ELTE
  • elte.dh
  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • A szolgáltatásról
  • Súgó
  • English
  • Magyar

Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem

Vissza

Tábori Piroska, Z.

Tökmag bandája

Keletkezés ideje
1934
Fejezet
23
Bekezdés
964
Mondat
2903
Szó
26026
Szerző neme
nő
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23

XVIII.

Galambos tanár úr meghökkenve állott meg az V. osztály ajtajában.
Kissé különös látvány tárult eléje.
Igaz ugyan, hogy óra elején ő maga mondta a fiúknak:

- Farkas kollégám beteg.
Az órát szabadon választott foglalkozással tölthetitek.
De minden üvöltést kikérek!

A szabadon választott foglalkozás rendjét a tanár úr vezette be.
A fiúk mindég hihetetlen örömmel fogadták.
Ilyenkor előkerültek a rajztáblák, naplók, titkos irodalmi kísérletek, faragások, néha még - holdrakétatervek is.
Mindent csinálhattak , ami tisztességes dolog és lármával nem jár.
A tanár úr ezeken - az így pompásan kitöltött lyukas órákon - csak néha sétált végig az osztályon, egyik-másik munkánál érdeklődve állott meg.
És ezeken az órákon ismerte meg legjobban a "fiait" .
Tehetségüket, kedvteléseiket, szorgalmukat, vagy lustaságukat.
Mert az V. osztály sem állott csupa díszpéldányból.
De nem ám!!
Látott a tanár úr, pedig oda sem nézett , néha sok haszontalanságot is.

De a ma eléje táruló kép mégis meghökkentette.
Pillanatra még arra is gondolt, hogy talán eltévedt.
De nem!
A katedrán álló asztal tetején egész bizonyosan Tökmag áll , bár falábon, pápaszemmel és feje mindegyre eltűnik a nagy fényképezőgépben.
Előtte bájosan mosolyogva Mackó, szoknyában, csipke-kendővel, karján Szutyok bámészkodik .
Feketetaláros hosszú alak hajlong a nem éppen karcsú hölgy előtt és mindenféle más maskara ül, meg áll, szerteszét.

- A második képet megismételjük, - szól bele Tökmag a kezében tartott tölcsérbe, - missis Konzerv gyere előbbre!

Konzerv úrnő-Mackó - azonban nem jön.
Ijedten bámulja az ajtót.
Végre Tökmag is odapillant, meglátja szeretett tanárát, feledi a falábat, nagyot ugrik, egyenesen a tanár úr nyakába.
Egyik lába fennakad a "filmgépben", magával rántja, a trombita orron üti Szutykot, az sem rest, kiugrik Konzervné karjából, éktelen ugatással vágtat körül, minden leránthatót lerángatva.

* * *

Tökmag iszonyú sóhajtással fejezte be elbeszélését.

- A legborzasztóbb, hogy a tanár úr az egész remekművet látni akarta!
Hazavitte elolvasni.
Keszeg velem üvöltött, hogy én vagyok mindennek az oka, Ágnes néni csipkekendője is elszakadt és most apa megtiltotta, hogy kijöjjek, mikor téged filmeznek.
Hát akkor hogy tanuljam meg a filmrendezést?

A Herceg óvatosan megjegyezte:

- Te, Tökmag, én úgy emlékszem, hogy a mult hónapban még braziliai farmer akartál lenni!
Azelőtt meg ázsiai nyelvkutató.
Még régebben...

- Az régen volt!
Most beláttam, hogy a film az egyedüli lehetőség számomra.

- Tökmag, ne szavalj!
Gyere tanulni, te is Konzervné!!

Szegény Mackó, ez a bolond név rajtamaradt, pedig neki volt legkevesebb része a Keszeg remekművében.
Amit Galambos tanár úr a következő megjegyzéssel nyujtott vissza:

- Nem is vagy olyan szamár, Balázs, mint gondoltam.

- Csak filmtémát írok ezentúl, - jelentette ki Keszeg gőgösen.

- Könnyű neked, - sóhajtott Tökmag és a büntetési feladatok elkészítéséhez látott.

Mikor egy közönséges kisdiákból, aki még hozzá igen-igen szegény is, semmije az égvilágon, csak a családja, meg a kedves állatai, egyszerre a filmvilág tevékeny részese lesz, könnyen fejébe szállhat a változás.
Erős próba ez, mely biztosan kideríti, mennyi jellemében az igazi színarany és mennyi az értéktelen, rozsdásodó fém.

Persze, akinek olyan anyuja van, mint Pista hercegnek, annak könnyebb a dolga.

Mert anyu világért sem szerette volna, hogy fia örökre beleszeressen a filmbe és ottragadjon.
Izgalmas, színes élet az, de rettenetesen idegölő és bizonytalan.
Jó ez átmenetnek, amíg...
Igen, hát amíg majd valami más, csöndesebb és biztosabb megélhetés kerül.
Munka a filmezés is, fárasztó, kenyérkereső munka, aki másnak látja, naiv rajongó.
És nagy csalódás érheti.

Március végén járt az idő, mikor a Herceg megkezdte munkáját a film számára.
Igazi szerződést írtak vele, persze anyu írta alá.
De Pista is!
A szerződés egyelőre négy hónapi pródaidőre szólott.
Mert ki kellett próbálni, hogy tudós Máli kutyát használhatják-e filmen és Pista megbirkózik-e a többi állat idomításával is.

- Éppen azért fiacskám, egyelőre ittmaradunk és minden a régiben marad, - mondta anyu.
- Ha aztán majd sikerül a dolog, talán majd keresünk másik lakást.
Úgy megszerettem ezt a kis házacskát itt...
És annyi jó emberünk szokott ide.
Akik talán el sem jönnének hozzánk, ha beköltöznénk a városba.

- No, én bizonyosan nem, - helyeselt Barics bácsi, akinek a lába se lépcsőt, se városi kövezetet nem bírt.

- Egyet muszáj megengedned anyum!
Hogy valami segítséged lehessen.
Nézd, nekem dolgom lesz, a csirkéket ki látja el?
És a kutyaólat?
És az egész nem ér semmit, ha neked nincs belőle hasznod.
Egyetlen anyum!!

A segítség meg is érkezett, Barics bácsi rokona volt, helyes kislány, aki csak nappal volt nálunk, estére hazament.

- És most már megint nagysága vagy!
Anyum! - hencegett a Herceg - másoknak is.
Mert nekem mindig az voltál!

Pista herceg egész életének rendjét megváltoztatta az új munkakör.
Bizony, sokat kellett dolgoznia, nem ingyen adták a szép kis fizetést.

A hajnali nehéz munkák elmaradtak, de helyette Málival kellett gyakorlatoznia és a filmgyár két kutyájának idomítását is megkezdte.
Egyik, Pajkos, nagyon tanulékony volt, de a másik, éppen a szebbik, Miska, nehezen állott kötélnek, igaz, hogy mindkettő alig pár hónapot látott még a világból.

Azután tanulás, iskola, délben kis pihenés, majd megint lecketanulás és a kutyák.
A filmgyárból mindegyre ki-kijött valaki, hogy az állatok haladását ellenőrizze és szakszerű utasításokat adjon Pistának.

A munkát megkönnyítette, hogy igen buzgó, lelkes inast talált: Tökmagot!
A fiú olyan büszke volt pajtására, hogy az csuda.
Hiába tiltakozott a Herceg, csak úgy beszélt róla: "Barátom, a film-színész".

És lehetetlen légvárakat szőtt, minden hírességről megállapította, hogy az is kicsiben kezdte.
Az egész osztály nevetett már rajta, de Tökmag úrfit ez nem zavarta .
Az sem, hogy Pista eddig csak kétszer járt kint a filmgyárban, különben otthon dolgozott.
Még pedig, három jópajtásával összeesküdve, - nemcsak a filmgyár számára , hanem maguknak is.
Elhatározták, hogy a sivár gödörből, amelyet már felvert a fű , libavirágok is mutatkoztak benne, kertet csinálnak.
Mackó értett a kertészkedéshez - mihez nem értett? - ő készítette el a tervet.
A másik három meg iszonyú buzgalommal látott neki, hogy utasításait végrehajtsa.

- Mit ástok annyit? - kérdezte anyu.

- Semmi anyum, csak kicsi rendet csinálunk.
Hogyha jönnek az urak, a gyárból, ne legyen olyan gazos minden.

- Bizony az jó lesz! - helyeselt Tarjánné, aki mitsem sejtett a kertészkedési tervekből, nem is nagyon ért rá törődni vele, mert Vadasyéknál beteg lett az öreg házvezetőnő és Tökmag egyenes, erélyes, sőt hangos követelésére Tarjánnét kérték meg , hogy helyettesítse.

Így aztán igazi meglepetés volt Tarjánnénak, mikor egy vasárnap reggel Pista fia titokzatos arccal vezette ki a "ház" mögé.
Szép sorjában, mindenütt apró virágpalántákat, erősen levelező töveket talált.

- Pistám, ezt mind te csináltad?

- Nem, anyum, nem vagyok ilyen tökéletes.
Tökmag, meg a többi!
Én is segítettem.
És most már van kerted.
És a házat is beültettük körül, azt mondja a Tökmag, hogy most a legújabb építési divatnál úgy is így csinálják, hogy a háztetőn van a kert.
Hát mi is modernek vagyunk, nagyszerű!

Csakugyan, a házacskára rakódott törmelékben, földben pompásan megfogant minden növény, úgy, hogy csakhamar olyan volt az egész, mint zöldülő lugas.
Bogár ujjongva ugrálta körül és alig lehetett kiszedni kezéből a kis öntöző kannát.
Vízről Mackó gondoskodott, hol egyik, hol másik kutyát fogták be a kisszekérbe és a Dunából hordták fel az öntözővizet.
Nagy munka volt, de megérte.

Egyszóval igen vidáman, sok dologban, de igaz munkakedvvel teltek a napok.
Most már Miska is kezdett észretérni, különösen mióta rájött a Herceg, hogy Málival tartassa kordában a mindegyre rakoncátlankodó kutyaúrfit.
Így legalább korbácsot sem kellett használni, amitől úgy irtózott.

- Májusban megkezdhetjük a munkát a kutyákkal, - mondta vidáman Vértes rendező, mikor kijött.
- Máli a főszereplő, hát csak vigyázz rá, Pista herceg.

  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
Elte

Digitális Bölcsészet Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8. (Főépület) II. emelet, 201, 205-206, 210-es szoba

Hasznos Linkek

  • Verskorpusz
  • Cikk-kereső
  • Regénykorpusz
  • Drámakorpusz
  • Digitális bölcsészeti szótár
  • ELTEDATA
  • Digitális Örökség Nemzeti Labor

Friss hírek

Cimkék

  • Email: dh.elte.hu@gmail.com
  • Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8

Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE