Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Mikszáth Kálmán
A beszélő köntös
Keletkezés ideje
1889
Fejezet
10
Bekezdés
1122
Mondat
3195
Szó
22940
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
magas
A SZERZŐ UTÓSZAVA
Azoknak az érdeklődőknek, kik e történetet oly feltűnő figyelemmel kísérték, s levelekben figyelmeztettek az egyes fordulatoknál, hogy »no, most mindjárt elromlik« , nem lesz fölösleges néhány szó, mintegy kiegészítésül, az elbeszéléshez is.
Nevezetesen sokan kifogásolták, hogy miért megy Olaj bég elé Lestyák Mihály helyett Cinna?
Mire való az?
Mások türelemmel bevárták, míg a szabó oda nem adja a kaftányt , mire aztán Kecskemét veszedelme szöget ütvén fejükbe, rám írtak bosszankodva: »Mit csinál, az isten szerelmeért?«
Tény az, hogy talán kissé túlságosan ragaszkodtam azon pár sornyi krónikához, mely rendelkezésemre állt.
Enélkül valóban kerekebb , egyöntetűbb, hogy úgy mondjam, esztétikaibb lehetne a mese.
De bármennyire ragaszkodtam a krónikamaradványokhoz, mégse kívánom tekintetni az elbeszélést például történelmi epizódnak Kecskemét múltjából, mert a mese benne a fő : a történelmi események csak mint színek bukkannak föl mögötte.
S e színeket önkényesen hoztam össze a kaftány szereplésének idejére, száz év előttről, vagy száz év utánról.
Néhol a színeket hoztam a kaftányhoz, másutt a kaftányt vittem a színekhez.
Csak mint a régi városi viszontagságos élet képe bír e történet beccsel, ha eleven és találó.
De ezt már önök ítélik meg.
Hogy a kaftányról is megemlékezzünk, sokáig kutatta, kerestette Kecskemét város mindenfelé - de hasztalan.
Végre, mikor már majdnem elfeledkezett róla, váratlanul előkerült.
.oOo.
[1] A fogott bírák intézményét az érdekeltség kikerülése végett szerették az elődök.
[2] Pestmegye Füleken székelt.
[3] A kaftány esete nem írói fantázia szüleménye.
Káldi György egyházi beszédében és Kecskemét város jegyzőkönyvében nyoma van.
(Kubinyi Ferenc, Magyarország és Erdély I. k.
Kecskemét története, 86. l.)
»Mohamed császár Magyarországba jövén, az kecskeméti bírák, nagy ajándékokkal elejben menvén, egy csauszt kértek vala, ki azon által menő vitézektől megoltalmazná őket, az Császár 300 aranyat adván nekik »és egy vont arany köntöst«, meghagyá nekik, hogy haza menjenek, és ha valaki bántaná őket, az köntöst mutatnák meg neki; ez okáért miháján valami török sereget láttak , az bíró az köntöst rávevén, elejekbe ment, kit látván a törökök, lovaikról leugorván, az köntöst megcsókolták, és ha Bíró megengedte, ott háltak saját költségen, és ha pedig nem engedte, elébb állottak.«
Nemcsak, hogy meg nem toldottam tehát a puszta tényt, de még elhallgattam belőle a háromszáz aranyakat; hogyha esetleg be nem találtak róla bíró uraimék számolni - én magam ne kompromittáljam a saját beszély-alakjaimat.
M-th K-n .
[4] A kecskeméti ember minden messzelynél egy gombot old ki a mellényén, hogy az összeszámításnál a korcsmáros rá ne szedje.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE