fcfun Béla fegyverszünetet kért az oláhoktól.
Ajánlatában rémület beszél , halálverejték gyöngyözik.
Ha a csonka kis ország maradványait hatalmában tarthatja, minden területről lemond, minden áldozatra kész.
Mardarescu, az erdélyi oláh csapatok parancsnoka, csak három nap múlva válaszolt .
Fegyverszüneti feltételeiben soha sem említi a tanácsköztársaságot, ha nem mindig Magyarországról beszél.
Követeli az ösz- szes magyar erők lefegyverzését. ..
Követeli, hogy a magyar parancsnokság kötelezze magát a később megállapítandó feltételeknek, bármilyenek is legyenek azok, végrehajtására.
Követeli az összes fegyvereket, ágyúkat és lőszert, járműveket, ruházati felszerelést és élelmiszereket.
Követeli a teljes vasúti anyagot, páncélvonatokat, követeli az összes hadifoglyok és polgári túszok, valamint a visszavonuló vörös csapatok által elhurcoltak hazaküldését.
Ez a reparáció Románia részéről való viszonosság nélkül fog megtörténni.
így beszélnek ma Magyarországgal!
És a proletárdiktatúra, mely a Szamos és a Maros partjáról elsegítette az oláhokat a Tiszához, ezt a meg-alázó hangot is odateheti többi vívmányai közé . ..
Ökölbe szorul a kezünk.
Ez csak nekünk fáj!
Mikor az oláhok május i-én átkeltek a Tiszán, Kun Béla már szökni akart.
A népbiztosok családjai csomagoltak.
Nagy összeget loptak külföldre.
Az en- tente megállította az oláhokat.
Kun Béla időt nyert.
Megszervezte a munkás-zászlóaljakat és ma már mozgósítással felel Mardarescu tábornok fegyverszüneti feltételeire.
Mi pedig haldoklunk tovább.
Budapest utcáin kiragasztották az új parancsokat:
"A proletárforradalom megmentésére elrendeljük a proletárság általános mozgósítását.
Budapestet a mai naptól hadműveleti területnek nyilvánítjuk .
Felhívjuk a proletárságot, hogy a végsőkig tegye meg kötelességét.
A forradalmi kormányzótanács.*
És ráparancsolnak a gyűlölt és üldözött polgári társadalomra is, hogy adja oda kínzói megmentésére a maga véradóját: "Minden tartalékos tiszt tartozik harctéri szolgálatra jelentkezni, aki negyvenötödik életévét még nem töltötte be.
Aki a parancsnak eleget nem tesz . . ."
A polgárságnak, ha nem engedelmeskedik , forradalmi törvényszéket Ígérnek, a proletároknak pedig, ha bevonulnak, "a katonai zsoldon felüli rendes munkabérüket is".
Nem, még nem múlt el.
Minden újra kezdődik.
Budapesten, a Vérmezőn megint seregszemlét tartanak a népbiztos elvtársak és feleségeik.
Böhm Vilmos hadseregparancsnok pedig gödöllői főhadiszállásáról vidéki seregszemlékre indul a régi udvari vonaton.
IQOA galíciai Nérók már egészen beleélték magukat véres és nevetséges szerepükbe .
És krónikásuk* a szociáldemokrácia tegnap még tekintélyt romboló, anti- militarista újsága, a Népszava elragadtatottan közli: "Böhm elvtárs megszemlélte a csapatokat és teljes megelégedését fejezte ki magatartásuk felett.
Utána a hadseregfőparancsnok egész kíséretével a frontra utazott, ahol megvizsgálta az első állásokat, meghallgatta a parancsnokok jelentését.
Böhm elvtárs bizakodásának adott kifejezést. .
Régi, ismerős szöveg, csak a főherceg neve maradt ki, Böhm elvtárs nevét tették a helyére.
1914 ...
1919 ...
Itt nem igen lehetne seregszemlét tartani.
Az őrség java részben elpárolgott .
Bajatz százados helyét egy gyarmati henteslegény tölti be és a kávéházból intézi a hadvezetést.
Riechmann elvtárs pedig a ... vezérkari főnöke.
Este felé elterjedt a hír, hogy a csehek ma éjjel bekerítik Gyarmatot.
A holdfényes kis udvarkertben szólt a fülemile.
A szomszéd kertből beszéd hallatszott át.
Ha ma sem jönnek a csehek, vége a túszoknak.
A fegyház alatt egész nap kiabáltak a katonák: Megdögöltök disznók!
Ebben a pillanatban nagy dörrenéssel egy ágyú bődült a szőlőhegyen.
Eszem azt a szép kis szádat, — lelkendezett odaát egy öreges asszonyi hang.
Ne örüljön neki olyan hangosan, mert még beviszik.
A fülemüle .. . motyogta az öreg.
Vágy úgy, — valaki nevetett — azt hittem, hogy a cseh ágyúra értette ,..Egyszerre vad lövöldözés hallatszott az Ipoly felől.
A golyók keresztül-kasul süvöltöttek .
A ház felé futottunk.
A félszernél egy golyó olyan közel fütyült, hogy éreztem a szelét.
A fejem felett ment el sebesen, mint egy veszett darázs és belevágódott a falba.
A házak redőnyei hirtelen csukódtak.
Szinte olyan ez, mintha fedezékben lennénk.
A golyók fütyülnek.
Csettennek a falon.
Az ember ki- kiugrik, nyújtózik a holdfényen, aztán megint behúzza a fejét.
És a golyók, mint a darazsak dongnak a ház körül.