Digitális Bölcsészet Tanszék – Eötvös Loránd Tudományegyetem
Móricz Zsigmond
A galamb papné
Keletkezés ideje
1912
Fejezet
25
Bekezdés
1606
Mondat
3398
Szó
32559
Szerző neme
férfi
Terjedelem
rövid
Kanonikusság
magas
19
Úri napok jöttek, boldog idők, amikor úgy érzi az ember, hogy ezekre a hetekre szokás később visszagondolni, hogy "de jó volt akkor !"
Ábris, amilyen hamar beleilleszkedett a fiatal házasok hangulatába, oly hamar bele is nőtt az életükbe.
Mikor harmadszor jött, már úgy tetszett, nem is tudnának meglenni nála nélkül.
Úgy csudálkoztak el néha, mint a paraszt, mikor krumplit eszik: "hogy tudtak meglenni e nélkül valaha !"
Nagyon hasznos ismeretei valának Ábrisnak, s mint Énók örömmel jegyezte föl, nem a zongoráról, nem a könyvekről, nem a haszontalan örömökről, hanem a konyháról.
Mikor az asszonyka vidáman elpanaszolta neki, hogy kellett megtanulnia főzni , egyszeribe kiderült, hogy Ábrisban mesterére akadt.
Úgy tudta ez a nagy ember az ízeket és azok vegyi összetételét, hogy gusztus volt hallani.
Énók egyáltalán nem konyított a konyhabeli rejtelmek tudományához, neki valóban nem is volt érdemes főzni, mert mindegy volt, akármit adtak elébe, ha azt hallotta, hogy a felesége főzte, megette a fűrészport is, s azt mondta rá:
- Így nem tud főzni senki a világon!
Ilyen jót nem ettem soha, mióta élek.
Ábris ellenben elsőrangú szakértő volt ezen a téren.
Lehet, hogy egyébben is, de azt most nem vették észre.
De az imponáló volt, hogy Ábris még a beszerzési forrásokat is ismeri.
Volt tehát egy rendkívül érdekes közös témájuk.
Mégpedig olyan, amely közel hozza a beszélőket.
Emiatt Ica asszony hamarosan még azt is elfelejtette, hogy alaposan kikérdezze Ábrist a múltja felől.
Csak ígérgette, hogy:
- Várjon csak, várjon, de kivallatom egyszer!
Akkor nem fog nekem mosolyogni , mert tudja, fütyülök a diszkréciójára.
Olyan férfit nem ismerek, aki asszony-dologban diszkrét tudna lenni.
Az olyan férfi nem is férfi, az csak afféle nagyképű, akinek nincs is mondanivalója.
Ábris is nevetett rajta, meg az ura is, s tovább folyt a lecke, mégpedig igazi szenvedéllyel.
A világtól elvonult katonatiszt kezdte azt a magasabb művelést végezni az Ica életében, amit a Magyar Gazdasszonyok Iskolájában is meg lehet szerezni.
Énók a leckék alatt csak azért nem unta magát, mert a feleségét hallani még akkor sem volt unalom neki, ha csupa konzervgyár venné is körül.
A konyha azonban remekül fellendült.
Nagy szerencse volt, hogy Zsuzsiban kitűnő segítséget nyertek.
Igaz ugyan, hogy a tiszteletes asszony most is leszidta naponként kétszázszor, de ez már igazán csak formaság volt.
Erkölcsnevelés; hogy az egyszerű parasztlány el ne bízza magát.
Pompás volt, mikor Thorsa Ábris fehér kötényt kötött s kiment a konyhába, hogy személyesen bontsa ki burkaiból a bélszínt.
A falusi mészárost fejbevágás terhe alatt tanította ki, milyen húst hozzon.
Ilyenkor Énók, mikor már kedvére elunta magát a kuktáskodásban, vagy inkább szájtátásban - mert őrá ugyan semmit sem bíztak, lévén neki egyszerre két bal keze -, szépen bevonult az írószobájába, s törhette a fejét olyan prédikációkon vagy emlékiraton, a papi fizetésrendezésről, amilyenen jólesett.
Senki sem zavarta.
Sőt efféle hízelgő támadásokkal aposztrofálta a kis felesége:
- Bizony, csak dolgozz te is!
Mert azt akarom, hogy nagy pap legyen belőled!
Hadd érvényesítsem a tudományomat!
Nagy lakomákat akarok rendezni!
Olyat, hogy a püspök is megnyalja utána az ujját.
Énók nevetgélt, és fenekedett, mert nagy volt benne az ambíció.
Általános feltűnést keltett nagyszerű elaborátumával, amely csaknem általános helyesléssel találkozott, Helyeselték tudniillik, hogy a papi fizetést olyan magas összegben állapította meg, amilyent eddig senki sem mert kérni.
De nem helyeselték; hogy az államtól kívánja.
Mikor megy az keresztül a miniszterek tárcáján!...
Bizony alighanem könnyebb volna a paraszt zsebéből préseltetni ki.
Azt még az állam sem bánná.
Énók hírét hallotta, hogy az esperesnek nagyon kedvére volt a munkája, s azt mondta az öregúr, hogy ezt a fiatal kollegát meg kell választani a tavaszi gyűlésen egyházmegyei aljegyzőnek.
- Sic itur ad astra! - mondta a feleségének.
- Ez a dicsőség első lépcsője.
Az asszonyka ugrált, táncolt örömében, s ezerszer összecsókolta.
Aztán azt mondta:
- Nagyon jó!
Csak hadd jöjjenek hát azok a papok.
Olyan lakomát csinálok nekik , hogy tíz esztendeig nem felejtik el...
De most már nem is habozok tovább, muszáj meghozatni azt az újfajta fagylaltgépet.
Kérek pénzt.
Bájosan nyújtotta a tenyerét, mintha ajándékot zsarolna ki az uracskájától.
Ez kihúzta az asztalfiát, s kotorászott benne.
- Jaj, drágám, ha azt hiszed, hogy ott van! - kacagott hangosan az asszony, mint aki igen jó tréfát csinált.
- Onnan én már kiszedtem az utolsó fillért is.
- Az lehetetlen! - mondta az ura.
- Itt volt az egész államsegély!
Most már egy félévig nem kapunk annyi készpénzt.
Négyszázhatvan korona volt itt!
Hát miből élünk akkor...
Ezek a parasztok nem akarnak halni, még az a vén is meggyógyult a karácsonyi áldozás után.
Nincs stóla!
Most az egyszer a tréfa nem volt igazi tréfa.
- Hát, ha nincs, akkor nem kell - mondta Ica.
- Van nekem.
Sarkon fordult, s trillázva elszaladt.
Énók a pokolba kívánta az egész konyhát Ábrissal együtt, aztán beletemetkezett a könyveibe, s úgy tett, mint a régi iskolai földrajzban a teve, ha jön a számum ; homokba dugta a fejét.
Az asszonykának csakugyan volt pénze.
Volt neki a postatakarékban kétezer koronája, amit külön kapott apukától.
Ebből került ki a fagylalt-gép is, meg az újabb bevásárlások is.
Minden.
S folyt a szakácskodás vígan tovább.
Úri élet volt a háznál.
Jobb nem is lehetett.
Reggeltől estig törték a cukrot , kiszemelték a mazsolát, darálták, s főzték a kávét, és két kis parasztlányt kellett csak tűzrakónak becsalogatni.
Jött akármennyi.
Nagyon jók a parasztgyerekek télen, mikor az "édes szülém" nem bánja, akárhol csavarognak , csak enni ne kérjenek.
Mint az álom, úgy múlt el a hónap.
Már februárba is erősen belebonyolódtak, s előreláthatólag hamar ki is keverednek abból, hiszen február a legrövidebb hónap egész esztendőben.
- Email: dh.elte.hu@gmail.com
- Cím: 1088 Budapest Múzeum krt. 6-8
Copyrights © 2020 All Rights Reserved, Powered by ELTE