Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tormay Cécile
Bujdosó könyv
Keletkezés ideje
1920
Fejezet
185
Bekezdés
4033
Mondat
16463
Szó
157783
Szerző neme
nő
Terjedelem
hosszú
Kanonikusság
magas
A Keleti-pályaudvar üveges boltozása alatt fekete táblát akasztottak ki.
Fehér krétával városok neve volt felírva rá: Ruttka, Kassa, Kőrösmező, Kolozsvár , Arad, Orsóvá, Szeged-Rókus, Pécs, Eszék ...
A két nagy budapesti pályaudvarról már nem indul e városainkba vonat.
Hiába várnak ott.
Magyarország fővárosából vonat nem érkezik többé.
Az ország idegszálai elszakadnak, elszakadnak az erei , lassan ömlik ki belőlük a vér.
Megszűnt az összeköttetés.
A síneket befújja a hó.
A jelzőlámpák kialusznak.
Csend támad a messze kis pályaudvarokon és ebben a csendben borzadás van.
Ki tudja, mi történik addig, míg újra összekötődik az , ami elszakadt?
Idegen uralom szállja meg városainkat, szivárog előre, egyre beljebb, egyre közelebb a középhez . ..
És mialatt múlnak a napok, idebenn az ország magára maradó szívében mind nyugtalanabbul, elkeseredetten lüktetnek az elszakadt erek.
Minden ellentétbe kerül egymással még a hatalom mai birtokosai is.
A földbirtokreform javaslata tüzet rakott és megvilágította az ellentéteket.
Meghasonlás van magában Károlyi pártjában is.
A radikálisok és szocialisták összefogtak és a magyarok, szánalmas szerepük dacára szembe kerültek velük.
Arról beszélnek, hogy a kormány inog.
A munkás- és katonatanácsok révén egyre nő a szocialisták hatalma.
Most már maguknak követelik a belügyi és a hadügyi tárcát is.
Landler Jenő és Böhm Vilmos a jelöltjük.
Batthyány Tivadart reakcióval vádolják, Barthát, a hadügyminisztert támadják, mert ellenszegül a bizalmiférfi-rendszernek, csökkenteni akarja a főváros szocialista helyőrségét és kinn az országban parasztgárdákat toboroz.
Vádolják, hogy royalista mozgalmakat támogat, titokban tiszti zászlóaljakat és riadóosztagokat alakít.
Ellenforradalmár!
Ez a szó kezd lábrakapni, amellyel minden becsületes törekvésnek, minden hazaszeretetnek útját akarják szegni.
Eljutottunk oda, hogy ma már ellenforradalom, ha az ember feljajdul az idegen megszállások miatt, ha az ország területi integritásáról vagy védelméről beszél, ha azt mondja : dolgozzunk, hogy éhen ne haljunk.
Az úgynevezett munkanélküliek hatalmasabbak, mint a dolgozók.
Sokan vannak.
Kun Béla a vezérük és pénzük is van bőven.
A munkakerülés ma a legjobb kenyérkeresetek egyike, melyet a kormány is hathatósan támogat.
Milliókat oszt ki munkanélküli segélyek címén, míg az utcákat senki sem akarja söpörni, a piszok és hó garmadába nő, a szemét a kapuk alatt rothad.
Tegnap történt, hogy hosszú utánjárással, méregdrágán néhány zsák szenet szereztem.
A fuvaros, aki hozta, ledobálta a szenet a pince ablaka elé.
Kértem , lapátolná be.
Nagyot káromkodott, már sötéteden és nem volt kedve hozzá .
Otthagyta, hiába ígértem neki jutalmat.
Aztán ... a kis német szobalánnyal belapátoltam magam.
E napokban egy katonatisztet láttam, aki zörgő gyalogkocsit húzott és fát szállított magának.
Béla testvérem szép angol kézibőröndben burgonyát cipelt haza, mert semmi árért nem akadt ember, aki vitte volna.
A fővárosi háziszemetet az elmúlt napokban néhány fővárosi tisztviselő fuvarozta; fuvaros nem vállalkozott és így történt meg, hogy a hivatalnokok tíz-húsz korona napidíjuk helyett aznap százharminc koronát kerestek.
És ezalatt a Nemzeti Lovarda előtt a munkanélküli segélypénztárnál állandó csődület van.
Erős fiatal emberek, kószáló cselédleányok hancuroznak tolongva a sorban.
Napi tizenöt koronát kapnak, de nincsenek megelégedve: harmincat követelnek.
A lázítók pedig még ezzel sem érik be.
Ott járnak közöttük és szívósan mondják: — Minden a tietek.
Már csak gyűlölet vagy közöny van itt a lelkekben.
Ma délután temetésen voltam.
Egy fiatal asszonyt temettünk.
A járvány szólította el.
Kocsi nem vállalkozott, hogy kivigyen a temetőbe.
Gyalogosan mentünk mind .
A pap is késett, ő se kapott kocsit.
Már sötétedett a halottak nagy, hideg kertjében, a fekete ciprusok között, mire leeresztették a sírgödörbe a koporsót.
A sírásók soká vártak.
Türelmetlenkedni kezdtek, dühösen morogtak.
Durva szavakat hallottunk.
Az egyik sírásó az órájára nézett.
— Későn van,— mondotta nyersen, — majd behantoljuk holnap, — aztán mind a ketten beleszúrták az ásójukat a kihányt földbe, vették a kalapjukat és elmentek.
Lenn a nyitott sírban pedig ott feküdt a koporsó és a megdöbbent csendben halkan kis rögök görögtek le rá a partról .
Tanácstalanul néztünk egymásra.
Senki se mert szólni.
— Nem hagyom így itt magára, — mondotta a férj és remegő két kezével megfogta az ásót és maga lökte le a földet a legkedvesebbre, amit az élet neki adott.
Dörömbölve zuhogtak a rögök a koporsóra.
Egy pillanatig dermedten álltunk mind, olyan szörnyű volt az, ami történt.
Aztán puszta kezünkkel segíteni kezdtünk, akik ott voltunk.
És a sötétben egy szívszaggató zokogás emberi váddal ostromolta meg az embertelenséget. ..
December 12 .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE