VI.
Váratlan viszontlátás.
Nagy Sándor tábornok Görgei egyenes parancsára Debrecen alatt elfogadván a csatát az orosz főhaderővel, s több mint négy óráig tartó heves küzdelem után, a ezer főnyi ellenséges seregtől tulszámyaltatva, kénytelen volt visszavonulni s Görgeivel egyesülten Nagyváradon át Arad felé vonulni.
Három nap múlva harsogó $ zenével, harci dalokat énekelve vonult be Nagyváradra az orosz fősereg.
Egy részök a Szent László-téren állott föl.
A Fekete sas « -szálló előtt a cári lovas gárdaezred sorakozott.
A legszebb és legvitézebb orosz lovasság.
Egy tábornok tartott szemlét fölöttük, kit hurráh üdvkiáltással fogadtak.
Labrof volt a lovas gárdaezred főparancsnoka.
Egy ablakból Radzivü Olga hercegnő nézett ki, szép nemes arcán mély bánat látszott elömölve.
is az orosz lovasságot nézte.
Egészen közönbösen.
Ki volt merülve.
El volt fásulva.
A gárdaezred tábornoka végig nyargalt az arcvonal előtt, aztán megfordult.
E pillanatban Olga hercegnő fölismerte.
Elnyomott sikoltás hangzott fel ajkain.
A tábornok meglepetve tekintett föl.
Fölismerték egymást.
Végtelen öröm és végtelen fájdalom volt mindkettő tekintetében.Pár perc múlva a tábornok belépett jegyeséhez.
És akkor a határt nem ismerő öröm és fölmagasztaltság tulvilagi érzetének tengerárja között olvadt egybe két SZÍV és két lélek.
Az ifjú tábornok szenvedélytől zaklatottan, boldogságtól ittasan zárta karjaiba gyönyörű jegyesét s forró csókokkal borítva ajkát oly erősen ölelte magához, mintha soha többé nem akarna tőle elválni.
Most érezte mindkettő, hogy mennyire szeretik egymást és hogy nem élhetnek egymás nélkül.
— Katona nem nősülhet, suttogta a tábornok, mig a háború tart, az pedig még sokáig fog eltartani.
— Azt hiszem, hogy igen rövid idő alatt be lesz fejezve, sóhajtott a hercegnő.
— A magyarok még csak most fogják kezdeni a döntő csatákat.
— Mikor Görgei legerősebb seregével lerakja a fegyvert ?
— Görgei nem fogja azt tenni, sőt, folytatta csöndes hangon, minket is ő fog csatába vezetni.
Olga hercegnő tágra nyitott szemekkel csodálkozva nézett jegyesére.
— Halld legfőbb titkunkat, folytatta a tábornak.
A hercegnő kezével tiltakozó mozdulatot tett.
— Az orosz hadsereg fölbomló félben van.
A fővezér Paskievics rövid napok alatt megtörve, legyőzetve fog visszatérni hazájába.
A hercegnő arcán a kétségbeesés kinyomata üt; reszketett, mint kit láz gyötör . . .
— Nem értelek Magyarázd ki magadat.
— A főseregből két erős hadosztály fog a magyarokhoz átmenni.
A Cservenyiczkié és az enyém !
— És te ebben részes vagy ?
— Büszkén vallom be ezt előtted.
Olga hercegnő fokozott aggálvlyal hallgatta a tábornok merész terveit, arca halotthalvány lett.
— Tárgyaltatok erről Görgeivel?
— Több levelet váltottam vele.
Olga hercegnő kínos fájdalommal kulcsolta össze kezeit.
— Akkor fuss.
Meneküll!
Ne időzzél itt egyetlen pillanatig sem.
Minden perc halálos veszedelmet hozhat reád !
A tábornok előtt érthetetlen volt ez izgatottság.
— Méltó akartam lenni hozzád, folytatta.
Amiért te éveken át küzdöttél, a szabadságért, én is részt óhajtottam belőle.
S azt hiszem, hogy a legjobb utat választottam.
— A legrosszabbat!
A halálos utat.
Görgei áruló, fegyvereit az orosz előtt le akarja rakni s egész seregét ennek átadni.
— S mi haszna lenne ebből ?
— Boszut akar állani Kossuth Lajoson és a magyar kormányon, kik őt fővezéri méltóságától megfosztották.
— És ezért hazáját akarná föláldozni ?
— Ennek az embernek sivár lelke nem gondol hazájával, nem nemzetével.
A tábornok még mindig nem volt meggyőzve.
— Túlzói.
Ellenszenvvel viseltetel iránta.
— Levelek vannak kezeim között, egy különösen, melyben fölajánlja, hogy fegyvereit leteszi valamely orosz fővezér előtt.
A tábornok végre is figyelemre méltónak találta a hercegnő szavait.
— Még ma közölni fogom aggályaidat Cservenyiczki barátommal.
— Ne várjátok a holnapot.
Meneküljetek még ma, könyörgöm !
Istenre és minden szentéire kérlek, ne várjatok órákat sem.
Meneküljetek azonnal.
A tábornok izgatottan állott meg a hercegnő előtt.
Gyöngéden ölelte őt magához, kínos fájó csókot nyomott halvány, forró ajakára.
— Őrangyalom voltál akkor is, midőn tőled távol voltam.
Tanácsolj, mit tegyek ?
— Szólj sürgősen társaddal, de azonnal.
Aztán menjetek még ma, ha lehet, még ez órában.
Minél messzebb, hova a boszuálló zsarnok gyilkos keze el nem ér.
Föl foglak találni.
Isten veled !
A tábornok izgatottan hagyta el jegyesét.
Cservenyiczkihez ment, hosszan s komolyan tanácskozott egymással a két főtiszt.
Éjfélig együtt voltak.
Holnap reggel találkozni fognak.
Van elég idő a menekülésre.
Korán hajnalban mindkét tábornokot elfogták.
Hadi törvényszék elő fogják őket állítani.
Görgei átadta Labrof tábornoknak hozzá intézett leveleit Paskievicsnek.
Ennél több bizonyítványra nem volt szükség !
Midőn Olga hercegnő ezt másnap meghallotta, kétségbeesetten kiáltott föl :
— Megszabadítom, vagy vele együtt elveszek !