Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Aszlányi Károly
Szélhámosok : Regény
Keletkezés ideje
1939
Fejezet
25
Bekezdés
1888
Mondat
3595
Szó
34035
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
alacsony
IZENÖTÖDIK FEJEZET, amelyben mindenkit óriási meglepetés ér, kivéve Lukács Edét; a való igazság pedig elrejtőzik a szemek elől.
1.
Hajnaltájban János elcsüggedt, elfáradt s elaludt a nagy túrakocsi ölén.
Már jócskán reggel felé járhatott az idő, amikor felébredt valami zajra.
Hát a garázsajtó nyitva állt s a reggeli fényben ott látta Sárit, útiruhába öltözve, kis táskával a kezében.
- Hogyan nyitotta ki? - ugrott fel a fiatalember.
Sári vállat vont.
- Hogyan!
Itt lógott a kulcs kívül a szögön.
Bimbay bácsi mindenkinek meghagyta : ki ne nyissák magának az ajtót!
Ő maga is mostanig virrasztott; most lefeküdt.
János pillanatok alatt begyujtotta a motort, kihátrált az útra.
A lány mellé ült s egy perc mulva már az országúton robogtak.
- Hova megyünk?! - kérdezte Sári.
- Az apjához!
Állítólag éjjel megkezdte az ásatásokat!
Meg akarom menteni a blamázstól.
Negyedik sebességre kapcsolt; a kocsi rohant, mint a szélvész.
A lány ismét megszólalt:
- És mi lesz, ha az apám feljelenti magát?!
- Felmentenek.
- És hogy megyek én akkor magához feleségül?!
János felkapta a fejét.
- Ezt maga döntse el!
Az én lelkiismeretem azt mondja, hogy így kell cselekednem !
Visszaadom a pénzt!
Amikor erre az egész históriára elhatároztam magamat, még nem ismertem magát.
A lány fejcsóválva bámult maga elé, a fehéren, tüzesen kígyózó útra.
- Nem szabadna ilyet mondanom, - kiáltotta túl a motor surrogó járását, - de nem tudok bánkódni azon, hogy valaki becsapta a papát: egyszerűen azért nem, mert nem tudom elképzelni, hogy valaki be tudja csapni a papát.
János levette jobbkezét a volánról és legyintett:
- Bár igaza volna, - de nincs.
Kár beszélni erről.
- Nem tudom elképzelni őt szélhámosok hálójában; és nem tudom elképzelni magát, mint szélhámost.
János gondterhes arccal hajolt a volán fölé; az autó veszettül rohant.
Csakhamar a külvárosba értek.
- Leteszem magát a házuknál, - kiáltotta János.
A lány bólintott.
Amikor kiszállt, János előrehajolt, mintha mondani akarna valamit.
Aztán meggondolta magát, rákapcsolt, megfordult s rohant a város belseje felé.
A lány átszellemült arccal nézett utána; s nem tudta, mit kívánjon neki , szerencsét -e, avagy az ellenkezőjét.
Mert bonyolult volt a helyzet.
2.
János megállt a nagy autóval a Fehér Bika előtt, mert meglátta Zénót, amint a terraszon reggelizett.
Mintegy félkilenc lehetett; a főtér tele volt emberekkel; nagyrészt falusiak voltak.
Rengeteg kacsa hápogott, liba gágogott, tyúkok, jércék lármáztak; tejfölös kofák, ugorkaárusok kiáltoztak harsányan a piaci táskás nagyságák után.
János bizonyos belső csodálkozással nézett a barátja arcába.
Zénó ma csodálatosan nyugodt, vidám és határozott volt.
Valami új kifejezés jelent meg az arcán; János gyerekkora óta ismerte, de határozottan új volt.
- Egyedül jössz?! - kérdezte Zénó.
János bólintott; leroskadt egy székre.
- Idefigyelj! - mondta - éjjel nem aludtam s most nagyon sietek.
Rövid leszek.
Te alapjában mindig lázadoztál a terveim ellen.
Te nem akartál szélhámosságot elkövetni.
Én voltam az, aki rábeszéltelek ; én voltam az, aki megakadályoztam többízben is, hogy kiugorj az ügyből.
- Igaz! - bólintott Zénó engedelmesen, mint mindig.
- Nos, most én mondom: neked volt igazad.
Most én mondom: adjuk vissza a pénzt Lukácsnak; maradjunk mi csak becsületes emberek.
Nem nekünk való ez.
Zénó levette a pápaszemét; megigazította, megtörölte s visszarakta.
- Nem! - mondta halkan, de határozottan.
János megütődve nézett rá.
- Hogyan...
- Nem adom vissza a pénzt; nem vallok be semmit Lukácsnak.
Nem érzem magam becstelennek.
Vállalom a felelősséget.
Ami történt vele, megérdemelte.
- Mi történt veled?! - kiáltott János tág szemekkel - megőrültél?!
- Nem, - felelte Zénó.
- Én több joggal kérdezhetném: mi történt veled?!
De én nem kérdezek, hanem felelek.
Eljegyeztem Sallai Nagy András lányát.
Én most az ő érdekeiket képviselem.
Nem lépek vissza az üzlettől; nem adom vissza a pénzt, amellyel jövendő boldogságunkat szándékozom megalapítani.
- Csodálkozom! - felelte János - becstelenséggel akarod megalapítani a boldogságtokat?!
- Miért becstelenség? - kérdezte Zénó kihívóan - te magad mondtad, hogy minden üzlet becstelenség egy bizonyos fokig; hogy a törvény szempontjából semmi szabálytalant el nem követtünk; hogy az én maradi gondolkozásommal csak éhenhalni lehet.
Te magad mondtad számtalanszor mindezt; és még sok mást, amit az idő rövidsége miatt nem olvasok a fejedre mostan.
- Mondtam, mondtam! - kiáltott János ingerülten, - de akkor még másképp láttam a dolgokat!
- Én pedig most látom másképp a dolgokat! - zárta le a vitát a maga részéről Zénó s az asztalra ütött, nyilván először életében.
János felállt.
Farkasszemet néztek.
- Jó! - mondta szárazon.
- Vedd tudomásul, hogy én meg feleségül fogom venni Lukács Ede lányát; s hogy én meg az ő érdekeiket képviselem.
Én visszalépek az üzlettől; visszaadom a pénzt, amellyel nem szándékozom bemocskolni jövendő boldogságunkat!
Zénó vállat vont; János sarkonfordult s beugrott az autóba.
Elindult a Sápvári Bank épülete felé.
Zénó pedig minden figyelmét a kihűlőfélben lévő reggelinek szentelte ismét.
Amikor ezzel készen volt, felkelt és lesétált a Bodza-utcán.
Elment Sallai Nagy András háza előtt; de nem látott senkit a kertben.
Tovább ballagott laza testtartással s meg sem áll a csődületig, amely az ásatási munkálatokat vette körül.
Az őrök nem akarták beengedni; ám Zénó félrelökte őket s meg sem állt Szveniczai úrig.
Annak aztán megragadta a gallérját s olyan erővel rázta meg, amilyet ki se néztek volna belőle:
- A maga szakértői jelentése csupa hazugság! - kiáltott rá - maga nem is szakértő ; az eddig feltárt régiségek egészen más korból valók, mint amit maga állít; és pont a tízszeresét érik annak, amit maga és a gazdája bevallanak!
Ezért a rendőrségre megyek most és feljelentem magukat!
Ezzel lerázta a kezeit, mintha valami piszkos dolgot fogott volna.
Sarkonfordult s elindult visszafelé.
A tömeg szájtátva bámult utána.
3.
S vad hírek terjedtek el a városban, percek alatt.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE