Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tábori Piroska, Z.
Tökmag bandája
Keletkezés ideje
1934
Fejezet
23
Bekezdés
964
Mondat
2903
Szó
26026
Szerző neme
nő
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
X.
Hó borított mindent.
Pistáék lakását mindennap úgy kellett kilapátolni a hó alól.
Már azt a részét, amely a világgal való közlekedést szolgálta.
Szerencse, hogy a csirkeólat olyan tökéletesre készítették, a két aprójószágnak nem eshetett a hidegben semmi baja.
Marci úrfi meg éppen kitűnően bírta a hideget.
Gömböc elásta magát valamerre, csak ritkán bukkant elő.
Olyankor nagy cirkuszt rendeztek a madárral , igaz, hogy mindig Marci vereségével végződött a dolog, összeszurkálva, jajgatva menekült a függönytartó drótra.
Az életük most már itt, az új tanyán is rendeződött.
Mindeniknek volt dolga elég.
A Herceg kelt legkorábban, bizony félhatkor ki kellett bújni az ágyából.
Akkor csörögtek végig a tejeskocsik is a városon.
Mire lerakodtak, a fiú már helyén volt , vette a hátikosarat és felhordta a tejet, süteményt.
Fizetségül kenyeret, meg egész napra való tejet vitt haza.
Olyan mindennapi jó érzés volt, alig tizenötéves fejjel ételt, magaszerezte kenyeret hordani övéinek!
Mire Pista ebből a munkából hazatért, már anyu és Bogár is talpon voltak .
Kitakarítottak, a reggelit mindig együtt, tiszta szobácskában, terített asztalnál ették meg.
Ezt anyu el nem engedte!
A többi étkezésnél is abrosz került az asztalra és tiszta edény.
Enni pedig úgy kellett a gyerekeknek, mintha most is ötszobás lakásban, szobaleány szolgálná ki őket!
Reggeli után a két gyerek elindult az iskolába, Pista kis kerülővel, mert előbb az öreg Róza néninek segített cókmókját kihordani a gyümölcsáruló helyre.
Ha volt ideje , még a tüzet is meggyujtotta a gesztenyesütő kemencében.
A kapott gyümölcs, gesztenye éppen jó volt Bogárnak uzsonnára.
Tarjánné is munkához látott.
Volt most már egy-két hely, ahova állandóan varrni járt , no meg otthon is akadt munka, főzés, mosás.
Hogy fájt a szíve, amiért Pista többet dolgozik nála!
Titokban, hogy egyik fiú se tudja, még a vasalást is elvállalta Vadasyéknál.
Semmi munkát sem restelt, csakhogy a gyerekeknek ennivalójuk, tüzelőjük elég legyen.
Hát még a ruhagond!
Azt Kis István rendőr uram nélkül, talán meg se tudta volna oldani.
De a derék rendőr a kerületi szegénygondozóból szerzett ruhát , kabátot, cipőt a gyerekeknek.
Ő intézte el azt is, hogy a lakásukban nem háborgatták őket.
- Olyan rend, tisztaság van itt, - mondta a rendőr, - hogy megnézhetik az urak!
Sok úri lakásban nincs ilyen egészséges, jó levegő.
Hát mit okoskodnak?
Aztán nem is okoskodott senki, békében hagyták Tarjánékat, akik így lakbért sem fizettek, mert a telek tulajdonosa valahol külföldön mászkált és igazán nem gondolt arra, hogy ott a törmelékrakás alatt, ottfeledett fakunyhóban emberek húzódnak meg a tél nyomorúsága és nincstelensége elől.
Kevés ember is tudta, hogy ott élnek.
Még ahol Tarjánné dolgozott is, ott sem mondta meg, hol laknak.
Maga ment a munkáért és Pistát küldte el időnként érdeklődni.
Az iskolában a három pajtáson kívül a Herceg senkinek sem mondta meg, hol élnek , laknak.
Amit meg Galambos tanár úr megtudott, megtartotta magának.
Sok mindent tudott ő az apró emberekről, akik keze alatt nőttek emberré, ahogy a jó tanárnak, nevelőnek tudni is kell.
De beszélni igen ritkán beszélt róluk.
Csak olyan esetekben, amikor tévedést, félreértést kellett helyrehozni.
Mint például Farkas tanár és a csirkeól tervének elkobzási esete.
De azért senki sem vehette észre, hogy Pistáról való véleménye megváltozott volna.
A füzethazahordásról sem esett több szó, akárhogyan fülelt, leskelődött is Karcsi barátunk, aki különben halálos elkeseredéssel tapasztalta, hogy Galambos tanár úrnál minden próbálkozása kárbavész.
Mikor leghízelgőbb udvariassággal ugrott, hogy ajtót nyisson neki, a tanár úr meg sem látta.
Ha leejtett ceruzáért nyaka kockáztatásával rohant, a tanár úr csak ennyit mondott:
- Te fiú, te még magasra jutsz ezzel az ügyeskedéssel.
Azután, hogy Karcsi diadalmas tekintettel nézett végig társain, csöndesen egészítette ki a dícséretet:
- Úgy tudsz csúszni-mászni, még kókuszszedő majom is lehet belőled.
Az osztálynak nem sok ideje maradt a kárörvendő mosolygásra, mert a következő felelés mindenkit igénybevett.
De Karcsit ezentúl nem vette komolyan senki.
És hinné-e valaki, hogy a nagy háborúnak, amely a "sárgák és szürkék" történetében véres betűkkel van feljegyezve, mégis Karcsi volt a közvetett okozója?
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE