Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Szomaházy István
A csipkeverő leány : Regény
Keletkezés ideje
1920
Fejezet
14
Bekezdés
700
Mondat
1475
Szó
30252
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
X.
Ebéd után, mikor az istenfélő szobalány egy csinos ezüstkefécskével az asztalt leseperte, Szebenyiné mosolyogva fordult az ura felé :
- Ráérsz? - kérdezte tőle hízelkedve, míg pongyolájából kifehérlő , hófehér karja egy gyöngéd mozdulattal hirtelen az ura nyaka köré kulcsolódott .
- Van annyi időd, hogy szentelhetsz nekem egy félórácskát ?
Szebenyi csodálkozva nézett a feleségére .
- Hogyne érnék rá! - mondta kissé értelmetlenül .
- Akkor fáradj be vetem az íróasztalodhoz, ahol két sürgős levelet fogok diktálni neked.
Két sürgős levelet, amiket okvetetlenül a te kézírásoddal kell postára adnunk .
Választ se várva, gyorsan átsuhant a férje dolgozószobájába, s míg Szebenyi az íróasztal előtt helyet foglalt, derüs arccal ült le a hintaszékbe , s lábait kacérul egymásra rakta, mintha a fekete harisnyáit és a gyönyörü bokáját szándékosan mutogatni akarná az urának .
- Két levelet fogsz írni, de kikötöm, hogy nem szabad engem kérdésekkel zavarnod.
Ha magyarázatot kívánsz, szívesen a rendelkezésedre állok, de csak akkor, ha mindakét levéllel végeztünk .
Szebenyi kissé ostobán bólintott, a szép asszony pedig diktálni kezdte a leveleket, halkan, huncutul, mosolygó szemmel, ügyet se vetve mindjobban megzavarodó urára, akinek a keze mindinkább reszketni kezdett .
színházigazgató úrnak
Budapesten .
" Kedves Direktor úr, sajnálattal értesitem, hogy a Csipkeverő leány cimü operettemet ezennel visszavonom.
Nagyon szépen kérem, hogy a partiturát huszonnégy órán belül küldje vissza, a próbákat azonnal szüntesse be, s feledkezzék meg jólelküen arról az ostobaságról, hogy egy komoly üzletember színpadi babérokról álmodott .
Nem, kedves direktorom, én csakugyan nem arra születtem, hogy a színpadon, ismeretlen emberek előtt, a derekamat meghajlítsam.
Csak vevőim, a komoly gyárosok előtt hajlongok, akik következetesen megtisztelnek azzal, hogy vasszükségletüket az én házamnál fedezik .
A zene?
Óh igen, én ezután is foglalkozni fogok a komoly zenével .
De nem léha és világi operetteket írok, hanem komoly miséket és graduálékat, s az lesz életem legboldogabb napja, mikor a három kedves öreget, akikkel csütörtökönként a kvartetteket játszani szoktam, ismét visszacsalogathatom a családi tűzhelyemhez .
Ugy -e nem haragszik, hogy ennyi hiábavaló alkalmatlankodást szereztem önnek?
Hadd reméljem, hogy eljön még valamikor az idő, mikor az egyszerü vaskereskedő is bebizonyíthatja, hogy hálás ember .
(- A negyvenezer koronámmal már eléggé volt szerencsém bebizonyítani, hogy Pergámen mester nem kígyót melengetett a keblén, - mondta magában óvatosan a Csipkeverő leány szerzője. )
És most, - Isten vele, tisztelt Igazgató úr.
Felejtse el, hogy valaha élt a földön egy ostoba vaskereskedő, aki operettet írt, ahelyett, hogy fakturákat és üzleti leveleket írt volna. "
Szebenyi letette a tollat és zavartan, rejtett kiváncsisággal, de láthatólag megrémülve nézett a feleségére .
- Pihenj, - mondta az asszony, anélkül, hogy részletesebb magyarázatba bocsátkozott volna .
Pár percig hallgatva ültek egymás mellett, a férfi elgondolkodva függesztette szemét a színes ablaküvegekre, az asszony ismét kezébe vette az oltárterítőt, s az aranyfonalat befűzte a tű fokába.
Egy darabig csöndesen dolgozott a kézimunkáján, de aztán - anélkül, hogy a munkáját abbahagyta volna - így szólott :
- Folytassuk !
Szebenyi újra kezébe fogta az írótollat és szó nélkül papírra vetette a felesége diktandóját .
Tavasz Klárika úrnő őnagyságának
" Nagyrabecsült művésznő, e sorokkal mindörökre búcsút veszek Öntől és egyuttal búcsút veszek attól a botor álomtól is, hogy művésznek születtem .
Ha későn is, de végre rájöttem, hogy a Sembachok sok száz év óta mindig csak a kötelességüknek éltek, nekem pedig mi volna más a kötelességem, mint hogy annak a tisztes üzletnek szenteljem az életemet, mely már legtávolabbi őseimnek is kenyeret adott.
Egy dilettáns muzsikusnál mindig többet ér egy szakértelmes vaskereskedő, s a nyersvas Offenbachjának címe mindenesetre sokkal tiszteletreméltóbb, mint egy kontár zeneszerzőé, aki egy bőséges vacsora után a művészekkel rokonléleknek hitte magát.
Nagyrabecsült művésznő, köszönöm az ön jóságát, melyekkel érdemetlenül elhalmozott, s egyuttal engedje meg, hogy mindörökre visszavonuljak abba a magánéletbe, melyben apáim és dédapáim boldogoknak érezték magukat.
A Sembachok nem arra születtek, hogy kedves művésznőknél ebédeljenek, hanem arra, hogy egész napi munka után fáradtan és kimerülve húzódjanak meg a feleségük szoknyája mellett.
Így tett minden ősöm, - és én, a méltatlan utód, nem leszek kivétel .
Nagyon kérem, fogadja el tőlem szíves emlékül ezt a szerény gyűrűt, mely mindig eszébe fogja juttatni a csizmadiát, aki nem akart megmaradni a kaptafája mellett .
Szerény és alázatos szolgája, - Szebenyi. "
Az asszony most megcímeztette a borítékokat is, aztán nyiltan és becsületesen és álnokság nélkül tekintett reszkető ura szemébe .
- Most el fogsz menni az aranyműveshez és megveszed a legszebb gyűrűt, ami raktáron van.
Egy Sembach sokkal inkább úriember, semhogy a volt barátnőjével szemben fukarkodó lehessen.
Ezzel a gyűrűvel végképp le fogod zárni a Csipkeverő leány számláját .
Szebenyi felnyitotta a száját, hogy mondjon valamit, de aztán meggondolta magát és semmitsem szólt.
Ellenben hódolattal kezet csókolt a feleségének és sietve távozott, hogy a gyűrűt megvegye .
*
A Csipkeverő leány , a nagyra tartott operett, sohasem került színre.
Pergámen mester személyesen tisztelkedni óhajtott a Sembach-palotában, de a szobaleány sajnálattal tudatta vele, hogy a nagyságos úr is, a nagyságos asszony is betegen fekszik.
Szebenyi teljesen visszavonult az irodájába, s ami szabad ideje maradt, azt teljesen az egyházi zenének szentelte.
Egy miséje a koronázási templomban is előadásra került, s a fiatal főherceg, aki a nemes kompoziciót végighallgatta, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a fiatal szerző tehetségéről .
Színházba a Szebenyi-házaspár sohasem jár.
Ellenben a kis palotácska szalonjában minden csütörtökön összegyülekezik három finom és derüs arcu öreg, akik a házigazdával együtt éjfélig játszák a klasszikus kvartetteket s magukkal és a világgal megelégedve isszák meg a pompás theát, amivel a szép háziasszony megkínálja őket .
Csak egyetlen zenei analfabéta vesz részt az intim estélyeken : Laczfi, a mérges kis riporter, aki e millieuben csodamódon megszelidülve , ájtatos arccal hallgatta végig a kamarazenét s titokban arra gondol, hogy ő is megnősül.
Hátha van még a földön egy női lény, aki a piruló, oltárterítőt hímző szent asszonyhoz hasonlít !
- Vége.
-
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE