XXIII. Ősi nyomok.
Ismét ott úsztak a tengeren.
Már nem az Ádrián, hanem az Ioniainak kék vizén, s még tovább az Egei-tengeren.
És megszabadulván régi árúhalmazok terhétől s megrakodva újakkal, igyekeztek az ősi Korinthus, Athén egykori versengő társának omladozó kikötőjébe.
De itt a nagy bökkenő.
Az Egei tengert földszoros választja el az Ionitól.
Hogyan átkelni a szárazon hajóval?
Hát hengerek elé fogott lóerővel.
Igy jutott a hajó ismét a maga elemébe.
Fölöttébb fáradságos és költséges vállalkozás!
Már Nero császár idejében foglalkoztak az átmetszés gondolatával, hogy megkíméljék a Peloponnes körülhajózását.
Az ezeréves gondolatot csak nagykésőre (1889-1893) sikerült valóra váltani.
Nekünk magyaroknak elégtételünkre szolgálhat ez a tetemes munka .
Türr István, a jeles tábornok, volt annak megindítója, és a hatalmas munka egyik vezető mérnöke Pulszky Garibaldi, a kitűnő tudós, író és politikus, Pulszky Ferenc fia.
Ez a csatorna 325 kilométerrel rövidíti meg az utat , melyet Paliék roppant fáradságosan és időveszteséggel tettek meg, most pedig gőzhajóval alig telik egy órába.
A »Pelikán « derék parancsnoka bő és alapos magyarázataival minden alkalommal rajta volt, hogy bővítse Pali ismereteit.
Midőn egy hosszú hegyoldalt értek, mely balról húzódott el a tenger mellett, Pali nagy meglepetéssel értette meg, hogy ez a hosszúkás hegyoldal az a táj, melyet a görögök Helikon-nak neveztek el és a múzsák tartózkodó helyének véltek .
Pali meglepetésébe némi fájdalom vegyült, mert bizony a Helikon hegyén még egy bokor sem akadt, mely alatt a múzsa tanyázhatott volna.
Vandál kezek kiirtottak onnan minden fát lombostul, virágostul, s így már ez okon is hasztalan nézelődött volna Pali, kerül -e istenasszonyka a szeme elé.
Annál nagyobb öröme tellett a jól gondozott, messze terjedő szőlőkön, melyeknek aprószemű, feketebogyós fürtjeit világszerte mint korinthi vagy aprószőlőt ismerik és Görögországnak egyik leggazdagabb jövedelmi forrását szolgáltatják.
Igy értek a hajdani híréből rég kiesett Korinthus városának kikötőjébe.