4.
- Ne haragudjon, Bulkin - mondta.
- De egy csomagot, azt hiszem, hagyma lehetett , kidobtam az ablakon, hogy zuhanásszerű hangot halljanak kintről ezek a rablók.
- Ide hallgasson maga fenegyerek, ezt véletlenül ismét jól csinálta, de azért előbb-utóbb mégis elbánnak magával.
- Én is azt hiszem.
De hát ha sírva fakadok, az nem enyhíti balsorsomat.
- Roppanás hallatszott.
Diót tört a fogaival, és evett.
Veszett egy fickó!
- Tudja, Bulkin, a halál pillanata olyan, mint a dugó: ügyes ember mindig csak kihúzza valahogy...
Ez jó volt.
Nem ?...
A lótenyésztő szólalt meg a nyomasztó sötétben:
- De hát... hogy akar kimászni ebből ?...
Nincs valami terve?
Behallatszott a dühös banditák csalódott szitkozódása.
- Tervem? - felelte csendesen.
- Szeretnék öreg napjaimra Kaliforniában letelepedni és horgászni...
- Az ördög van ezzel a gazemberrel - kiáltotta egy rekedt, dühös hang.
Valaki berúgta az ajtót.
- Hé, Bulkin, gyújts világosságot, te kutya!
Ne félj, nem eszünk meg.
Whiskyt akarok!...
- Halló, itt a kocsilámpa! - kiáltott egy másik, és máris hozta.
A vendéglőt elárasztotta a lámpafény és...
És a helyiség közepén senki sem ült!
Texas Bill eltűnt!
A vendéglős, a lótenyésztő és a két cowboy bután összenéztek.
A rablók dühösen csapkodták a polc bádogfedőjét.
- Pálinkát! - kiáltotta rekedten egy sovány, de roppant széles állú gyilkos, aki a "Gorilla Jeff" néven rettegésben tartotta a vidéket.
- Esküszöm, hogy itt bujkál valahol az a csaló - dühöngött Austin, akit az átvérzett kötés még ijesztőbbé tett.
- Honnan cseppent ide? - kérdezte Pete, egy rövid, zömök, tömpe orrú bandita.
- Nem láttátok azelőtt erre? - fordult Bulkinhoz.
- Azt mondta, Texasból jön... - felelte a vendéglős.
- Errefelé még nem járt - jegyezte meg a lótenyésztő.
- Valószínűleg a folyóba ugrott, és levitette magát az árral.
- Arra elvágtuk az útját! - mondta Gorilla Jeff.
- Itt bujkál valahol.
Kintről lárma hallatszott, és többen bejöttek.
Úgy látszik, a sors nem akarta , hogy a foxiképű cowboy megússza a könnyelműségét.
Elöl a "Karika Dod" sietett , rettentően görbe lábaival, és egy felrepedt zacskót hozott, burgonyával.
- Idenézz!
Az ablak alatt találtam.
Lehet, hogy ezt hallottuk puffanni.
- És a fickó esetleg ki sem ugrott! - kiáltotta Austin.
- Akkor most is itt van!
Kutassuk át a házat!