Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tormay Cécile
Bujdosó könyv
Keletkezés ideje
1920
Fejezet
185
Bekezdés
4033
Mondat
16463
Szó
157783
Szerző neme
nő
Terjedelem
hosszú
Kanonikusság
magas
A kikkel az elmúlt napokban találkoztam, bármiről is beszéltek minden fájdalmukon felül, egy szerre felcsattant a szavukból annak a szégyennek haragja, mellyel mindannyian Mackensen elfogatására gondoltunk.
Zichy Rafaelné mondta el, hogy véletlenül találkozott Károlyi Mihállyal .
Kíméletlenül hangot adott előtte határtalan felháborodásának.
Hát ez nem lehet másként, — felelte Károlyi cinikusan.
— Legfeljebb azt fogják rólam mondani, hogy én voltam Magyarország első lovagiatlan miniszterelnöke.
Ott gyűltünk össze megint a várbeli palotában.
Ugyanazok voltunk együtt, akik a múltkor.
Az asszonyok dolgáról akartunk beszélni, de ki tudja hogyan, egyszerre mégis csak Mackensenről beszéltünk.
Írni kellene neki az asszonyok nevében!
— mondottam ki mindnyájunk gondolatát.
A többiek megbíztak bennem.
Felszólítottak, írjam meg a levelet.
Hohenlohe vállalkozott, hogy lefordítja németre.
A többiek megígérték, hogy közben aláírásokat gyűjtenek.
Még azon az éjjelen megírtam a leveleket, nemkerült fejtörésembe.
Ott volt a lelkemben készen.
Megtagadtam minden közösséget Károlyi alávaló tettével .
Visszautasítottam és megbélyegeztem azt az asszonyok nevében és kértem a marsaik, bocsássa meg, amit a nemzet ellenére véle cselekedtek.
Ma tehetetlenek vagyunk, de eljön az idő, mikor hálából azoknak a Kárpátoknak a gránitján fog neki szobrot emelni a magyarság, amelyeket megvédett.
Anyám volt az első, aki ívemet aláírta.
Azután útnak eredtem a városban és estére sok asszony keze- vonását hoztam haza magammal.
Itthon egy üzenet várt.
Gróf Apponyi Aibertné botra készült és miután nagy női szervezeteivel ő is aláírta levelünket, elvitte karácsonyra a fogoly Mackensenhez a magyar asszonyok üzenetét.
Kevés volt ez, de többet most nem adhattunk.
A marsall megértette.
Azonnal elolvasta az írást és megilletődötten mondott köszönetét.
így jött el karácsony szent estéje.
Fekete hóhegyek olvadnak a gyalogjárók mentén.
Csatakos fekete sár nyúlik az utcákban.
A gázlámpák csak alig pislognak, az üzleteket korán bezárták .
Villamosközlekedés nincs.
Szegényes és hideg a város.
Mikor Anyámmal, mint minden más esztendőben, a szent estére Mária testvéremhez mentünk, a néptelen utcákban fegyveres, részeg katonák csavarogtak.
Köröskörül lövöldözés hallatszott a városban és az ablakok sötétek voltak.
Magyarországon ma másutt is ilyen sötétek az ablakok és így lövöldöznek mindenütt, ahol békés, fegyvertelen emberek élnek.
Csak a határok, a vészesen közelgő határok csendesek a téli ég alatt.
A havas erdélyi mezőkön négyezer emberével halad egy romángenerális Kolozsvár felé.
Az előőrsei tegnap bevonultak Mátyás király városába.
Kicsordul a könny a szememből...
Vyx francia alezredes új átiratot kézbesített ...
Megint előbbre tolta az antant a demarkációs vonalat.
Pozsonyon, Kassán, Kolozsváron, sok szép magyar városon innen tolta!
A csehek mélyen járnak a Szepességben, a szerbek bevonultak Muraközbe ...
Ennél szomorúbb karácsonya nem volt még Magyarországnak!
Nem ég világ az ország karácsonyfáján, bitófa lett a fából és hozzákötözve áll a mi nemzedékünk , amelyet minden magyar nemzedéknél jobban megsebzett a végzet.
Karácsony éjt szakája .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE