Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Lakatos László
A teve
Keletkezés ideje
1925
Fejezet
52
Bekezdés
1649
Mondat
6059
Szó
42332
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
XXXVI.
Le az uccára.
A többiek közé, emberek közé.
Újra ember vagyok én is, felnőtt ember.
A zsebemben pénz.
Egy vágy volt bennem, egy gyermekes, egy hatalmas vágy.
Nem az evés!
De kocsiba ülni .
Kocsit!
És ha csak egylovast és ha csak tíz percre is, de kocsit!
Azértsem!
Szerényen, lépésben.
Hátha most nem kaptam volna odafent pénzt.
Hátha a munkám rossz lett volna, vagy az ügyvéd nincs otthon, vagy azt mondja: tessék itthagyni, majd elolvasom és jelentkezzék holnap.
Vagy a jövő héten.
Csak most ébredtem rá: mennyi akadály volt előttem, mennyi rossz véletlen.
A szerencse mind elsöpörte utamból.
És én most mingyárt kiuzsorázzam a szerencsét?
Nem szabad!
Meg aztán: egész éjszaka dolgoztam, előttevaló nap bútort cipeltem a hátamon .
Papírosról ebédeltem, a vacsorám száraz kenyér hajnali négy órakor.
Berúgnék most egy konflisúttól, nyilt uccán elaludnék a kocsiban, mint valami éjszakáról fenmaradt korhely.
Az ember nem így kezd új életet.
El a bankba!
Gyalog.
Ott számlát nyittattam magamnak.
Szabad volt.
Amim azelőtt volt, elvették, de ezzel ki is fizettem mindent, a váltókat, a tíz esztendőt, ami az öreg Michaelisra várt volna.
Több adósság már nincs.
Mindent kifizettem, amit most kerestem az enyém , tiszta!
A pénz kilenctizedrészét folyószámlára tettem, egy tizedrészét megtartottam élésre .
Szerényen, beosztással kell élnem.
Ha van is megint valamim, azért még mindig csak napszámos vagyok és mire a zsebben maradt pénz elfogy, újat kell keresni.
Ahoz, amit itt most elhelyeztem, nyúlni nem szabad.
Csekk-könyvvel a zsebemben jöttem ki az uccára.
Most igazán újra nagykorú.
Ezt hozta az elmúlt éjszaka, az első éjszaka.
Áldott éjszaka!
... Éjszaka ...?
A feleségem nem jött haza az éjszaka.
Most már szabad volt erre is gondolnom, eszembe juthatott, hogy férj vagyok.
Férj!
Délben nem volt otthon.
Kis ebédet főztem magamnak, azután lefeküdtem, öt óra lehetett, amikor fölébredtem.
Nem gondolkoztam, elindultam gyalog, gépiesen a Fő ucca felé.
Azután visszafordultam.
Nem!
Nem és nem!
Hogyan merem őt gyanusítani?
Nincs ott!
És ha ott van?
Mi jogon zavarnám a... testvéreket.
Hogy megint a földhöz vágják a kalapomat az előszobában, rátapossanak?
Régi szép idők.
De nekem most már csak egy kalapom van, egyetlenegy.
Haza!
Az aktatáska megint teli.
Kék papírosok, bélyegek és pecsétek.
Tessék dolgozni .
Ennél jobb nincs.
Ilona otthon volt.
Egy széken ült és maga elé nézett.
Ez, ahogyan így mondom, semmi sem.
De hogyan tudott ő ülni, hogyan maga elé nézni.
Mennyi volt ebben!
Egy élet és több élet, az övé, az enyém, sokunké.
Nem kérdeztem hol volt, honnan jött...
Lámpát gyújtottam.
A szeme ki volt sírva és ... kell -e itt kérdezni?
A testvér nem vállalta őt.
Elküldte.
Vagy talán ő maga ment el, mert belátta, amit minden jóérzésű embernek különben is be kell látnia, hogy egy elkényeztetett szép fiatal nő nem terhelheti magát egy tehetséges fiatalember nyakára.
Istenem, mit lehet tudni!
Elemér Miklós talán lángész.
Egy Shakespeare lakik benne, vagy egy Beethoven !
Voltak már ilyen csodák.
És ekkora lángész vesszen el kenyér és napernyő és hócipő miatt!
Becsületes ember ilyet nem kívánhat.
A lángész számára a nő a napfény, a szép nő, a fiatal nő, a gazdag nő.
Aki pedig nem szép, nem fiatal, vagy nem gazdag, az ...
És végre is itt van a férj!
A férj!
*
Vacsora csendben.
Azután még dolgoztam valamit.
Nem sokat, ma már csak éjfélig és éjszakára le is feküdtem.
Az ebédlődíványra.
De mielőtt elaludtam, feljött bennem - és éppen ilyen tündéri nap után! - a hálátlanság.
- Ma pénzt kerestem és éppen ilyenkor nincs az öreg Michaelisnak bankháza, hogy az ember tudhatná hová nyugodtan elhelyezni a kis tőkéjét.
Nekem már kezd pénzem lenni és a világ legkitünőbb bankháza éppen most omlott össze.
Ilyen az én szerencsém! - zúgolódtam magamban keserűn.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE