Hányták a habok a kis csónakot, Miska bácsi keményen evezett, egyszer egy óriási szélroham majd felfordította őket...
Ez a nagy szélroham megmozdította az elhagyott hajót is.
A hajó lesiklott a homokzátonyról, aztán úszott tovább a zivatarban a folyam közepén.
A szél ragadta magával a hajót és Miska bácsi kétségbeesetten nézte a csónakról eltünő hajóját .
Ebben a pillanatban kétségbeesett kiáltás hallatszott a hajóról .
Trencséni Jankó, a fazekas állott a fedélzeten és mind a két karjával integetett a csónak felé.
Mellette állott Huszár Lajos és integetett ő is...
A következő pillanatban eltüntek a szakadó záporban.
A Szent-Antal kormányos nélkül repűlt a Dunán egy fazekasra, meg egy gyermekre bízva .
Ambrus bácsi az ijedségtől alig tudott magához térni .
- Uristen! - rebegte, - mi lesz most azzal a szerencsétlen gyermekkel ?!
Miska bácsi megnyugtatta :
- Semmi.
Majd kikötnek valahol, aztán megvárnak minket .
- Hátha elsülyed addig a hajó ?
- Az nem sülyed el, - mondá keményen Miska bácsi és gyorsan evezett a pozsonyi partok felé.
- Fogadni mernék, hogy holnap ott találjuk a Szent-Antalt a komáromi kikötőben .
De Ambrus bácsi nagyon aggódott és mikor nagy nehezen partot ért a csónak a zúgó Dunán, keserű szemrehányást tett magának, hogy Lajost egyedűl hagyta a hajón .