Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tormay Cécile
Bujdosó könyv
Keletkezés ideje
1920
Fejezet
185
Bekezdés
4033
Mondat
16463
Szó
157783
Szerző neme
nő
Terjedelem
hosszú
Kanonikusság
magas
Eddig a Székely Nemzeti Tanácsban dolgozott.
Dunántúli, ismeri a nemzetiségi kérdést és azt mondja, hogy Budapestet csak a magyar vidék erejével lehet visszafoglalni.
Kiss Károlynak hívják.
Azt hiszem, jó munkatársam lesz .
Anyagi érdekeit épp oly jól tudja képviselni, mint én magam. ..
Mindenről beszélt, ami az ország és a mások érdeke, csak az egyéni érdekeiről hallgatott .
Megegyeztünk, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének a titkára lesz.
Az iroda Kállay Erzsébet vezetése alatt már dolgozik.
Én pedig járom a várost és beszélek az asszonyokhoz.
A Lipót-körúton mentem a Duna irányába.
Az. egyik utca szegletén két alak fordult ki.
Egy leány és egy férfi.
A leány szőke arca ismerős volt.
Haját bolse- viki frizurában viselte.
Világoskék szemét beszéd közben furcsán meresztgette .
Eszembe jutott: hiszen ez Goszthonyi Mária.
Elhanyagoltan nézett ki .
Félretaposott cipő volt rajta, a szoknyája lefetyelt, keztyúje a hideg dacára nem volt.
Aki vele ment, fekete keztyút viselt, feketébe volt öltözve.
Fekete hajával az egész ember gyászfekete benyomást tett.
Szúk válla előre- hajlott és a háta görbültnek látszott.
Nem volt kimondottan púpos, de arcán a púposok kifejezése ült.
Feltűnően sápadt volt, csak nagy szemita orra vöröslőtt két fekete szeme kötözt.
Hogy kerül ez a leány ebbe a társaságba?
Már elhaladtak mellettem és én még mindig reájuk gondoltam.
Közben a tekintetem egészen véletlenül levette a falról a kis utca felírását: Visegrádi-utca.
A kommunisták fészke.
Itt van a "Vörös Ujság" szerkesztősége, itt gyülekeznek a tüntető menetekre ...
Goszthonyi Máriáról az utóbbi időben sokszor hallottam beszélni.
Az elmúlt években megtanult oroszul, orosz kommunista iratokat fordított és két barátja : Lukács-Löwinger György, a gazdag bankár fia és Bauer Hersch, jelenleg: Balázs Béla nevű író befolyása alatt szindikálista elveket vallott.
Somogymegyeiek úgy mondják, hogy a háború alatt azért voltak kellemetlenségei a kaposvári kórházban, ahol mint önkéntes ápolónő működött, mert kommunista elveket hirdetett a sebesült katonáknak.
Az a mende-monda isárja, hogy október napjaiban a kenyérmezei fogolytáborban a lázadás kitörése előtt izgató beszédeket mondott az orosz foglyoknak.
Egy kijelentése, amelyet Ritoók Emma előtt tett, nem hazudtolja meg ezeket a híreket.
Rövid idővel a forradalom után történt, hogy a Várhegyen véletlenül találkoztak.
Együtt jöttek le a Duna felé .
Goszthonyi Mária egyszerre megállt és fanatikus hittel mondotta: Fogunk még ezekben az utcákban barrikádokon harcolni.
— De egymás ellen, felelte Ritoók Emma.
Goszthonyi Máriát azóta sokan látták Kun Bélával kommunista gyűléseken .
Jóformán gyerek volt, mikor utólszor beszéltem vele.
Szülei somogyi birtokukon egy barokk kastélyt építettek maguknak.
Ott nőtt fel féltve, kényeztetve az eredetileg művészetre hajló, tehetséges fiatal leány.
Anyja szereti hazáját és a zenét, a legjobb művészek voltak a vendégei; az atyja mintagazdaságot teremtett.
Hogyan juthatott el ez a leány a visegrádiutcai kommunistákig?
A világon vannak lelki járványok is!
A háború is járvány volt, a bolsevizmus is az.
Berlinben nagy krízise van most ennek a járványnak.
Két legvadabb terjesztőjét , Liebknecht Károlyt és Luxemburg Rózát megölték.
És mert az asszony tehetségesebb volt és jobban tudott gyűlölni, mint a férfi, vészesebben is tudott hatni destruktív szellemével.
Míg Liebknecht a német spartakusokat szervezte meg , Luxemburg Róza volt az összekötő kapocs az orosz és a német forradalmi zsidóság között.
Ezek az emberek gonosztevőkkel szövetkeztek, Berlin csőcselékét uszították a lakosságra.
Polgárháborút akartak és Németország romjain saját uralmukat.
Luxemburg Rózát most a tömeg dühe tépte darabokra.
Hír szerint a Landwehr-csatornába dobták a testét, Liebknechtetpedig, aki másokat a halálba tüzelt, míg maga elbújt és letagadta nevét, mikor sor került reá, hogy bátor legyen, — szökése közben lőtték agyon.
A berlini lapok azt írják róluk: nem ismerték a határt, ahol a politikai harc megszűnik és a bűncselekmény kezdődik.
És ugyanekkor a budapesti szabadkőmívesek kormánytámogató lapjában: a Világban elképedve olvasom: "Ennek a két embernek a sorsa veszedelmesen hasonlít ama Nazaretiéhez ..
A kommunizmus történetébe mártír-glóriával a feje körül két szent vonult ma be..."
A kommunizmus léte, alapja és egész tana az osztálygyűlöletre, vagyis a testvérgyilkosságra van felépítve.
Krisztus egész tana maga a szeretet.
Közte és amazok között nincs híd a szakadékon át.
Az ő országa nem e földről való , ezeknek az országuk csakis a földön van és elsöpri, ami nem e földről való.
Ezek mindent elvesznek, ő mindent odaadott.
A Názáreti meghalt érettük is, ők pedig újra megfeszítik őt...
Krisztus tanát csúfolták meg Kun Béla és társai a budapesti kommunisták gyászünnepén is.
Tajtékozva mutattak fel Luxemburg Róza és Liebknecht póznákon körülhordozott képére.
Bosszúra lázították a csőcseléket és olyan gyűlöletet ordítottak, amilyent még nem hallott ez a város soha.
Kun Béla eleinte hatást ért el, aztán egyszerre megfordult a tér hangulata Azt kiáltotta az emelvényről : " Bennünket is az ő sorsuk fenyeget már itt, de mi fogadalmat teszünk, ha felnégyelnek bennünket, akkor is tovább haladunk az ő útjukon.*
Valaki ekkor elordította magát a tömegben: Fel- négyelés után akar tovább járni ?
Az emberek röhögtek.
Kun Béla demagóg-fogással ezután már hiábakiabálta : Elvtársak, ne sírjatok!
— igazán senki sem sírt a téren és a lázításnak szánt beszéd elpattant az emberek feje felett, mint egy piszkos szappanbuborék.
Ma még szétpattant a buborék, ma még nevetnek.
De ki tudja, mi lesz holnap?
A kormány már szinte leplezetlenül a kommunisták kezére játszik.
Mostanában történt, hogy a nyíregyházai katonai ügyészség megkeresésére, gyilkosság bűntette miatt a budapesti rendőrség egy Szamuelly Tibor nevű kommunista agitátort letartóztatott.
Röviddel ezelőtt egy hadifogságból megtért alezredes tanúskodott róla, hogy ez az ember, áld mint hadifogoly Oroszországban Trockij bizalmasa volt, Moszkvában százötven magyar tisztet kivégeztetett, mert nem akartak a vörös gárdához csatlakozni.
A kommunista Szamuelly most három napot sem töltött a fogházban.
Károlyi Mihály közbenjárására beszüntették kihallgatását és szabadon eresztették.
Ez az eset ismét rést vág a láthatatlanon, mely mögött démoni munka folyik.
Erjedés dolgozik mindenütt.
A hadügyminisztériumban is két tábor harcolt és a magyarokat megint legyőzték .
Pogány elcsapta Festeticset.
Böhm Vilmos lesz a hadügyminiszter.
A vallás- és közoktatásügyi minisztériumot különválasztották és Károlyi a magyar jövő kulcsát, a közoktatásügyi tárcát, Lenin ágensének, a szociál-kom- munista Kunfinak adta a kezébe, aki azzal kezdte működését, hogy a magyar Tudomány-Egyetem régi autonómiáját félrelökte és ajánlás nélkül önhatalmúlag kinevezett hat szabadkőmívest tanárnak.
És az az ember, aki így tiporja a magyar faj életérdekeit, tárgyal most a kormány nevében a mi érdekeinkről az entente-hatalmak megbízásából ideérkezett amerikai misszióval.
A missziót Coolidge tanár, Wilson elnök barátja vezeti .
Elsősorban a kormány tagjaival lépett érintkezésbe.
Tájékozódást szerezni jött .
Hogy ezt a tájékoztatást a kormány milyen formában végzi, arról hallottam egy kis történetet.
Kunfi Zsig- mond a bolsevizmus rémét emlegetve azt panaszolta Mr. Coolidgenak, hogy nincs szén, nincs munkaalkalom és a munkanélküliek segélyezése felemészti az állam erejét.
Mikor a foldmívelési miniszter, Búza Barna informálta az amerikait, szánalmat kérő hangon jajveszékelte, hogy a burgonya, répa elrothad a földben és nincs, aki kiszedje.
— Coolidge meglepetve kérdezte: — Hát a miniszter urak nem érintkeznek egymással ?...
És nemcsak idebenn, de a külföldön is ilyen emberek képviselik ma Magyarországot.
Míg a feminista- bolseviki Bédy-Schwimmer Róza, a Károlyi-kormány nem akkreditált, de kitessékelt svájci követe adósságainak hátrahagyása után már befejezte diplomáciai pályafutását, azalatt, mint a kormány kiküldöttje: Kéri Pál, Vadász Miklós, Ignotus-Veigelsberg Hugó még odakinn tépdesik utolsó foszlányát a magyar állam tekintélyének.
'
Mintha a magyar lelkek éreznék mindezt és jóvá akarnák tenni, amit a kormány amúgy is nyomorult helyzetünkön ront, szinte kétségbeesetten keresi valamennyi hazafias erő a megnyilvánulást.
Tüntető menetek vonulnak az amerikai misszió ablakai alá és zúgnak az utcák: "Nem, nem, soha!"
Coolidge felkereste a beteg Apponyi Albert grófot és átvette nagyszerű memorandumát, melyben összefoglalta a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságokat.
Gróf Teleki Pál, aki október eleje óta lázasan dolgozott geografusavial és a statisztikusokkal az ország nemzetiségi térképein, ezeket a térképekét adta át a misszióknak, melyek rabló szomszédaink hazug jogcímeivel szemben statisztikai alapon igazolták, hogy a megszállt területeken csehek , szerbek, oláhok az ezeréves Magyarország kétharmadával együtt közel négymillió fajmagyart akarnak elszakítani.
— Teleki beláthatatlan szolgálatokat tett hazájának, — mondották az amerikaiak.
A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége is ott volt a tiltakozók között.
Károlyi Mihályné — mint nem egy más tervünkről — előzetesen tudomást szerzett erről is.
A feministákról, a szocialista és radikális asszonyokról, tehát a politikailag szereplő izraelita női táborról saját nyilatkozataik alapján most már köztudomású, hogy pártjaikkal, a szabadkőmívesekkel és a galileisták- kal együtt, nem kívánják az ország területi épségének fenntartását.
Károlyi Mihályné, hogy a destrukció tábora ellen fenyegetően megnyilatkozó nemzeti közvéleményt elaltassa, közeledést keresett a mi küldöttségünk vezetőjéhez : Zichy Rafaelnéhoz.
Megbízottjával azt üzentette neki, hogy egy memorandumot készíttetett számunkra és a radikális irányzatú nőkkel együtt csatlakozni fog felvonulásunkhoz.
Zichy Rafaelné önérzetesen felelt: — A memorandum felesleges.
A magyar asszonyok memoranduma már készen van.
A küldöttségben pedig nincs helyük azoknak, akik az ország területi épsége ellen vétkeztek és vétkeznek még ma is...
És mint mi, ugyanúgy tiltakoztak a többi magyaralakulatok, a Területvédő Liga, a szervezkedő intran- zigens keresztény Ébredő Magyarok és a Magyar Országos Véderő-Egyesület; a Move, amely elnököt cserélt és a nemzeti ügy mellé állt .
Hiába vonultak fel gyűléseik ellen a tengerészek, Pogány vörös katonái és a kormány testőrsége: a hírhedt Fabik-különít- mény, mely többnyire szökött fegyencekből és rablógyilkosokból rekrutálódott.
Most 19-én gyűlésközben hiába vágták el a villamosvezetékeket a zsúfolt teremben, a Move új elnöke, Gömbös Gyula vezérkari százados az Internacionálét bőgő kommunistáknak bátran odakiáltotta: "Az Internacionále a hazátlanok jelszava és jaj annak a nemzetnek , mely ezt a jelszót köveit!!!"
Az izgatottság egyre nagyobb lesz.
Budapest magyar lakossága lélekszakadva kiáltja ezekben a napokkan: Hazát akarunk!
És mindennél kétségbeesettebben kiáltotta ezt vasárnap a székelyek és erdélyi magyarok nagygyűlése.
Soha nem látott tömegben volnult fel a város magyar érzésű lakossága a Vigadóba.
Ellepte az utcákat, a tereket, a Duna partját és tiltakozott az oláhok jogtalan megszállása és vérlázító kegyetlenségei ellen .
Tiltakozott, hogy Erdélyt Oláhországhoz csatolják: — "Ezerötszáz éve a mienk, — kiáltották az őslakó székelyek — sohase volt az övék!"
— Bartha Albert, a volt hadügyminiszter pedig azzal végezte beszédét: "Erős magyar hadsereget kell szerveznünk!"
— Percekig zúgott az éljen és egy nagy zokogó hullámban átcsapott a magyar nép Himnuszába, melyet száműzni akar az Internacionále.
Székely katonák között így vonult a százezernyi tömeg az amerikai bizottság elé .
Coolidge tanár a
Ritz-szálloda erkélyéről nézte és öreg szeme könnybe lábadt.
Neki is volt hazája...
Egy fiatal székely katona ledobta a zubbonyát és véresre vert mellét odamutatta az amerikainak: Most jöttem Erdélyből, így bánnak az oláhok a magyarokkal a ti védelmetek alatt!
— Budára, menjünk Budára!
— hangzott fel egy bosszúra hívó kiáltás.
És a tömeg hömpölyögve indult a Lánchíd felé.
— Le a zsidókkal!
Le a szocialista miniszterekkel, le a katonatanáccsal!
Éljen Magyarország területi épsége!
Ekkor már a Szent György-térre ért a menet eleie.
Az udvari istálló épületéből kirohant Pogány.
Kalap nem volt a fején.
Két karját a levegőbe emelte és toporzékolva ordítozott: — Kegyetlenül beléjük kell lőni!
— A katonatanács udvarából gépfegyverek gurultak ki és nekiszegeződtek a fegyvertelen székelyeknek.
Pogány tengerészei emelt puskával sorakoztak az udvari istállók előtt.
Szemben, a miniszterelnökség épületénél ott álltak a székelyek.
Egy pillanatig rettenetes feszültség volt a levegőben.
Aztán, mintha egy kéz eleresztette volna az embereket, átfutottak a téren és összekeveredett minden .
Mire szétvált a gomolygás, vérzettek a fejek és a székelyek elvonultak a fegyveres erő elől.
József főherceg palotájának ablakai a Szent György- térre nyílnak.
A főherceg maga mondta el, hogy hallotta az egyik ablakból, mikor Pogány ököllel fenyegetve a székelyeket, odakiáltotta tengerészeihez: — Agyon kell őket ütm ...
Agyonütjük őket, agyonütjük !
Másnap megfújták a riadót a kormány lapjai.
Ellenforradalomról beszéltek .
"Vasöklünknek egyetlen szorításával össze kell roppantam' az egész klerikális és soviniszta reakciót...
Nem szabad tűrnünk egy pillanatig se a sovinizmus és antiszemitizmus fel- lobbanásait.
Az eddig lappangó ellenforradalom most nyílt színpadra lépett."
így írnak ma magyarul Magyarországon egy felvonulásról, mely azt merte kiáltani , hogy: "Nem, nem, soha!"
Január 25 .
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE