ELTE
  • elte.dh
  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • A szolgáltatásról
  • Súgó
  • English
  • Magyar

Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem

Vissza

Komáromi János

Pataki diákok

Keletkezés ideje
1926
Fejezet
10
Bekezdés
1314
Mondat
3535
Szó
40902
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
magas
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10

UTOLSÓ FEJEZET,

amelyben új esztendő kezdődik. A költő „vale”-t int az olvasónak.

Két hónap mult el.

Szeptember másodikának késő-délelőttjén az iskolakerti kapun át, a Kutyaszorító felől, meg a Cziczu boltja irányából hirtelen a kollégium főkapujának kezdtek szaladni a mendikánsok s harsány torokkal azt kiabálták:

- Korpa bácsi mesét mond!
Korpa bácsi mesét mond!

Korpa János akkor már csakugyan ott állt a főiskola vaskapujában s kozmos pipája negyedaraszra húzta le a száját.
Pöffentett kettőt, kivette a szárat s elnézett az izgatott mendurok fölött:

- Hát aztán miről meséljek, édes fiaim?

- A száz farkasról, Korpa bácsi! - sipítoztak azok egyszerre.

Korpa János szélesen mosolygott:

- Mindjárt, gyerekek, csak elébb elrendezem a gondolataimat...

Akkor már egy sereg akadémista is ott szorongott a mendurok hátában.
Persze , sokan hiányoztak a tavalyiak közül.
Tengely Orbán, Topa Péter és Osztricza parókiára szállt ki, Dugó hír szerint Debrecenbe iratkozott be idei évre és jött helyettük sok-sok tapasztalatlan konya.
De itt volt még a három Tariskából kettő, azonfelül Bunkó, Süveges Elek a tárogatóval, Pecsenye Pál , aztán Stüszi és a többiek mind.
S mialatt a mendurok és konyák leesett szájjal néztek fel a vörös Korpára, megszólalt hátulról Séra:

- Kezdhetnéd már, János!

Korpa szippantott még egyet s kivette szájából a pipaszárat:

- Úgy történt az, gyerekek, hogy három esztendővel ezelőtt karácsonyi légációba indultam.
"Szin, Szögliget, Perkupa, Varbóc" volt az ünnepem...

Csodásegű nap volt ez, amelyre szerelmes délután szokott következni.
Siket csönd hallgatott a város szélein.
A nap sütött még, de egyre hanyatló erővel.
A héczei kertek kerítésein ökörnyál lengett s pókhálók szálldostak a verőfényben.
Itt-ott idegen színek villantak meg a mennybolt őszi kékségében.
Ezek már földöntúli üzenetei voltak a novembernek.

A kollégium kapujában egyszerre nevetés harsant fel s utána a Patzok süvítő hangja:

- Valld be, János, hogy nagy fantaszta vagy!
A farkasok száma lehetett hatvanegy, de éppúgy negyvenhárom is...

- Hát akkor negyvenhárom volt, a teremtésit! - kiáltott fel nagy szorongattatásában Korpa János.

És míg a perkupai ordasok számát ily lényegesen sikerült leszorítani , szemközt, a Pletykadomb táján jogászok kezdtek csoportosulni.
Úgy álltak ottan, kissé elvetett tartással, az ezüstfogantyús sétapálcáikra támaszkodva könnyedén.
Legelől Czompó Simon, a Joghallgatók Egyletének ezidei elnöke s mindjárt mögötte Orémusz, aki az ifjúság bizalmából a Közlönyt volt hivatva szerkeszteni a folyó évben.
Ott állt - kissé oldalt - Fehér Pista is.
Ő már csak búcsúzni nézett be, mert Kolozsvárra készült a szigorlatokra.

A Trócsányi-bolt felől apró konyák jöttek a szüleikkel, hónuk alatt sok-sok könyvvel.
Később, ahogy befutott az újhelyi személyvonat, karaván szakadt befelé a régi és új diákokból.
Aztán felbukkant az utca végében Gutmán úr .
Ahogy a jogászok elé ért, kivette a pipát s a pipaszárral - úgy a válla fölött - a főkapu felé bökött:

- Figurás ember ez a Korpa úr...

Majd rápislogott Czompóra:

- Nincs valami portéka, elnök úr?

- Majd később, Gutmán úr - nevettek a jogászok.

A kollégium előtt eközben az utolsó attak indult meg Korpa ellen:

- Tíz se volt ott, János!
Ismerd be férfiasan!

- Soha! - hadonászott a félkaréj közepén Korpa János.

A mendurok tömegében ott drukkolt Barla Jóska is.
Nagy áhitattal nézett Korpára, akit annyi farkas kapdosott a légátusi kájzerjánál fogva s Korpa bácsi mindazáltal itt áll jó egészségben, sőt vígan pipákol.
Tegnap reggel jött be a nagyanyjától, némi búval kis testvérkéi után.
De aztán föllélekzett.
Nem volt már ügyefogyott konya többet!
Még aznap beiratkozott a II. B-be s estefelé már elcsípett egy bús konyát a tornatér körül.
Nagy fölénnyel vállonveregette:

- No, kisöcsém, van már nyolckötetes tornakönyve?

Ott topogott a szélen, sok csodálattal adózván Korpa bácsinak, aki már-már ingadozni látszott...
És akkor, amint oldalt nézett véletlenül, meglátta Mária kisasszonyt.
Habos napernyője alatt épp akkor tűnt fel a Szemere-utca végében s a Fodor-ház felé fordult.
Utánafutott lelkendezve:

- Keziccsókolom, Mária kisasszony!

A leány visszanézett:

- Te vagy az, Jóska?
Jé, hogy megnyúltál!
Igaz-e, hogy nálunk fogsz lakni ?
Remélem hazakísérsz...

- Igenis, kérem szépen...

Akkorára utólérte őket Fehér Pista is.
Kezet csókolt a lánynak.
Aztán megindultak hármasban.

A jogászok tűnődve néztek utánuk.
Orémusz a színházi látcsövet is szeméhez illesztette és srófolt rajta valamit...

A főkapu előtt vad kavarodás tört ki e pillanatban, de a kavarodáson keresztül is áthasított a Pecsenye vércsehangja:

- Leszögezem, hogy egy farkas se volt a perkupai erdőben!

- Megengedem! - kiáltott vissza Korpa.
- De becsület- szentséges- egy- Úristenemre mondom, hogy valami zörgött abba a bokorba!

És akkor harsogni kezdett ő is.
Szinte trombitálva.

A konviktusba az első csapatnak csengettek.
Öt perc mulva üres volt a főbejárat, meg az iskolakert.
Senki nem mutatkozott az utcán.
Csak Stüszi állt a kollégium északi sarka előtt, a széles gyalogjáró legszélén.

Sütött a nap, úsztak a pókhálók.

Új esztendő kezdődött!

Állt ott Stüszi egyesegyedül, panyókásan s olyan bajusszal, mint két felhorkanó agyar.
Talán szavalásra alkalmas költeményeken tűnődözött, mert fütyölt.
De hogy!
Vékony-cérnában kezdte, aztán felcsapott és csattant váratlanul, trillázott, aláfestett sajátmagának, csapongva ujjongott fel , széttárult és csattogott-csattogott...

Szebben talán a fülemile-madárnál is.

- VÉGE.
-

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
Elte

Digitális Bölcsészet Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. (Főépület) II. emelet, 201, 205-206, 210-es szoba

Hasznos Linkek

  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • Digitális bölcsészeti szótár
  • ELTEDATA
  • Digitális Örökség Nemzeti Labor

Friss hírek

Cimkék

  • Email: dh.elte.hu@gmail.com
  • Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8

Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE