Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tormay Cécile
Bujdosó könyv
Keletkezés ideje
1920
Fejezet
185
Bekezdés
4033
Mondat
16463
Szó
157783
Szerző neme
nő
Terjedelem
hosszú
Kanonikusság
magas
/^Srökös tüntetésekben rángatódzik a lázbeteg város.
Közben ordít és rombol , éhezik és rabok Utcáin kommunista menetek vonulnak vörös zászlók alatt.
Szemközt nemzetiszínű zászlóival hazafias ifjúság tódul.
A menetek egymásba rohannak .
Letépik a kokárdákat, beverik egymás fejét.
És míg az előtérben lármáznak a tömegek, a háttérben, suttyomban megdöbbentő dolgok történnek.
Mackensent Fóthon bekerítették a spahik.
Hajnalban francia tisztek hatoltak be a szobájába, foglyul ejtették és egy órát adtak neki a készülődésre, aztán a sötét virradatban, feltűnés nélkül, kíséretével együtt gépkocsikon Gödöllőre vitték .
Ügy mondják, onnan valamerre délre szállítják.
Károlyi kormánya, bár állítólag az elfogatás a kormány kívánságára történt, tiltakozást jelentett be a franciáknál.
A szabadkőmí- vesek lapja, a "^ Világ" pedig lakonikusan jegyzi fel : " Nagy katasztrófák zajába belevesznek a kis egyeni drámák" . ..
Számukra minden dráma egyéni, amely idegen fajokat illet és minden közügy, ami a saját fajuk egyéneit illeti.
Délben egy másik hír terjedt el a városban.
Láng Boldizsárt, a hadügyminisztérium egyik értékes tisztjét, régi barátomat elfogták.
Sorsa mögött rejtetten sokaknak a sorsa áll.
Régebben volt, hogy Érsekújvárról bíztató hírek jöttek.
Pozsony, Komárom, Bars , Hont és Nógrád vármegyék szervezkedni kezdtek.
Távol a hazaáruló főváros katonatanácsától, honvédelmi bizottmány alakult.
A Csallóköz, a kis magyar Alföld, a Zsitva.
Garam és az Ipoly mély völgyeinek férfinépe fegyverbeállt és Vágsellyénél útját szegte az előnyomuló cseheknek.
De ütközetre nem került a sor.
Mikor a csehek megtudták, hogy fegyveres magyar ellenállás fogadja őket , hirtelen megfutamodtak.
Felderengett a reménység.
Olyan egyszerű lett volna a fegyverbe kelt magyar csapatoknak kiverni a minden ellenállás elől gyáván hátráló betörőket.
Báró Láng Boldizsár egyik szervezője volt ennek a tervnek.
Ügy mondják, a csallóközi honvédelmi bizottmány elnöke, Szmrecsányi György az elutazását megelőző éjtszakát Láng lakásán töltötte és autóját — ahogy a hír beszéli, — hagyományos magyar elővigyázatlansággal a kapu előtt várakoztatta hajnalig.
Pogány titkos rendőrsége kiszimatolta ezt és sietve besúgta.
A katonatanács kormánybiztosa követelődzőit.
Az erőtlen Festetics Sándor gróf pedig, akit néhány nappal előbb sógora, Károlyi Mihály, mint lárvát biggyesztett a hadügyminisztériumba Böhm Vümos elé, kénytelen volt Lángot elfogatni.
Berendelte magához a minisztériumba, aztán egyszerűen letartóztatta.
Egyéni végzet, mely mégis sokat mond a sokak végzetéről ...
Az érsekújvári ellenállás sorsát, ravasz tevékenységgel már ezt megelőzőleg megpecsételte Pogány és a szocialista párttitkárság, mely aggódva nézte a hazai fold védelmére szervezkedő energiákat.
A szociáldemokraták nem akarják megengedni, hogy itt rajtuk kívül, bárkinek is legyen fegyveres ereje, Károlyi és Festetics nem gátolják ezt a törekvést: a hadügyi kormány megvonta a fegyvert és a muníciót az ország védelmére talprakelt nemzeti érzésű csapatoktól.
Pogány pedig feltartóztatta az Érsekújvár irányába már elindított élelmező vonatokat .
A csapatok egy ideigsaját költségükön élelmezték magukat.
A pesti katonatanács ezt sem tűrte meg és kommunista agitátorokkal árasztotta el őket.
A sorkatonaságban hirtelen lazult a fegyelem, a felbujtott legénység elcsapta tisztjeit, kibontotta a vörös zászlót, minden ok nélkül visszahúzódott és mögötte a csehek zavartalanul bevonultak Érsekújvárra.
Könnyű sikerüktől vérszemet kaptak.
Mialatt Pozsonyban hatezer magyar katona adta meg magát egy cseh ezrednek, kényelmesen átlépték az Ipolyt és csapatokat küldtek a salgótarjáni bányák elfoglalására.
Egy negyven főből álló osztag pedig, egyetlen puskalövés nélkül, kitűzte a bevehetetlen Komárom ormára a cseh lobogót...
Ezek a napok átütötték a mi nemzedékünknek a szívét.
És ma már arról beszélnek, hogy a cseh országrablók nem állnak meg Vácott.
A világháború gyávái, az örökös árulók Budapest megszállására készülnek.
És a magyar katonák szuronya az elvesző földön többé sehol sem mozdul előre.
A csapatok rendetlenül szélednek el a szörnyű igézetben, mely rettenetes keleties szemével rámeredt a mi népünkre és babonás szavait suttogva, gyalázatba hódítja a szerencsétlen nemzetet.
Január ni.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE