Egyetlen ünnep volt az esztendő utolsó hete.
Ez évben csak egy rémlátó darabja lett a kétségbeesett útnak, melyen haladnunk kell.
Szájról-szájra járt a hír : Holnap, holnapután, de ha nem, úgy Szilveszterre elkerülhetetlenül nagy gyilkolás lesz a városban.
Kegyetlen, durva és gyalázatos minden, ami odakinn látszik és hallatszik.Elbújtam előle ezekben a napokban és Anyám mellett, az otthon csendjében megint volt időm gondolkozni.
A kormány választásokról beszél és január közepére hirdeti az önmaga törvényes szentesítésének a látszatát, miután az antant így nem áll szóba vele.
Közben a szociáldemokrata párt a falvakat akarja a maga számára megnyerni.
Ismét napirendre tűzték a földbirtokreform kérdését.
Üszkös sebe ez a magyar életnek , józanul, igazságosan régen meg kellett volna oldani.
Az előző kormányok lelkiismeretlenül halogatták, a mostani hatalom pedig csak tűzvető csóvának használja.
Búza Barna földmívelésügyi miniszter annyi földet helyez kilátásba a földnélkülieknek, amennyi akkor sem állna rendelkezésére, ha az összes kötött és magánkézen lévő birtokokat felosztaná és olyan rövid határidőt szab a földosztásnak, hogy végrehajtása technikai lehetetlenség . ..
A célzat világos.
Orosz minta szerint forradalmasítani akarják az aránylag még nyugodt földmunkásnépet.
Tavaszra földet ígérnek hát mindenkinek.
Vésztjóslón harapódzik szét a népbolondító ígéret, mellyel elérte a kormány, hogy a városok munkásai után most már beszüntették a munkát a földmíves cselédek és napszámosok is.
Ügy számítanak, tavasszal majd a saját földjüket művelik, minek dolgozzanak másnak.
Az őszi vetést nem végzik.
És míg az ország éhezik , milliárdnyi értékű burgonya, kukorica, cukor- és takarmányrépa és zöldség maradt kinn betakarítat- lanul.
Agitátorok járják a falvakat.
Izgatnak a magántulajdon és a birtokosok ellen, uszítják az uradalmak cselédségét és a zselléreket : vegyék el a földet.
Mint ahogy kormánybiztosa révén a budapesti katonatanács uralkodik a hadügyi kormányzás felett, ugyanúgy uralkodik a szocialista miniszterek révén a budapesti munkástanács a polgári kormányzat felett.
A katonatanács és munkástanács vezetősége kizárólagosan az idegen fajból került ki és mindegyre jobban előtérbe tolja a bolsevizmus utópisztikus álmokba burkolt rablási szándékát.
A munkástanács egyik legutóbbi gyűlésén, az új Városháza nagytermében a földreformkérdésben döntött és pedig úgy, hogy egyszerűen feldöntötte.
A tanács kijelentette, hogy a földet köztulajdonba kell venni : szűnjék meg mint magántulajdon.
Azután az adókérdést tárgyalta és pedig úgy , hogy minden jövőbeli tárgyalást feleslegessé tegyen.
Javasolta a százpercentes vagyonadót, vagyis — a vagyonelkobzást.
Ezeknek a nyilatkozatoknak és javaslatoknak a híre is nagy hirtelenséggel terjedt a vidéken és előkészíti a lelkeket arra a második forradalomra, amelyet Lenin emisszáriusa, Kunfi Zsigmond hirdet arra az esetre, ha a polgárság ellenállást tanúsítana, szervezkedni merne és esetleg megkísérelné, hogy eleget tegyen az antant-hatalmak óhajának, mely a jelenlegi bolsevista irányzatú kormány helyett polgári kormánnyal kívánna tárgyalni K.unfi és társai nem veszik ezt komolyan és hangosan kiáltják: "Üj forradalomra van szükség és az el fog következni!"
A kormány a karácsonyi ünnepekre se rendről, se szénről, se élelemről nem gondoskodott, de ígér helyette új forradalmat.
És ezzel az ígérettel fordul ki a szörnyű év a kapun .
December ji .