Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Rejtő Jenő
Texas Bill, a fenegyerek
Keletkezés ideje
1939
Fejezet
47
Bekezdés
2194
Mondat
4606
Szó
30709
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
magas
8.
Texas Bill meglepetten állt.
Ez megint mi?
A szép senorita a rabló... felesége?
De hát akkor ez szörnyű...
Ő elrabolta valakinek a feleségét.
Egy rabló rossz házaséletet él, veszekszik a feleségével, mire beugrik hozzájuk egy őrült cowboy, lelövi a férjet, és most itt áll éjjel az országúton az özveggyel.
Ha ugyan a Lord meghalt.
És ez még a jobbik eset.
De minek jött el az asszony találkozni a különváltan élő férjjel, ha utóbb örült , amikor elmenekülhetett?
- Kissé fejbe ütött - felelte végre csendesen.
- Most hová akar menni?
- A nő felvonta a vállát.
- Nem tudom.
- Engedje meg, hogy elkísérjem, én is oda készülök.
A félelem elmúlt.
Ismét a régi vidám fickó lett.
Viszont a leány olyan rémülten, tanácstalanul állt ott az éjszakában, hogy Bill nagyon megsajnálta.
- Nézze kérem - mondta.
- A rablók bizonyára rossz néven veszik majd, hogy lelőttem a cégvezetőt, tehát rövidesen számos útonálló követ bennünket.
Talán elhiszik, hogy a sötétben a szakadékba zuhantunk, ez esetben egérutunk lesz , talán rájönnek a csalásra, és akkor kissé sietni kell, mert elcsípnek, és nem hinném, hogy tapintatos elbánásra számíthatunk.
- De... hová?
- Nincs senkije, aki megvédje?
Rokona?
Otthona?
- Van.
De azokra nem szabadítom rá a Lord-ot és a bandáját.
- Megvan!
Menjen Keletre!
New Yorkba vagy Philadelphiába nem követheti a Lord, és egy nyugati bandita arrafelé csak közveszélyes csavargó.
Nincs revolverhős, és a rendőrség a leggyengébb embert a leghatalmasabbal szemben is megvédi...
- Ez... jó lenne...
De...
Hogyan?
- Tessék?
Gyorsan!
Igen, ez a leghelyesebb: gyorsan.
- És van... van magának pénze?
Texas Bill fölényesen nevetett.
- Meghiszem azt!
Szerencsére nyertem ma egy kis revolvert és majdnem három dollárt...
- Három?
Abból akar Philadelphiába utazni?
- De mennyire.
Úri módon...
Önnél, Lady, nincs egy vas sem? - kérdezte tiszteletteljesen.
- A kabátom... az erszénnyel ott maradt.
- Hála Istennek!
- Tessék?
- Így legalább a Lady kénytelen elfogadni a kíséretemet.
A leány arcán mosoly suhant át.
- Ne... nevezzen Ladynek.
Edith Brent a leánynevem.
Hívjon így, kérem.
- Miután ezt megbeszéltük, siessünk tovább, mert így megtalálnak.
Megfogta a leány csuklóját és letérve az útról, megindult vele lassan a piszkos színű derengésbe kibontakozó mezők felé.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE