Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tormay Cécile
Bujdosó könyv
Keletkezés ideje
1920
Fejezet
185
Bekezdés
4033
Mondat
16463
Szó
157783
Szerző neme
nő
Terjedelem
hosszú
Kanonikusság
magas
A nyámra gondolok, olyan erősen gondolok rá, mintha belépnék az ajtaján.
A nevenapja van ma.
És én nem lehetek ott.
A végzet egyre visszafelé tolja az órát, amely akkor fog ütni, mikor ismét találkozunk.
A város lobogódíszben áll.
Csupa vörös zászló!
Mi történt?
Szolnok?
Vagy valami újabb győzelem?
Az entente hatalmak visszaparancsolták az oláhokat!
És most ott állnak túl a Tiszán és várnak.
Mi pedig pusztulunk idebenn.
Szamuelly nem ér rá ide jönni, ö teremt rendela városokban, melyek az oláhok lőttére kitűzték a fehér zászlói..
Hajdúszoboszló után Abony.
Május 3-án hat magyart akasztatott fel . ..
Huszár Aladárné kapta a hírt.
Az egyik áldozat rokona volt, Batik Béla, anyjának utolsó fia, akit a háború meghagyott .
Ellenforradalmat szervezett, elfogták, Szamuelly ítélt felette.
— Mars az akasztófára!
— maga tette a kötelet áldozata nyakára.
Cigarettára gyújtott .
Aztán megveregette Batik vállát.
— Jói fog menni, nagyon ügyes hóhérom van . . .
Hallod-e, annyi időt hagyok, te kutya, amíg ezt a cigarettát elszívom.
Ha közben megmondod, hogy kik voltak a bűntársaid, megkegyelmezek.
— Leült a székre és cigarettázott, a másik pedig állt, kötéllel a nyakán az akasztófa alatt.
A cigaretta végigégett.
"Éljen a fehér hadsereg, éljen Magyarország!"
— kiáltotta Batik és Szamuelly saját kezével rántotta meg a kötelet.
Vérfoltok sokasodnak az országban.
Már azt is tudjuk, kinek a vére volt a nagy vörös tócsa a Lánchídon.
Hollán Sándor és az atyja halt meg ott a híd- oszlop alatt.. .
Egész életükön át dolgoztak.
És azok ölték meg, akik a dolgozók vezéreinek nevezik magukat.
Április 27-én történt.
Budapest területén esti tíz óra után senkinek sem voit szabad az utcán tartózkodnia.
A lakások redőnyeit le kellett bocsátani, amely ablakban világosság égett, abba belőttek a terrorlegények.
Fegyveres teherautók rohantak szét a nép- telen sötét utcákban.
A város lélegzetvesztve hallgatódzott.
Túszokat szedtek az éjtszakában.
A budai várhegyen is fdzúg-tak az autók.
Embervadászatot tartottak.
Mikor össze- fogdosták áldozataikat, Pestnek vette útját az autó.
A Lánchídnál megállt .
Leszállították a két Hollánt és levonszolták őket az alsó rakodópartra .
Valószínűleg ott akarták végrehajtani tettüket.
Azután, nem tudni miért , visszaparancsolták az áldozatokat az autóra.
Elindultak, a hídpillérnél ismét megálltak, ismét leszállították a két megkínzott embert.
A híd- pillér kiszögeléséhez vezették őket.
Közben várt az autó.
A bennülők heves szóváltást hallottak a sötétből.
Lövések dörrentek és kétszer loccsant odalenn a Duna . . .
A két Hollánt azóta senki sem látta.
A történteket egyik fogolytársuk, Karátson államtitkár mesélte el a gyüjtőfogházban.
Aztán nem tudni hogyan, onnan szivárgott ki a hír és ma már ott suttog borzadva a budapesti ajtók és ablakok mögött.
Sokan tudják ezt, csak szegény Hollán Sándor felesége nem tudja.
Senki sem meri neki megmondani.
A kommunisták pedig áltatják, hogy férje a gyüitőfogházban van.
És délfelé kis szürke árnyéka ott várakozik nap-nap után a többi asszony között a kapunál.
És visz élelmet, fehérneműt a férjének és üzen neki és megköszöni az őrségen a terroristáknak, hogy jók hozzá és odaadják neki , amit hozott . . .
A Duna pedig ki tudja már hol hempergeti lefelé csendesen a halottakat.
A börtönben sorsukat várják a túszok.
És egyre többen lesznek.
A halál körülöttük ácsorog.
Kivégzéssel fenyegetik őket.
Levezetik egyiket-másikat a fogház udvarára.
Bekötik a szemüket és tréfából lövöldöznek a fejük fölött.
Ennek a kornak a hóhérlegényeiszeretik látni a mások félelmét.
Iszonyatot váltani ki , közönséges lelkek gyönyörűsége.
A hír százakról és százakról beszél, akik ma börtönök ártatlan lakói, de neveket csak elvétve hoz.
József Ferenc főherceg, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Wekerle Sándor volt miniszterelnök, Berzeviczy Albert és Herczeg Ferenc az akadémia elnöke és alelnöke, Darányi Ignác volt földmívelés- ügyi miniszter.
Hegedűs Lóránt volt képviselő, gróf Mailáth József közgazdasági író és fia Pál, Balogh Jenő volt igazságügyminiszter, Herényi Imre, Rákosi Jenő író, gróf Festetics Pál főkamarásmester, Soms- sich András zenetörténész, Teleszky János volt pénzügyminiszter, Szápáry György gróf földbirtokos, Zsembery István és Hindy Zoltán a keresztény ifjúság vezérei, Szurmay Sándor volt hadügyminiszter, Szász Károly a képviselőház volt elnöke, gróf Károlyi György földbirtokos, Kirchner altábornagy, Láng Boldizsár báró ezredes, Taliián Béla báró egykori főispán , Dessewífy Aurél gróf, az agg országbíró, akit felesége ravatalától hurcoltak börtönbe a vörös katonák.
A magyar nemzet kiválóságai és mások, akiket még titkol előttem a hír.
Sokan, akiket nem ismerek, megkínzott műegyetemi hallgatók, asszonyok, kisgazdák, iparosok, földmívesek, sőt munkások is .
Kezesek mind.
Saját hazájuk földjén rabok.
Zálogai a Kun Bélák, Szamuellyek , Pogányok, Landler elvtársak életének. ..
Május 7.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE