12.
Bizony nem szép szokás az Államokban, hogy a potyautast ugrásra kényszerítik , töltött revolverrel.
- Nem lehet ugorni, barátom.
Női szakasz...
A hölgy nem gyakorolta magát ebben a svédtornában.
- Fogd be a szád!
A nő elmehet Connictedig.
Te leugrasz, vagy golyót kapsz.
Jól tudod, hogy nincs irgalom.
Ti sem szoktatok irgalmazni a fékezőnek, ha többen vagytok, és lefegyverezitek.
- Hogy lehet valaki ilyen udvariatlan...
- Hármat fogok számolni...
- Az nagyon kedélyes lesz.
- Az apám vasúti igazgató...
- Hát ha mindenáron akarod...
Mielőtt háromra tüzelt volna az őr, egy forduló kezdetén, ugrott...
A leány sikolyát még hallotta a tizedmásodperc alatt, amíg átzúgott a levegőn...
Edith elszörnyedve állt.
A fékező a vaslétráról átlépett a vagonba.
- Hát te, szép kis virág, honnan szöktél el, mi?
- Ha átadlak a vasúti kirendeltségnek, szép jövő vár rád...
- Csak nem akar... átadni...
- Jack, a fékező, híres gavallér, jó fiú.
Ne félj semmit.
Akarsz egy korty rumot ?
- Egészen közel ment.
Edith irtózva hátrált a kocsi faláig.
- Talán félsz tőlem?
Ne légy buta.
Azt hiszed, hogy a fékező rossz fiú?
- A fékező egy marha - mondta mögötte Texas Bill, azután elővette a revolverét , és úgy vágta szájon, hogy három foga letört...
Edith az éhségtől, a kíntól, a fáradtságtól és az ijedtségtől lassan elalélt, és lassan lecsúszott a fal mellett ájultan a padlóra...
A fékező rémülten meredt a csavargóra, aki az imént leugrott.
- Látod, öregem, ilyen az élet - mondta a feldagadt arcú fékezőnek, revolverrel a kezében.
- Egyszer fenn, egyszer lenn.
Hagytad szépen, hogy megvárjam a kanyart, és csak azután ugorjak.
Amikor elfordult veled a kocsi, az utolsó vagonra ismét felkapaszkodtam.
Ez neked nem fog sikerülni, te gavallér fékező, aki vagy, hogy kisülhet a szemed...
- Csak nem akarja, hogy ugorjam? - kérdezte nagyon szelíden.
- De!
Alig várom már!
Ahol azt mondom, "most ", ott ugorsz - ha nem, úgy is jó.
De én nem mondom el a kis egyszeregyet, mielőtt lövök.
- Nézze...
Van húsz dollárom...
- Jó lenne.
Csakugyan nekem adod?
- Igen...
És jóba leszünk ?...
- Nem bánom, de ugorni azért kell.
Attól még jóba lehetünk.
- Nézze, hallgasson ide - siránkozott a fékező.
- Én nem akartam...
...Mint a szöcske, úgy ugrott.
Bill egy mocsaras részt választott a mutatványhoz , és így látta, amint felcsap a sár, majd egy fekete csöpögő tömeg húzza nehézkesen a lábait, ahogy megindult a part felé.
Levette a kalapját, és integetett.